Láng Ádám János
Láng Ádám János (jászai),
magyar színész, az úttörők egyike, szül. 1772. júl. 28. Jász-Ujfalun (Abaujm.), hol atyja L. Pál tanító és jegyző volt; középiskolai tanulmányait Debreczenben, Kassán, Pozsonyban és Pesten végezte. Midőn Ráday Pál gróf és Kazinczy Ferencz munkálkodására az 1790-ben összeállott magyar szinésztársaság állapotja két évi bizonytalanság után 1792-ben annyira megszilárdult, hogy a budai Duna-parton (hol most a királyi kert alsó díszépületei vannak) állott nyári szinházat Reischeltől kibérelhették és a szinészek egymás közt egyességre léphettek, L. is aláírta a szerződést; így az első óriási nehézségeknek ő is egyik leküzdője volt. 1792. máj. 5-én, mikor a szinház megnyilt a Talált gyermek cz. darabbal, már ő is a játszók közt volt és a nevének megfelelő lángérzelmű, lángeszű szinész volt; őt mintegy fensőbb ihletség lépteté a szinpadra; ifjú korában megkisérté a hősi szerepeket, de tehetsége csakhamar e szakmáról a társalgói, szerelmes, kedélyes, víg, finom tapintatú szaloni jelleműekre inté és ezeket annyi könnyűséggel oly nemes társalgási csinnal adta, minővel utána sokáig senki. Külalakjában volt valami vonzó, mihez a természet oly kedves hangot adott, melyet ő az indulatok kitöréseiben gyöngéd mérsékléssel használt; értette a zenét is és ifjú korában tiszta csengő tenor hangja páratlan volt. Ő lelke, éltetője volt a magyar szinészetnek, s mint buzgó apostol is működött. Kántornét, a híres tragikai szinésznőt, ő vezette Pesten Thalia csarnokába; Kántorné szegény szász család szülöttje volt, nagyszebeni származású, családi nevén Engelhart Anna, Szebenből Gircsek német szinigazgatóval, mint szolgáló, Pestre kerülvén, L. baráti érintkezésbe jött ezen német igazgatóval és lakában többször megfordulván, művészlelkének föltűnt a módos leány, kinek tehetségét csakhamar fölismerte. Azonnal ajánlást tőn a leánynak, legott írni, olvasni tanította s egész szorgalommal vezette be a magyar szavalásba. Kívüle még több szinésznő L. vezetése alatt képezte ki magát, úgymint Juhász Julianna, utóbb Udvarhelyi Miklósné, Molnár Karolina és Balla Károlyé, a kik mind hárman diadalt arattak a színpadon. 1794-ben nőül vette Kelemen Erzsébet szinésznőt, ki azonban már a következő évben meghalt. Az Erdélyben 1792-ben Kocsi Patkó János igazgatása alatti szinésztársulathoz ő is meghívást kapott; de ezen meghívásnakcsak 1796-ban engedett, midőn a pesti társaság feloszlott és a magyar szinészet a kis Erdélyben Wesselényi Miklós báró aegise alatt tartotta magát. L. közkedvességű volt Kolozsvárt is, hol 1798-ban nőül vette Járdos Anna Máriát, a tragikai szinésznőt. Midőn a második magyar szinésztársaság 180-ban már Ernyivel kijött Erdélyből, ő is Pesten szerepelt; 1807-től mint rendező vezette a társulat ügyeit, mígnem ezen társaság 1815. júl. 1. részint szétoszlott, részint Miskolczra költözött. Midőn a szükség mindenfelől nyomta, élelmét biztosítandó, mint a német nyelv alapos ismerője, rövid időre a pesti német szinészethez szegődött; de a hazai hangok őt ismét visszacsalták elhagyott sorsosaihoz, midőn Pesten 1813. szeptemb. Udvarhelyi Miklós által alakított társaság kezdett előadásokat tartani. De csak rövid ideig tartott a dicsőség, mert hiányzott a kellő pártfogás. Többnyire Erdélybe költöztek a szinészek és az ottani társasággal vándoroltak szerte-szét a hazában. 1818-ban Marosvásárhelyt volt, honnét csakhamar Kilényi társaságához szegődve kijött Magyarországba s 1819-ben megjelent Komáromban; itt mint zeneértőnek és rendezőnek nem csekély érdeme volt. Még azután is sokáig hű tagja maradt a Kilényi társaságnak és követte őt vándorlásaiban. 