Kelemen Didiák, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Kelemen Didiák,

theologiai és bölcseleti doktor, minorita szerzetes, híres hitszónok és hittérítő, szül. 1683-ban Baksafalván (Háromszékm.); a minorita rendbe lépett, mire 1704-ben Nagybányára küldték, 1717-ben megválasztották a magyar minoritarend főnökének és generális comissáriusának. 1720-ban a maga alapította báthori klastromnak főnöke lett. Ezen hivatalaiban rendkívüli buzgó térítői munkásságot fejtett ki. A tiszai részek vallásügyi comissiókban is érvényesítette nagy befolyását hitsorsosai érdekében. Vallástanár és örökös tanácsos is volt; Koháry Istvánnak, Károlyi Sándornak, Csáky Imrének kedves embere. A szegényeknek nagy pártfogója. Számos iskolát és templomot építtetett. Utolsó éveiben a miskolczi conventben, melynek alapítója volt, élt és ott halt meg 1744. április 28. Halála után megtették a lépéseket szentté avatására. Nagybánya környékén ma is több legenda szól tetteiről.

Munkái:

Halotti prédikáczió. Midőn... néhai Koháry Judith; néhai Szalai Barkóczi György meghagyatott özvegye 1718. eszt. sz. Jakab havának 13. napján... eltemettetnék; minek-előtte az kaplonyi templomban ki vitetett volna Károly várában így prédikállott. Nagy-Szombat.

Búza fejek. Melyeket az evangéliombéli aratók után fel-szedegetvén, azaz az anyaszentegyház hív pásztorainak irásibul egybe keresvén és élő nyelvén tett praedikállása után kévébe kötve s ezen könyvben foglalván és advent első vasárnapjától fogvást husvétig való vasárnapokra alkalmaztatván, az könyvek nélkül szűkölködő praedikátorok, és más lelki éhező híveknek kedvekért kibocsátott. Kassa, 1729.

Lelki öröm. Melyet a midőn az régi, dicséretes, örök jó emlékezetű mélt. Báthori familiától, Seraphicus szent Ferencz atyának szerzetebéli minoritáknak fundált, s építtetett templom és klastrom, az 1599. eszt. tájban, a keresztyénség véret szomjuhozó kegyetlen pogányságtól egészen elégettetett, s az idők mostohaságában, kivált a klastromnak puszta kő fala is földig le rontatott, és ezen utolsó romlásában, az 1727 esztendőig pusztán állott és maradott volna, akkor az irgalmas könyörülő szent Istennek véghetetlen szent irgalmasságából, a Felséges dicsőségesen mostan uralkodó Károly császár, koronás apost. királyunk kegyelmes parancsolatja mellett, mélt. gróf nagykárolyi Károly Sándor... az fennevezett szent szerzetnek, ujabban resignálta, és abban... szabolcs megye ordinarius vice-ispánnya, tek. Krucsaj Márton... és több mélt. és fő fő uri, s egyházi személyek praesentiájában introdukálta volna;... élő nyelvével hirdetett,. U. ott, 1732.

Katikizmus... U. ott. 1734.

Dicsértessék az Ur Jesus Kristus. A keresztény embernek zsidóval az idvösség dolgáról való beszélgetése. Melyben a keresztény megmutatja, hogy Kristus az világnak megigért Messiássa, és a profetiák jövendölése szerint e világra régen el jött: mindeneket bé töltött, az emberi nemzet vétkiért eleget tett és a világot megváltotta az Istennek egyetlen egy fia öröktől fogvást való igaz örök Isten. És az Ur Isten szent neve örök dicséretére, s lelkek épületére Seraphicus sz. Ferencz szerzetéből magyarországi sz. Erzsébeth provinciájából való egy szerzetes minorita conv. barát által ki bocsáttatik. U. ott, 1736. (Névtelenül.)

Arczképe kőnyomat a Katholikus Szemlében (1892. Eredetije a miskolczi minorita zárdában van.)

Horányi, Memoria II. 311. l.

Benkő, Transsilvania II. 384. l.

Sándor István, M. Könyvesház 83.

Danielik, M. Irók II. 139. l.

A magyarországi Minorita-rend Névtára. Arad, 1882. 145. l.

Petrik Bibliogr.

Brázay János, Gróf Károlyi Klára két levele. Nagy-Károly, 1790. (Egyik levélben a grófné Kelemen D. életrajzát írta meg.)

Religia 1890. 208. l.

Irodalomtörténeti Közlemények I. 1891. 120. l.

Kath. Szemle 1892. arczk. (Takáts Sándor).