László János,
László János,
ev. ref. lelkész, L. Sándor földbirtokos és Lengyel Rozália fia, szül. 1842. febr. 9. Debreczenben (Biharm.); a gymnasiumot szülővárosában végezte, közben 1856-ban a német nyelv elsajátítása végett szülei Lőcsére küldték, hol tíz hónapot töltött. 1859-ben tette le az érettségi vizsgát Nagyváradon. Ezután a papi pályára lépett és a négy évi theologiát a debreczeni főiskolában hallgatta; ezt elvégezvén, a tanári kar köztanítósággal bízta meg. 1866-ban letette az első lelkészképesítő vizsgát és a bihar-nagybajomi evang. ref. egyház meghívta időközi segédlelkészének; néhány hónap mulva visszament Debreczenbe s ott a contrascribai állást töltötte be az 1866–67. iskolai év végeig. A nagy-bajomi egyház 1867 őszén kiküldte külföldre, hol a heidelbergi egyetem hallgatója volt egy évig. Hazajövén, letette a második lelkészképesítő (papi) vizsgát, mely után 1868-ban a nagybajomi egyház meghívta lelkészének; később a debreczeni egyházmegyének levéltárnoka, tanácsbirája s főjegyzője volt. A 80-as években erős szembaj kezdte gyötörni, később már alig látott; egyéb mellékkörülményen kívül hihetőleg a vakságtól való félelem vezette főként ama rettentő elhatározásra, hogy saját kezével vessen véget életének 1892. decz. 11. Nagy-Bajomban.
A sárospataki tanárok életrajzát nagyobb megszakítással a Sárospataki Lapokban közölte a 80-as évek elejétől 1890-ig; (ezen életrajzokat ipája Soltész János sárospataki tanár feljegyzései után írta); írt több egyházi irányú czikket, melyek a prot. egyházi lapokban, így a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1884) és a Debreczeni Protestáns Lapban jelentek meg.
Munkája: Beszéd és ima, melyeket a nagybajomi ref. egyház új harangjainak a toronyba történt behelyezése alkalmából mondott. Sárospatak, 1874.
Petrik Könyvészete és fiának László Andor törvényszéki aljegyzőnek és irónak szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
