Langer Viktor,
Langer Viktor,
zeneszerző és zeneíró, szül. 1842. okt. 14. Pesten, hol atyja L. János a lipótvárosi bazilika kántora volt; fiát a kereskedői pályára szánta; mellékesen nyert 1856-ig a pest-budai hangászegyesület iskolájában (a mai nemzeti zenedében) alapos és többoldalú zenei képzettséget. 1860-ban Volkmann Róbert biztatására szakított az üzleti élettel és Lipcsében másfél évig a conservatoriumnak tanítványa lett; 1863. jún. külföldről hazatérvén, előbb zeneoktatással foglalkozott; három évig Orczy Bodog báró (a későbbi szinházi intendáns) zenetanára gyanánt Tarna-Örsön (Hevesm.) tartózkodott; majd a pesti nemzeti szinház kardalosa volt. 1866–67-ig a kolozsvári nemzeti szinháznak Fehérvár Antal igazgaása alatt másod karnagya lett. Pestre visszatérve, itt mint zenetanár élt. Orczy báró intendánssága alatt a színi képző (a mai országos szinművészeti akadémia) énektanára, 1875. a vakok intézetének zenetanára lett. 1876-ban Szegedre hívták az új zeneiskolába tanárnak, melynek csakhamar igazgatója lett és 1883-ig az maradt. 1884-től Pécsett a szinház és a híres dalárda karnagya, a szigeti külváros plébániájának pedig kántora volt. 1889-ben, atyja halálával, ennek állását, a budapesti szent István bazilika kántorságát nyerte el, 1895-ben egyszersmind a VIII. ker. polgári leányiskola énektanára lett.
Első czikke a Pesti Naplóban (1868. márcz. Verdi Don Carlos cz. operájáról); utóbb az Egyetértés zenebirálója volt; a Reformban (1870. 184. sz. Mozart halotti miséje), az Egyházi Zeneközlönybe is számos czikket írt. Bevezetéssel látta el az 1898. márcz. 15. megjelent zenei Petőfi-Albumot. Fordított sok classikus dal- és karénekszöveget (főleg a Remekirók cz. énekgyűjteménybe). Számos zeneművet szerzett; nagy zenekari symphoniákat (A walesi bárdok sat.) és zongoradarabokat. Több népszínműhöz és Madách Ember tragédiájához szerzett zenét.
Munkái:
1. Énektan és dalkönyvecske az elemi népiskolák számára. Szeged, 1883. Három rész.
2. A zeneelmélet tankönyve. U. ott, 1888.
Szerkesztette a Zenészeti Hetilapot 1872. nov. 14-től decz. 29-ig Pesten 7 számát. 1894-ben Erney Józseffel közösen megalapította a Kath. Egyházi Zeneközlönyt és több évig társszerkesztője volt a Zenelapnak.
Álnevei: Tisza Aladár és Ögyek.
Kiszlingstein Könyvészete.
Művészeti Lapok 1896. 8. sz. aczk. és Kereszty István szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
