Láng Lajos,
Láng Lajos,
jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő s a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1849. okt. 13. Pesten jómódú polgári iparos szülőktől (atyja alapította a ma is virágzó porczellángyárat). A gymnasiumot a pesti kegyesrendieknél végezte. Az érettségi vizsga letétele után 1866-ban atyja Párizsba küldötte, hol félév alatt elsajátította a franczia nelvet, az angolt már előbb tanulta. A I. évi jogot a pesti egyetemen, a II. Berlinben, a III. és IV. ismét Budapesten hallgatta. 1873-ban újra kiment Berlinbe, hogy a történelmi tudományok terén is kellő alaposságot szerezzen; onnét Olaszországba utazott, hol kilencz hónapot töltött. Hazatérve, a jogi szigorlatok után 1877-ben a nemzetgazdaság magántanára lett a budapesti egyetemen. 1877-től az Ellenőr munkatársa volt, 1881. decz. 13-tól mint lapvezér annak szerkesztője is. 1882. aug. 31., mikor az Ellenőr a Honnal egyesült, a kettőből alakult új lapnak, a Nemzetnek, lett munkatársa. 1874-ben a szakcsi kerületben választották meg képviselővé szabadelvűpárti programmal; 1881-ben Pápa város választotta meg képviselővé (s 1896-ig e kerületet képviselte), 1897 óta Nagybánya képviselője; első beszédét 1879. febr. 21. tartotta azon évi költségvetés általános tárgyalása során; 1882-ben a budapeti egyetemen a statisztika rendes tanárának neveztetett ki; egyszersmind a nemzetgazdaság pénzügytan és pénzügyi jog jogosított tanára; 1884–85-ben a jogi karnak dékánja volt. 1883. máj. 17. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta (1892. máj. 5. rendes tag, 1893-ban a nemzetgazdasági bizottság elnöke lett.) Az 1885-ben alakult nemzetközi statisztikai hivatalnak is tagja. 1889-ben pénzügyminiszteri államtitkárrá neveztetett ki. Az 1892. valuatörvények s a conversióra vonatkozó tárgyalások körül szerzett érdemeiért a Lipótrend középkeresztjét nyerte. 1893-ban megvált a pénzügyminiszeriumtól és újból elfoglalta egyetemi tanszékét. 1894-ben megalapította a magyar közgazdasági társaságot, mely szintén elnökévé választotta. E mellett különösen az utolsó években tevékeny részt vett a képviselőház vitáiban és a quotabizottág tagja is volt. 1896-ban a képviselőház egyik alelnöke lett, mely minőségében bizottsági tagságra nem vállalkozott többé, s csak a felirati bizottság tagjai sorában foglal helyet. 1894-ben a VIII. nemzetközi demographiai congressuson a demographiai csoport elnöke volt.
Czikkei a Fővárosi Lapokban (1869. Berlini levelek, A berlini kávéházakról, 1871. Julius Caesar), a Figyelőben (1871. Az európai erkölcsök története Augusztustól Nagy Károlyig, Buckle és műve, 1872. Burckle és Lecky, Szerdahelyi Kálmán, A «magyar Moličre» könyvism. 1874. Irodalmi merénylet, Kákai Aranyos és könyvism.); külföldi utazása alatt, különösen Olaszországból leveleket írt a Honba és az Ellenőrbe (1875–76); a Nemzetg. Szemlében (1877. A kettős valutáról, Az ezüst készletről és annak megoszlásáról, A magyar iparélet történeti fejlődése, Az osztrák-magyar nemzetgazdák második congressusa, 1878. A védvám és a történelem, 1880. A magyar és osztrák államháztartás 1868-tól 1877-ig, 1881. Az értékelmélet az ujabb angol felfogás szerint, Társadalmi deficit, 1889. A munkások biztosítása baleset ellen Ausztriában, 1893. A benső gyarapodás szerepe népességünk szaporodásában az utolsó évtized alatt, Magyarország adóstatisztikája, 1891-ről, Adatok az 1891. évi adóstatisztikához); az Ellenőrben (1879. 256. sz. Eötvös József), a Nemzetben (1883. ifj. Széchenyi Imre gróf «Amerika levelei» ellen írt két agrárpolitikai czikke, 1885. 354. sz. Az académiáról sat.); a Budapesti Szemlében (XII. 1876. könyvism., XIV. 1877. A spekulatióról, 1885. Magyarország népmozgalma 1880–1883., 1895. A nemzetiségek aránya Ausztriában); a Közgazdasági Szemlében (1893. A benső gyarapodás szerepe népességünk szaporodásában az utolsó évtized alatt.) Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Munkái:
1. Erő és anyag. Tapasztalati természetből szerzett tanulmányok. Büchner Lajos után ford. Lipcse, 1870. (2. kiadás. Ugyanott, 1873.)