1828-ban a kassai operatársaság tagja lett. Itt sem maradt sokáig, tovább vándorolt szinész fiával és annak családjával. Mindinkább elöregedvén, már csak kisebb kisegítő szerepekben lépett fel. Végre mint egy kifáradt gladiátor leszállt a világot jelentő deszkákról és megtért az édes anyjához Pestre, hol az akkori nemzeti szinészek és szinésznők saját fizetésükből eltarták az öreg bajnokot. Később a nemzeti szinháznál mint pénzszedő ellenőr, majd mint könyvtárnok működött. 1842. máj. 5. ülték meg Pesten a nemzei szinészet és L. félszázados jubileumát, előadván a nemzeti szinházban a Talált gyermek cz. szinművet, melylyel 1792-ben Budán az első magyar szinházat megnyitották (az 1790. két előadást kisérletül véve); ugyanazon nyelvvel és öltözetekben, miként akkor került szinre, s az öreg Láng is működött közre Gondosi udvarbiró szerepében. Szigligeti ez alkalomra egy allegoriai előjátékot írt, mely Emlékkönyv alakjában nyomtatásban meg is jelent és az abból begyűlt jövedelemnek felét a szerző az ünnepelt agg szinésznek szentelé, az igazgatóság pedig az előadás jövedelmének egy részét szintén e czélra átengedte. Az előjátékban a Szomorú és Vígjáték Lángot bevezetik és az Érdem megkoszorúzza. Ezután, mint sok mást, őt is elfeledték; hiában keresnők életrajzát lexikonainkban; az egykorú lapok nem emlékeztek meg haláláról sem, melyet a Rókus kórház anyakönyvében találtam följegyezve; e kórházban halt meg a magyar szinészet ezen tekintélyes úttörője 1847. márczius 22-én.
Számos idegen szinművet fordított és alakított át magyarrá; a neve alatt szinpadra került eredeti (vagy magyar színre alkalmazott) darabok száma 27., a fordítottaké 112. Minthogy a nemzeti szinpadok repertoárját az első negyven évben nagy részben ezen darabokkal tölték be, L. nem csekély érdemeket szerzett színi irodalmunk terén is.
Munkái:
1. Genovéva. Hajdankori szép és érzékeny történet, minden jó érzésű emberek, különösen pedig anyák és gyermekek számára. Németből magyarra ford. Kassa, 1824.
2. Mátyás deák, vagy a lovászi deputatio Énekes vígj. 3. felv. U. ott, 1824. Zenéje Zomb Józseftől (előadták 1830. febr. 14. és júl. 12. Sárospatakon, Debreczenben 1831. márcz. 17. és április 24., Kassán 1885. márcz. 26. sat.)
3. Constantia, Portugall király leánya, dr. 3 felv. Castelli Fr. Ig. után ford. U. ott, 1824. (Budán 1833. november 7. és 1834. szeptember 30. sat. Calais János cz.)
4. A tündér lant, víg énekes játék három szakaszban. Németből ford. U. ott, 1824.
5. A kisértő hegyi lélek, vagy a három kivánságok. Víg fantázia énekekkel 3 felv. Németből ford. U. ott, 1825. Bäuerle után (Debreczenben 1832. szeptember 2., Glück után Miskolczon deczember 23., Bläuerle után Budán 1834. február 7-én, június 22., 1836. október 30-án előfordul egy szinlapon mint Meisl Károly után ford. szinmű.)
Kéziratban maradt szinművei, eredetiek: Andorvári grófok, Árgirus és tündér Ilona, bohózat, Ariadne, parodia énekkel, Ariadne, melodráma, Balvélemény, vígj., Boleyn Anna, szomorujáték, Elszánt leány, dr. A féltékeny varga, bohózat, Fiakker mint báró, Genovéva, színj., (újabb kidolgozás szerint érzékely vidéki előadás 5 felv. Debreczenben 1831. márcz. 15.), Három róka, én., Házi cseléd, opera, Herczeg parancsolatja, Iskolai tudós, vígj. 1793., A fehér kisértő szűz vagy a lelkek viadala éjfélkor, tün. babonás vígj. egy hajdani erdélyi rege után játékszínre alkalmazta (Miskolczon 1830. márcz. 