Kégly Sándor,
Kégly Sándor,
miniszteri osztálytanácsos, szül. 1835. nov. 2. Huszton (Máramarosm.), hol atyja a koronauradalom pénztárnoka volt; a gymnasiumot M.-Szigeten, Ungvárt és Kolozsvárt végezte. Tanulmányainak befejezte után 1853-ban mint gazdasági irnok a gróf Teleki-család magyarországi jószágainak igazgatóságánál nyert alkalmazást, honnét 1859-ben idősb Teleki Domokos gróf vette magához Gernyeszegre titkárnak. 1861–1862-ben hallgatója volt azon egy éves jogi cursusnak, melyet az erdélyi ev. reformátusok egyházi főtanácsa az erdélyi aristocratia ifjabb tagjainak kérésére a kolozsvári ref. kollegiumban nyitott. 1862-ben a marosvásárhelyi királyi ítélő táblánál Gálfalvi ítélőmesternél joggyakornok lett. 1863–64-ben külföldön a Teschen-Liebwerdi felsőbb gazdasági s erdészeti tanintézetet végezte, 1864–65-ben pedig Budán a vinczelléreket és pinczemestereket képző tanintézetnek volt hallgatója. Elméleti gazdasági tanulmányainak befejezése után Morvaország, Csehország és a Német-birodalom egy részének nevezetesebb uradalmait látogatta meg. 1865. októbertől a Farkas Mihály által szerkesztett Falusi Gazdánál mint segédszerkesztő működött. 1868 elején a magyar kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteriumhoz számtisztté neveztetett ki. 1874-ben fogalmazóvá, 1884-ben miniszteri titkárrá léptették elő s 1894-ben osztálytanácsossá a magyar kir. statisztikai hivatalhoz neveztetett ki.
Czikkei a Falusi Gazdában (1865–67. A szarvasmarhatenyésztés fontossága, A hasas tehenek bánásmódjáról és borjazásról, Az olajgyártás mint jelentékeny gazdasági mellék iparág, A szervasmarha nyári vagy szölőtakarmányozásáról, Észrevételek a gyapjú osztályozása és eladására nézve, A juhok párosításáról, Gazdasági gépek és eszközök, A kettős malmokról, A tenyészkocza és kan megválasztása, A repczének sorbavetéséről, A borjúk felnevelési módja Angliában, Néhány szó a magtárakról és a gabona eltartásáról, Hús közti különbség nálunk és Angolhonban, Viszonválasz a tenyészkocza és kan megválasztása tárgyában, A szarvasmarha hízlalása, Takarmányfüllesztésről, A termőföld javításának különféle módjai, Észrevételek a szarvasmarha beltenyésztéséről, A juhok téli takarmányozásáról, Nemesített Durham v. Shorthorn szarvasmarha, Az istállói trágya és annak kezelése, Az igásmarha takarmányozása és ápolásáról, A hollandi szarvasmarha, A tej és egyéb tápszerek hatása a borjú későbbi haszonvételére, A svájczi szarvasmarha, A juhok hízlalása, A tenyészborjúk megválasztása, A fogas boronáról és annak hasznáról, A juhmosásról, A talaj fekvésének befolyása a növényéletre, A fejésről, a tejkezelésről és eladásáról, A berni v. freiburgi szarvasmarha, Mikor kell szántani?, A földmunkálatok elmélete és gyakorlata, A legeltetésről, A borjúk szoptatása és felneveléséről, Nagyobb vagy kisebb fajta teheneket hasznosabb-e tartani); a Nemzetgazdasági Szemlében (1886. Hazánk népességének gyarapodása, két értekezés). Falusi Gazda Naptárában is (1867–70. és 1875) jelentek meg számos szakczikkei.
Munkái:
A Magyar Gazda Tárcza Naptára. Pest, 1867., 1868., 1869. és 1870. évfolyamok. Zsebkiadás. Kiadja Heckenast Gusztáv.
Az okszerű komlótermelés és pangó állapotának okai hazánkban. A m. kir. földmívelés, ipar és kereskedelmi miniszterium által kiírt pályázatra beérkezett kilencz mű közül a második helyre ítélt pályamunka. U. ott, 1872.
A szarvasmarhatenyésztés Bpest, 1874. (Falusi Könyvtár 10.)
A szervasmarha haszonvétele és kiválóbb fajtáinak rövid ismertetése. U. ott, 1874. (Falusi Könyvtár 12.)
Szinnyei Könyvészete és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
