Lányi Ernő,
Lányi Ernő,
az egri székesegyház karnagya, szül. 1861. júl. 14. Pesten; zenei tehetségét anyjától örökölte, a ki első zongoraoktatója is volt; ifjabb éveit Németországban töltötte, a müncheni conservatoriumon Wüllner és Rheinberger voltak tanárai. 17 éves korától szinházi karnagy volt. Miskolczon, Kolozsvárt sat. működött és néhány évi foglalkozás után mint országszerte ismert dalszerző lépett a budapesti országos zeneakadémia növendékei közé, hogy oklevelet szerezzen. Egy évig a m. kir. operaháznál correpetitor volt; 1892 óta az egri székesegyház karnagya. 1884-ben Langsfeld családi nevét Lányira változtatta.
Zeneműveivel pályadíjat nert az Apolló zeneműfolyóirat szerkesztőségétől (Sohajtás, férfikar), soproni irodalmi körtől (férfikar), a szabadkai dalegyesülettől (Piros rózsa, férfikar), három első díjat egyszeríre a debreczeni dalegyesülettől (Népdal-egyvelegek, férfikarra), dicséretet nyert egy stuttgarti pályázaton (600 pályaművel szemben). A nép közt széltében elterjedt dalai közt a legkiválóbbak: Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos; Volt nekem egy szép kedvesem; Hej more, more; Elmennék én,de nem tudom hová, hová; Kedves babám, mért vagy olyan szomoru; Ez a világ a milyen nagy (férfikar, zenekari kisérettel); Ave Maria, soprani hangra, zenekar és obligát gordonka kiséretével; Egy gondolat bánt engemet, férfikar, és számos népies dala énekre és zongorára, Fülemüle toborzó, Bácskai lakodalom sat. zongorára; az országos zeneakadémia kiadta két karénekét: Adoramus Te és Népdal-egyvelet (a capella); legujabban Hevesvármegyei nefelejtsek cz. dalcyklus jelent meg, melyből az Ország-VIlág (1897) Kapácsy Dezső Enyhül a lég cz. költeményére írt zenéjét közli. Külföldön megjelent zeneművei: Aus der Einsamkeit (6 zongora-darab); Ave Maria (vegyes-kar); Charakterstücke (2 füzet zongorára), mind Lipcsében.
Czikke az Ellenőrben (1884. 118. sz. emlékeimből: Geibel Emanuelnél.)
Munkája: Cantate. Ima- és énekgyűjtemény. A kath. tanulóifjuság számára. Eger, 1898. (Greksa Kázmérral.)
Zenelap1892. 16. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XI. 246. l. (Kereszty István.)
Ország-Világ 1897. 4. sz. arczk.
M. Könyvészet 1898.
Budapesti Hirlap 1899. 62. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
