Keczer Géza (lipóczi),
Keczer Géza (lipóczi),
kir. főgymnasiumi tanár, K. László megyei főszolgabiró és krompachi Egerer Mária fia, szül. 1861. június 3. Eperjesen (Sárosm.); középiskoláit Kassán járta; 1879–83-ig a budapesti egyetemen a classica-philologiát hallgatta. 1883–84-ben az egy évi katonai önkéntesi szolgálatot teljesítette Budapesten és Kassán. Az 1885. évet a szülőinél töltötte falun. Tanári működését a szatmári kir. kath. főgymnasiumnál kezdte; tanár volt 1886. szept.-decz. Rózsahegyen, 1887. jan.-1888. júniusig Nagy-Becskereken, 1888–1892. Sátoralja-ujhelyben, 1892–93. Zsolnán, 1893–95. Fehértemplomban. 1894. decz. 13. nyert tanári oklevelet. 1895. szept. óta a szakolczai kir. kath. algymnasiumnál működik. 1892-ben részt vett a budapesti egyetemen szervezett hat heti görög irodalmi s művelődéstörténeti rendkívüli tanfolyamban és a tanárok (1893. jún.-júl.) görögországi s (1894. aug.-szept.) olaszországi tanulmányútjaiban.
Czikkei a Magyar Ujságban (1893–94. utazási tudósítások, 1894. olaszországi útjáról több czikk és tárczalevél; ugyanily czikkek a Budapesti Hirlapban); az Orsz. Középisk. Tanáregylet Közlönyében (1896–97.)
Munkái:
A görögországi tanulmányut. Fehértemplom, 1894. (A fehértemplomi állami főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1896.)
Mozaik olaszországi utamból (1894. aug.-szept.) Uti rajz régiségi és műtörténeti magyarázatokkal. Szakolcza, 1896. (Különnyomat a szakolczai kir. kath. algymnasium Értesítőjéből.)
A keresztény Róma a művészetek anyja. (Műtörténeti tanulmány.) Ugyanott, 1897. (Különnyomat ugyanazon Értesítőből.)
Comitium és forum, vagyis a topographiájokra és a történeti fejlődésökre vonatkozó kérdések megvilágítása. Ugyanott, 1897. (Doctori értekezés a kolozsvári egyetem bölcseleti karához beterjesztve, elfogadtatott.)
A Forum Romanum történeti és művészeti szempontból. U. ott, 1897.
Kéziratban: Utazás Velenczébe és Velencze, Fehértemplom, 1895.; Fordítások ókori írókból.
Önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