2. Nőudvarlás. Eredeti vígj. 1 felv. Pest, 1871. (Nemzeti Szinház Könyvtára 20.)
2. Ilda. Szomorújáték 3 felv. Bpest, 1875.
4. Cartel és a magyar forgalom önállósága. U. ott, 1875. (Névtelenül.)
5. Buckle H. Tamás, Anglia művelődésének története. Magyarul kiadták: Beksics Gusztáv ... Láng Lajos ... U. ott, 1878–1882. Nyolcz kötet (Egy részét fordította.)
6. Pénzügytan. A m. tudom. akadémia megbizásából Leroy-Beaulieu után ford. U. ott, 1879–81. Négy kötet.
7. A társadalmi deficit. Függelékül egy nyilt levél nógrádi Szontagh Páltól és szerző válasza: Az érkező és távozó Magyarország U. ott, 1881.
8. A magyar és osztrák államháztartás 1868–1877. U. ott, 1881. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből VI. 9. Németül: U. ott, 1881. Francziául. Páris, 1881.).
9. A közgazdaság tudomány rendszere. I. A közgazdaság elmélete. U. ott, 1882.
10. Minimum és homestead. U. ott, 1883. (Értekezések a nemzetgazdaság és statisztika köréből. I. 7.).
11. Minimum és majorátus. U. ott, 1883. (Értekezések a nemzetgazdaság és sat. köréből. II. 1.).
12. Hazánk értelmi és anyagi fejlődése 1870–1880. U. ott, 1884. (Értek. a nemzetg. és stat. köréből II. 4. Ism. Nemzetgazdasági Szemle.)
13. Magyarország statisztikája Keleti Károly és Jekelfalusy József közreműködésével szerkeszti ... U. ott, 1884–87. Két kötet. (I. Irta a Bevezetést 1–28. I. és a Mozgó népesség cz. részt 310–491. I. Németül: U. ott, 1885.)
14. A népoktatás hazánkban 1869–1884. U. ott, 1884. (Értekezések a társad. tud. köréből VIII. 7.)
15. Emlékbeszéd dr. Konek Sándor felett. Bpest, 1886. (Emlékbeszédek III. 9.).
16. A közgazdasági adózás alapelvei Ricardo Dávidtól, ford. U. ott, 1887. (Nemzetgazdasági Irók Tára 5.)
17. Magyarország népmozgalma. 1880–85. Budapest. 1888. (Értekezés a társad. tudom. köréből IX. 9.)
18. A középoktatás hazánkban 1867–1886. U. ott, 1891. (Értekezések a társad. tudom. köréből IX. 3.)
19. Dékáni beszéd a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 1893–1894. tanévének megnyitásakor. Ugyanott, 1893.
20. Emlékbeszéd Grünwald Béla lev. tagról. U. ott, 1895. (Emlékbeszédek VIII. 8.)
21. Beszéd, mondta Nagybányán 1846. okt. 18. Nagybánya, 1896.
22. Javaslat a quóta megállapítására. Bpest, 1897.
23. A nemzetiségek Magyarországon és Ausztriában. U. ott, 1898.
Szerkesztette a Nemzetet 1882. szept. 1-től 1883. jan. 13-ig Budapesten.
Kéziratban: Első pátiens cz. bohózat és Ibolyacsokor cz. vígjáték (előadták 1867 körül a Molnár György budai lánczhidfő melletti szinházában.)
Levelei Kertbeny Károlyhoz, Berlin, 1874. jan. 24., 27., márcz. 26. (a m. n. múzeumban.)
Magyarország és a Nagyvilág 1882. 53. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886–88., 1893., 1895., 1897–98.
M. Nép 1888. 7. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1889. 18. sz. arczk., 1894. 35. sz. arczk., 1897. 42. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vécsey Tamás, A budapesti k. m. tudományegyetem jog- és államtudományi karának ismetetése 1667–1896. Bpest, 1896. 9., 14., 17. l.
Budapesti Hirlap 1897. 278. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
