Keleti Ferencz,
Keleti Ferencz,
jogi doktor és ügyvéd, szül. 1846. jan. 4. Aszódon (Pestm.), hol atyja Oestreicher Jakab izr. elemi iskolai tanító volt; tíz éves koráig csaknem kizárólag németül beszélt; azért szülei 1859-ben Pestre küldték az akkori Musterhauptschuléba (minta elemi iskola); 13 éves korától fogva magán tanítással tartotta fenn magát. 1860. okt. a két gymnasiumi osztályból magánvizsgát tett és az államgymnásiumban fölvették a III. osztályba; hogy a német irodalommal tüztesebben megismerkedjék, a VI. osztályt Bécsben kezdte járni; azonban negyed év múlva visszatért Pestre s az említett gymnasiumban folytatta tanulmányait. A pesti egyetemet mint joghallgató látogatta. A jog- és államtudományi szigorlat letevése után, ügyvédi irodákban joggyakorlattal foglalkozott. 1872. decz. közügyvédi s 1873. jan. 4. váltóügyvédi vizsgát tett, mire Gyöngyösön, hol akkor szülei laktak, letelepedett és ott 1877. augusztusig ügyvédkedett. Ekkor Budapestre tette át lakását, hol mint gyakorló ügyvéd működött. Oestreicher családi nevét 1881-ben változtatta Keletire. 1885. ápr. Szolnokra költözött.
Első irodalmi kisérletei a 70-es években a M. Themisben (Egy árvakövetelés története s a végrehajtási eljárásra vonatkozó czikkek) jelentek meg; a Jogtudományi Közlönyben (1882. A büntetőtörvény 165. §-ának magyarázatához, a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat az ügyvédség szempontjából, 1884. Fegyelmi és közigazgatási biráskodás); a M. Ügyvédi Közlönyben, melynek alapítása az ő eszméje volt, az összes vezérczikkeket ő írta (1882–84); a M. tisztviselőben is jelent meg néhány czikke; a Jogban (1885. A nyugdíjintézmény alapja és a nyugdíjtörvényjavaslat, 1886. A korelsőbbség az ügyvédségnél, 1887., 1890. Igazságügyminiszterünk és az ügyvédi kar); 1885 óta a szolnoki lapokba is írt czikkeket, így a Szolnoki Hiradóba (A büntetőjog világából cz. czikksorozat); a Jász-Nagykún-Szolnokmegyei Lapokba (A takarékpénztári intézmény törvényhozási szabályozása, czikksorozat) stb.
Munkája: Az államszolgálat jogi természete és a rendszeres államszolgálati pragmatica elvei, különös tekintettel hazánk viszonyaira és a nevezetesebb európai államok e tárgyra vonatkozó intézkedései. Bpest, 1883. (2. kiadás U. ott, 1886. A m. t. akadémia által a Sztrokay alapítványból kitűzött 100 arany díjjal jutalmazott pályamű.)
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete
Századunk Névváltoztatásai 120. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