13.), Magyar bajnoki lelkek Sziszek várában, vit. j., Magyar dráma Bécsben, Magyar herosok, Rókafogás, Szabadítás éjfélkor, vígj., Tobák tartó, vígj., A toborzás, vígj., Travestált Don Juan (Budán 1834. febr. 9.), Tudományi Máté, vígj. én. (Rokhus Pumpernikl. Egerben 1830. máj. 10. Budán 1835. nov. 29.), Vándor czigányok, vígj., Viczkocs Jankó, opera. Fordítások: Babo, Angolok Amerikában; Bäuerle, Ál-Catalini, boh., Elátkozott herczeg, paródia én.; Bauernfeld, Szerelem jegyzőkönyve, vígj. (Budán 1835. jan. 20., Kassán ápr. 7., hol Töpfer a szerzője); Castelli, Péter és Pál, vígj. 3. f. (Budán 1836. febr. 25., 1837. febr. 14.); Clausen Vendégfogadó az arany napnál, vígj.; Dailetae, Ez a ház eladó, vígj.; Duval, József és testvérei, opera. Az ezüst menyegző szinj. 5. felv. (Budán 1833. júl. 27.); Gindl, Béla hada atyja ellen, vitézi játék; Gleich, Iduna, arany fügéket termesztő tündér, tün. vígj. én. 1793. (Debreczenben 1831. máj. 5.); A kecskeméti család Bécsben vígj. 3 f. (Budán, 1834. júl. 13.); Gleichen gróf, Baranyai György, színjáték, (Ferenczi, Kolozsvári szinészet 506. l. szerint; ellenben Bayer, N. Játékszin II., 233. I. gróf Soden, 375. 1. szerint pedig Babo a szerzője), A két feleségű, vígj.; Guttenberg a. J., Qui pro quo, vígj.; Haffner, Don Juan, trag. én. (Budán 1834. febr. 10., 1837. jan. 29.); Hagemann, Háladatos fiú, vígj.; Hensler, Comoedia ex tempore, vígj., Oroszlány vitézek, vit. j. én. (Pesten 1814. szept. 12.), Zaide, egy asszony a valóságos szépségében; Hirschfeld, Corvinus Mátyás Podiebrád ellen, dr., Tündér kastély Magyarországon, vígj. én. (Budán 1833. júl. 28., Kassán 1835. febr. 8., Debreczenben 1836. jan. 24.) Vanda krakkói herczegnő, dr. (Budán 1834. júl. 28.); Holbein, Frigyesi Elek, dr. 5 felv. (Debreczenben 1826. aug. 8. 1836. nov. 1., Miskolczon 1832. febr. 21. Budán 1833. aug. 1., 1836. decz. 31.); Pátens és sawl, vígj. (Havasi rózsácska cz. is Budán 1834. márcz. 6., 1836. szept. 22., Pesten 1839. aug. 13.), A szerelem mindent véghez vihet, vagy a megzabolázott akaratos, vígj. 4. felv. (Sárbogárdon 1829. szept. 9., Tihanyi viszhang, vígj.; Iffland, Achmet és Zenide, dr., Franczia a török udvarnál, dr., Gróf Vasvári, szomj., Ismeretlen vagy a gyanakodó házastársak, vígj., Nőtelenek, vígj., Őszi nap, vígj., Selico és Berissa, szomj., Vízeszű és nagylélek, szomj., Jones és Banks, Essex, szomj. (Budán 1834. márcz. 1., máj. 24., 1836. szept. 6.; 1837. febr. 21. márcz. 9. Debreczenben 1836. szept. 15. Pesten 1839. júl. 3.); Jünger, Álarczosok, vígj., Éji kaland Madridban, vígj., Falusi testvérek, vígj., Figaro lakodalma, Herczeg Selim, dr., Mit tehet egy bankó, vígj., Okos és vizeszű, vígj.; Kalchberg, Habsburgi Ágnes, vit. j., Magyar hősök Szigetvárában, dr., Kind F., Bűvös vadász, opera; Koch, Bánom házasságom, vígj. (Budán 1835. márcz. 3.), Juczika vagy gyilkos verekedés egy leányért, vígj.; Kotzebue, Agyvelő létszerei (műszerei) vígj. (Budán 1834. júl. 12.) Asszonyi hűség kiállja a tűzpróbát, vígj. (Budán 1833. szept. 1.), Bocskay István «Ubaldo» után magyarosítva, dr. (Budán 1833. júl. 7.); Bujdoso Amor, vígjáték. (Budán 1833–37-ig többször), Csak fojtás, vígj., Deodata a mennyei jegyes színj. 4 felvonásban, én., (Budán 1836. márczius 9-én), Eduard Skocziában vagy egy szökevénynek rettentő éje, dr. (Duval után Budán 1835. júl. 25., 1837. január 17.), Epigramma, vígj. (Budán 1834. aug. 21.), Ezüst menyegző, szinj., Feledékenyek, vígj., Gróf Benyovszky, szinj. (Budán 1834. jan. 2., aug. 7. pesten 1837. decz. 18., Debreczenben 1835. szept. 3.), Házaspár, vígj. 5 f. (Budán 1833. szept. 