Latabár Endre,
Latabár Endre,
szinész-igazgató, L. János városi tanácsos és Turóczi Krisztina vagyonos nemes szülők fia, szül. 1811. Halason (Kis-Kunság); atyja őt az ügyvédi pályára szánta, azért a középiskolát és a jog két évét a debreczeni ev. ref. collegumban végezte; a harmadik jogi év közepén 1831-ben összezördült atyjával és 1832-ben az éppen Debreczenben működő Kilényi szinésztársulathoz állott be; onnét később a kassai társulathoz szegődötött másodtenoristának, hol 1833–38-ig működött. Kilényihez Kolozsvárra visszakerülvén, mint tenorista a kolozsváriak kedvencze volt; de csak rövid ideig, mert 1842-ben az ottani tagokból társulatot alakított s mint igazgató folytatta pályáját. Az ország vidéki városaiban lépett fel társulatával; nyolcz évig proporcziós társulat vezére volt, 1850-ből fixumot adott egész haláláig. Nejével Török Mária szinésznővel 1841. jan. 11. kelt egybe. A franczia szinirodalmat kiválóan szerette, Molièrenek nagy tisztelője volt. Járt Párisban is. Az ő igazgatása mintegy reformáló volt a magyar szinészetre. Kassán 1861–62. és 1865–1873. máj. 1-ig volt igazgató. Ekkor szélütés érte; ezen bajából kigyógyulva, azon év júl. 10. a Miskolczon uralkodó járvány-betegség áldozata lett.
Fordított színművei Kassán előadatásuk szerint: Treumann, A nőnövelde, operette 1 felv., zenéje Souppétól (először 1862. jan. 2.); Cremieux és Halevy, Fortunio dala, operette 1 felv., zenéje Offenbachtól (először febr. 2.); Berla A, Igy áll a világ, színmű 3 szak. (márcz. 4.); Cremieux Hektor, Orpheus a pokolban, operette, zenéje Offenbachtól (először márcz. 16.); Scribe és Mellesville, Az átváltozott macska, operette 1 felv., zenéje Offenbachtól (először nov. 2.); Angeli franczia eredeti után átdolgozva, Hét leány egyenruhában, énekes bohózat katonai gyakorlatokkal 2 felv. (nov. 15.); Savoyardok, víg operette 1 felv., zenéje Offenbachtól (először decz. 17.); Berta, Nevelés képezi az embert, jellemrajz dalokkal(1863. márcz. 13.); Treumann, Tíz leány és egy férj sem, operette 1 felv., zenéje Souppé Ferencztől (márcz. 18.); Harisch J. L., Matrózok a födélzeten, víg operette 1 felv., zenéje Zaitztól (1865. okt. 15.); A pajkos diákok vagy Potifár asszony mellképe, víg operette 1 felv., zenéje Souppétól (először nov. 1.); Poly Henrion, Szép Galathea, víg operette 1 felv. (először decz. 19.); Cremieux és Halevy, A sóhajok hídja, víg operette 4 felv., zenéje Offenbachtól (először decz. 2.); Meilhac Henrik és Halevy Lajos, Szép Helena, víg dalmű 3 szak., zenéje Offenbachtól (először 1866. márcz. 7.); Paime és Trefeu, Genoveva, víg dalmű 2 szak., zenéje (Offenbachtól (először ápr. 2.); Halevy és Meilhac, A gerolsteni herczegnő, víg dalmű 3 f., zenéje Offenbachtól (1868. okt. 18.); Kosta K., A boisy boszorkány, víg operette 3 felv., zenéje Zaitztól (okt. 25.); Meilhac Halevy, A párisi élet, víg operette 5 szak., zenéje Offenbachtól (nov. 1.); Wilke K., Utazás Chinába, látv. vígj. 3 f., zenéje Barbeieritől (először decz. 26.); Nessel E., Szép Helena a táborban, vagy kaland az előörsön, víg operette 1 felv., zenéje Giovanni Barbieritől (decz. 30.); Hahn R., Kedélyes hadapródok vagy katona és nőnövelde, zenéje Konradintól (1869. febr. 2.); Carré és Lukas, Coscoletto a nápolyi lazarroni, víg operette 2 felv.; zenéje Offenbachtól (febr. 14.); Costa Károly, Könnyű lovasság, víg dalmű tánczczal 2 szak., zenéje Suppétől (márcz. 21.); Daru Alfréd és Chivot Henrik, Theavirág, operette 3 felv., zenéje Lecog Károlytól (először ápr. 13.); Scribe és Mellesville, A havasi kunyhó, víg dalmű 1 felv. (először 1871. decz. 29.); Meilhac és Halevy, Perichole az utczai énekesné, operette 3 felv., zenéje Offenbachtól (1872. okt. 30.); Moineau J., A három csőrű kacsa, operette 3 felv. ford. Beődyvel (először decz. 26.); Chivot és Durut, A szép Dunois lovag, operette 2 felv., zenéje Lecocqtól (1873. okt. 2.); Nuiter és Trefeu, operette 3 felv., ford. Somosyval, zenéje Offenbachtól (először 1874. jan. 29.); Angeli franczia után átdolgozva, Hushagyó kedd és a szoknyás regiment, legujabb farsangi tréfa 3 szak., zenéje Müller A-tól (először február 17.); Halevy és Moineaux, A rablók, ford. és zenéje Latabártól (ápr. 14.); lefordította még Nestroy, A kalandor cz. vígjátékát 4 felv., (előadták Pécsett 1837. ápr. 27.); zenét szerzett a Benedek József, A szegedi kupecz cz. magyarított 3 felv. népszinművéhez (Kassán 1862. jan. 2.)
Munkája: Meilhac és Halévy, Kékszakállú herczeg. Bohózatos víg operette 4 felv. Ford. Debreczen, 1869. (Kassán 1868. nov. 7., Budapesten 1877. jún. 22.)
Honmüvész 1837. 39. sz.
Hölgyfutár 1856. 96. sz.
1873: Fővárosi Lapok 154. 159. sz., Budapesti Közlöny 159. sz.,
Lenhardt Ede, A magyar színészet Évkönyve 1873-ra. 37. l. arczk.
Déryné Naplója. Bpest, 1880. II. 264., 271., 282–285., 397., 398. l.
Báthory Romancsik Mihály, Magyar szinészek és színésznők életrajzai. Kassa, 1883. 60., 88., 126. l.
Petrik Könyvészete.
Gyászjelentés és egykorú szinlapok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
