Lassú Lajos, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Lassú Lajos,

theologiai doktor, r. kath. esperes-plébános, szül. 1834. okt. 13. Szempczen (Pozsonym.); a gymnasiumot Szent-Györgyön, Pozsonyban és Esztergomban végezte. 1849-ben az esztergomi papnövendékek közé fölvétetvén, a pozsonyi Emericanumba küldetett. A bölcseletet 1850-től Nagyszombatban, a theologiát 1853–5-ig Pesten hallgatta. 1857. júl. 23. szerpappá szenteltetett, mire a nagyszombati főgymnasium tanára lett; okt. 26. miséspappá szentelték föl. 1863. szept. a pozsonyi főgymnasium hittanára lett, 1865. ápr. 18-tól egyszersmind akadémiai hitszónok. 1867-ben theologiai doktorrá avattatott a pesti egyetemen. 1869. máj. 2. a nagy-súri plébániát nyerte el; 1865. aug. kerületi alesperessé neveztetett ki. A nagy-súri plébániát átalakította s az iskolát megnagyobbította; a valtasuri fiókegyházban kápolnát és iskolát építtetett; úgy szintén Nemes-Súron kápolnát alapított. 1885. kerületi esperes és tanfelügyelő, 1888. főegyházmegyei könyvbiráló, 1890. szentszéki ülnök, 1892. zsinati vizsgáló, 1893. nov. 9. a nagyszombatvidéki kath. tanitóegyesület elnöke s 1896. pozsonyi kanonok lett. 1898. jún. 6., midőn nővérét volt látogatni Kolozsvárt, útközben Élesden (Biharm.) meghalt.

Czikkei a Családi Lapokban (1854. Néhány curoisum Hollós Mátyás királyról és a pálosokról, 1855. Üdvözítőnk testalkata, Tasso Torquato); a pesti növ. papság Munkálataiban (XX. 1856. Pálmaágak a magyar egyháztörténelem kertjéből), a pápai Ifjúsági Plutarchban (III. 1859. Katona István, IV. Pray György, a M. Sajtóban (A szinházakról), az Egyházi Lapokban (1867. Párisi levelek), a M. Koronában (1884. Olasz utam), a Religióban (1887. II. 43. sz. Egy római zarnádoklatról); írt még a Tanodai Lapokba, M. Államba sat.

Álneve: Szenczi Lajos (a Religióban és Kath. Néplapban).

Munkái:

1. Örömviadal, melylyel ő főmagasságát nagy-kéri Scitovszky Jánost ... midőn a megtartott tartományi zsinat ügyében Rómából szerencsésen visszatére, fiúilag üdvözlé a nagyszombati érseki finevelde karácsony hava 3. 1858. Nagyszombat.

2. Kegyeletfüzér, melylyel nagy-kéri Scitovszky János a római szent egyház bibornoka esztergomi érsek úr ... ő főmagasságának nov. 6. vagyis pünkösd utáni 21. vasárnapon Esztergomban ünnepelt aranymiséjén legmélyebb fiúi tisztelettel hódolt a nagyszombati érseki pap- és finevelde és a nagy-gymnasium 1859. U. ott, (Költemény.)

3. Mátyusföldi cipruslombok. Székhelyi id. Majláth György, néhai országbiró temetésén. Pozsony, 1861.

4. Nefelejtsek. U. ott, 1862. (Költemények.)

5. Theses ex universa theologia, quas superatis rigorosis examinibus pro obtinendo doctoris in ss. theologia gradu in alma ac celeberrima regia, literarum universitate Hungarica approbante inclyta facultate theologica publice defendanas suscepit ... die 19. Martii 1867. U. ott, 1867.

6. Kárpáti viszhang Simor János esztergomi érsek és Magyarország primásának székébe történt ünnepélyes beiktatására. Szerzette Mátyusföldi. U. ott, 1867.

7. Vágvölgyi hódolat az örök gondviselés nagy irgalmának, a török igából történt szerencsés felszabadulásnak kétszázados emlékünnepén Esztergomban ötszáz vágvölgyi bucsujáró kisérletében bemutatva Mátyusfölditől 1883. okt. 28. Nagyszombat, 1883.

8. Esztergomi emlény. Esztergom, 1890. (Megjelent tótul is.)

9. Liturgika vagyis a katholikus egyház isteni tiszteletének magyarázata. Családok és népiskolák számára. U. ott, 1891.

10. Rövid egyháztörténet családok és népiskolák számára. U. ott, 1895. (Ism. M. Állam 275. sz.)

Fasciculi Ecclesiastici 1868. 55. l.

Munkálatok XLVI. 359.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 287. l.

Némethy, Ludovicus, Series Parochorum, Strigonii, 1884. 736. l.

M. Könyvészet 1891., 1895.

Pallas Nagy Lexikona XI. 265. l. (Zelliger Vilmos.)

1898: Religio I. 48. sz., Nyugatmagyarországi Hiradó 130. sz.

Schematismus Strigoniensis 1899. 288. l.