Lánczy Gyula,
Lánczy Gyula,
jogi doktor, egyetemi tanár, szül. 1850. jan. 17. Pesten, hol atyja Lazarsfeld Adolf kereskedő volt, ki családi nevét 1861-ben Lánczyra változtatta. L. iskolai tanulmányait végezve, feltünt a napi- s időszaki sajtó terén úgy történeti, politikai s általános irodalmi terjedelmes tanulmányokkal, mint hirlapi vezér- és tárczaczikkekkel. 1872-ben a pénzügyi, 1874-től fogva pedig a belügyminiszteriumban mint fogalmazó működött 1880-ig. Az 1881–84. országgyűlésre képviselővé választatott, és egy ideig az akkori mérsékelt ellenzékhez csatlakozott, de utóbb annak kötelékéből kivált. A 80-as évek derekán a politikai életből és publicistikai tevékenységtől végképen visszavonult és kizárólag tudományos és irodalmi tanulmányainak élt. 1886-ban a kolozsvári egyetemhez, 1891-ben pedig a budapestihez nevezték ki az egyetemes történelem tanárának.
Czikkei a Tanügyi Füzetekben (1868. Széchenyi Istvánról), a Századokban (1869. II. Rákóczy Ferenc külügyi viszonylatairól, 1895. Sienai dolgok, Magyarország és Sienai sz. Bernardino Capistran Janos és II. Pius pápa, 1899. A hágai nemzetközi történeti congressusról); a Századunkban (1869. 234–243. sz. Nero anyja, történeti kép); a Weber Gy. Világtörténete magyar fordításának toldalékát képező V. kötetben (1869. Magyar irodalomtörténet vázlata, korszakonként megosztva Sebestyén Gyulával), a Bpesti Szemlében (1869. A politikai pártok jellemzése általában, A választási kérvény tárgyalása Angliában az új törvény szerint, 1880. Adalékok alkotmányunk reformkorszakához, 1881. Endymion, 1883. Harmadik egyetem kérdése és felső oktatásunk reformja, 1888. Br. Kemény Zsigmond, jellemrajzi vázlat), a Jogtudományi Szemlében (1870. A név jogi tekintetben), a Figyelőben (1871. Swift és Pope leveleiben, 1872. könyvism.), a Képes Világban (1871. Bécs képzőművészeti viszonyairól), az Athenaeumban (1873. Régi levelek, irodalomtörténeti tanulmány Kazinczy Ferenczről és Guzmics Izidorról, 4 közlés és könyvism., 1874. Régi magyar országgyűlések, az Acta Comitialia alapján, hat közlés), a Reformban (1874. 150., 151., 157., 158. sz. könyvism., 1875. 112., 113. sz. könyvism.), a Magyarország és a Nagyvilágban (1875. Beöthy Zsolt), a Hungária polit. évkönyvben (szerk. Toldy István, 1877. Magyarország új közigazgatási rendje), a Literarische Berichte aus Ungarnban (1877. Die Entwickelungsgeschichte der Reform-Ideen in Ungarn, terjedelmes tanulmány az 1825–47. korszakról), a Havi Szemlében (1878–79. A keleti válság és az alkotmányosság, taglalata a parlament illetékességének és befolyásának külügyi kérdésekben), az Oesterreichische Zeitschrift f. Verwaltungban (1880. Die Verwaltng Rechtsbarkeit in Ungarn, u. ez. a zágrábi horvát jogi folyóiratban), a Jogtudományi Közlönyben (1882. A közigazgatási biráskodás), az Acta. R. Universitatis Budapestiensisben (1893–94. I. Jelentés paduai kiküldetéséről), a Pesti Naplóban (1895. Rugyiero Bonghi, emlékezések, Italicae res, három közlés), az Ungarische Reveuben (1895. Beziehungen zwischen Ungarn und Siena), sat.
Munkái:
1. A felső oktatás reformja és az új magyar közműveltség. Culturpolitikai eszmetöredékek. Bpest, 1879. (Ism. Budapesti Szemle).
2. Adalékok a magyar alkotmány reform-korszakához. U. ott, 1880. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.)
3. A faluközösség eredete. (Ősi család és tulajdon.) Sociologiai és jogbölcseleti tanulmány. U. ott, 1881. (Előbb a M. Igazságügy 1880. évf. Ism. Nemzetgazdasági Szemle 1880. Századok 1881. Literarische Berichte aus Ungarn sat.)
4. Széchenyi Pál kalocsai érsek s a magyar nemzeti politika (1642–1610.). U. ott, 1882. (Magyar történelmi jellemrajzok. A m. tört. társulat által a Bay Ilona-féle pályadíjjal koszorúzott pályamunka.)
5. Eszmetöredékek a Rákóczi-féle felkelés történet-politikai jelentőségéről. Válasz Thaly Kálmánnak Széchenyi Pál s a magyar nemzeti politika cz. tanulmányt illető észrevételeire. Ugyanott, 1882. (Előbb a Századokban.)
6. A közigazgatási biráskodás szervezéséről Magyarországon. Közjogi tanulmány. Függelékül: A közigazgatási tiszviselők bűnvádi felelősségre vonásának jogáról és annak korlátozásáról. U. ott, 1883.
7. A történelemi módszerről. U. ott, 1885. (Különny. a Századokból.)
8. Történelmi kor- és jellemrajzok. U. ott, 1890. (Ism. Budapesti Szemle Pauler Gy., M. Salon XII. Sturm A., Századok, Ferenczy Z., Nemzet 1. sz. Darvai Mór, Ung. Revue, Erdélyi Múzeum-egylet kiadványai VII., Főv. Lapok 1889. 330. és 1890. 157. sz., a bécsi Fremdenblatt 1890., a florenczi Archivo Storico Italiano 1891.)
9. A közigazgatási biróság törvényjavaslatáról. Közjogi és jogtörténeti értekezés. U. ott, 1894. (M. Jogász-egyleti Értekezések X. 6., 8.)
10. Magyarság az Árpádok korában. U. ott, 1898. (Toldalékul: Történetirodalmi széljegyzetek a Silvesterbulla eredetének kérdéséhez. Olcsó-Könyvtár 1010–1020. Ugyanez előbb a Képes Irodalomtörténetben. Ism. Kath. Szemle, Irod. tört. Közlemének.).
Felolvasásai (kéziratban) a magyar iparegyesületben: 1883. Marx K. élete és tanairól; az erdélyi múzeumegylet szakosztályában: 1890. Dante és a pápaság; a m. tudom. akadémiában: 1891. V. Celestin és a spirituálisok; a demographiai s közegészségi congressus történelmi osztályában: 1894. A középkori psycho-pathikus tömegjárványok (franczia szabad előadás, tartalma a congressusi Irományok VII. k.); a Mária-Dorottya egyesület javára: 1895. A hitetlen Caesar; (Hohenstaufi) II. Frigyes; a hágai congressuson: 1898. Le Nom d'une Dynastie: Les Corvins.
Kézirati munkája: Dante és VIII. Bonifácz.
M: Könyvészet 1889., 1897–98.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 227. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