15.), Hussziták Naumburgnál dr. 5 felv. (Miskolczon 1832. decz. 29.), dr. Igaz hazafi, vígj. Illés próféta hálósapkája, vígj., Két Klingsberg, vígj. (Budán 1835. jan. 30.), Kisértet, vitézi dalj. 1792. (Pesten 1794. Kassán 1884. decz. 30.), Lélekismeret mardosása, szinj., Menyasszony és vőlegény egy személyben, szinj., A nagy rokonság, vígj. 5. f (Budán 1833. szept. 24.), Rangra vágyó és szegény takács, vígj 1792., Ritka betegség, vígj., Saragossa ostroma, vígj., Szükségben segítő barát, vígj., Testvéri ellenkezés, vígj., Tiltott portéka (vígj. 2. f. (Budán 1834. júl. 8.) Tűzpróba, Ujszázad,vígj., Vak szerelem, vígj., A várbeli fogoly, vígj. én. (Sárospatakon 1832. júl. 20.), Vellington egyenruhája, vígj.; Körner, Rozamunda, szomj., Zrinyi Miklós, dr.; Lafontaine, Természet leánya, színj.; Meisl, Arsenius, vígj., (Budán 1833. okt. 20.), Francziaországi tündér, boh. én. (Miskolczon 1833. febr. 14. Budán 1834. márcz. 12.), Utazó házas ördög, paródia; Metastasio, Semiramis, egyptus királyné, szomj.; Müller János, Szerelem szigete, víg opera; Schenk, A falusi borbély, vígj. 2 felv. (Budán 1834. aug. 14.); Schikaneder, Kismartoni szép zsidó leány, vígj., Szép magyar dáma Bécsben, vígj.; Schiller, Don Carlos; Schröder, Belmonti Portia, Szerencsétlen házasság, szomj.: Shakespere, Megzabolázott makranczos, vígjáték, Velenczei kalmár, dráma; Schmidt, A falusi borbély, vígj. 2. felv., zenéje Schenktől (Budán 1834. aug. 14., 17.), Soden gróf, Aurora, szinj. én.; Amerikaiak hívsége, dr.; Spiess, Három leány, vígj., Megkeményedett atyai szív, szomoruj.; Töpfer, Amerikai, vígj. (Kassán 1835. febr. 2., Budán 1836. okt. 15., Debreczen 1837. febr. 17., Pesten szept. 19.), Havasi rózsák, Királyi parancs, vígj. 4 felv. (Debreszenben 1831. ápr. 7., 1832. aug. 14., 1836. febr. 18., Budán 1833. nov. 13., 1834. febr. 16., 1837. márcz. 8., Ujvidéken máj. 27., Pesten 1838. jan. 3.), Milliomos, Napiparancsolat, harczj. 4 felv. (Budán 1833. szept. 7.); Vogel, Tolvajkulcs, szinj. (Budán 1834. márcz. 15., jún. 7., okt. 4., Kassán 1836. jan. 2. Debreczenben febr. 22., Pesten 1837. szept. 16., 1838. ápr. 2., 1839. jan. 16.); Weissenthurni Franul Johanna, Szebeni erdő, szomj.; Ziegler, Herczegi örökös, dr., Rettentő bosszú nőrablásért, szomj.; Zschokke, Hippolit és Rozvida vagy a tengermellékiek, dr. (Budán 1834. júl. 8., aug. 12.)
Magyar Játékszin, Pest, 1792. II. k. XXII., XXVI. 1., III. 1793. XXI. 1.,
Könyves Máté. Játékszini Koszorú. Pest, 1834.
Honművész 1854. 3., 5., 64., 67., 1835. 12., 30., 98., 101., 1836. 4., 6., 19., 35., 55., 73., 84., 87., 96., 99., 1837. 15., 31., 1838. 3., 34., 1839. 49. sz. (életr. és 114 szinművének jegyzéke.)
Regélő Pesti Divatlap 1842. 37. sz.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 74. l.
Hölgyfutár 1858. 81. szám. Czelesztintől (a Kolozsvári Közlöny után.)
Vasárnapi Ujság 1872. 33. sz. (L. szinészcsalád.)
Benkő Kálmán, M. Szinvilág. Bpest, 1873.
Déryné Naplója. Bpest, 1880. I. 40., 73. l.
Idősb Szinnyei József. A komáromi magyar szinészet története. Komárom, 1881. 97–104. l.
Klestinczky László, a kassai magyar szinház története. Kassa, 1881. 3., 5., 88. l.
Figyelő XVII. 1846. 198. l.
Bayer József. A nemzeti játékszin története. Bpest, 1887. és A magyar drámairodalom története. Budapest, 1897. I. 392. l.
Váli Béla, A magyar szinészet története. Bpest, 1887. és Kelemen László az első magyar szinigazgató. Arad, 1888. Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése V. 537., VII. 403., 560. l.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Náményi Lajos, A váradi szinészet története. Nagyvárad, 1898.
Debreczeni Ellenőr 1898. 280. sz. Egykorú Szinházi Zsebkönyvek és szinlapok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
