Karap Sándor,
Karap Sándor,
váltótörvényszéki elnök, előbbinek és nánási Oláh Máriának fia, szül. 1796. márcz. 18. Hajdú-Böszörményben, hol alsóbb iskoláit járta, mire a felsőbbeket 1818–20-ban a debreczeni ev. ref. főiskolában végezte; előbb fogalmazó-gyakornok, azután Hajdu-Böszörmény főjegyzője volt; 1814-ben a debreczeni kir. váltótörvényszék birája, 1861. máj. 1. annak elnöke let. Neje Diószeghy Sámuelnek a Magyar Füvészkönyv írójának leánya volt. K. sógorával Diószeghy Sámuel bécsi nagykereskedővel szövetkezve s annak tervét elfogadva, 1845-ben a Debreczen, Böszörmény és Balmaz-Ujváros határai között fekvő zeleméri pusztán a hires Fellenberg-féle hofwyli nevelőintézet mintájára gazdasági s árvaintézetet alapított, melynek rendeltetése volt árva gyermekeknek paraszt gazdákká való nevelése. Tartós emléket emelt magának Debreczenben, hol 1842-ben a Nagy-Péterfia utczáról a Nagy-erdőre vezető út mindkét oldalán azelőtt kopár homokbuczkákat nagy részben összevásárolta s azokat részint maga alakította át kertekké, részint olyanoknak engedte át, kikott kerteket létesítettek. Meghalt 1863. okt. 9. Debreczenben. Egyik fia Karap Ferencz főrendiházi tag.
Czikke a M. Gazdában (1845. 92., 93., 95. sz. Zeleméri gazdasági s egyszersmind árvaintézet terve.)
Galgóczy Károly, az országos m. gazdasági egyesület Emlékkönyve. Bpest, 1885. v. 49–54. l. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
