Kalmár Endre,
Kalmár Endre,
kegyes-tanítórendi tiszteletb. rendfőnök, szül. 1823. nov. 29. Szabadkán (Bácsmegyében); szülővárosában és Szegeden tanult, hol a piaristáknál a lyceumot elvégezvén, 1841. szept. 16. belépett a kegyes-tanítórendbe. 1842. és 43-ban Trencsében töltötte a két próbaévet; a következő két évben K.-Szebenben próbálkozott meg a gyakorlati tanítással. 1846–47-ben Nyitrán, 1847–48-ban Pozsony-Szent-Györgyön a hittudományok elsajátításával foglalkozott. Ez idő alatt, különösen Nyitrán, a rendi növendékek körében alakult Dugonics-társaságnak munkatársa volt versekkel és prózai dolgozatokkal. 1849-ben Váczon nyert tanári állást és jún. 28. Esztergomban áldozópappá szenteltetett föl. Ezután Tatán két és Veszprémben szintén két évig tanárkodott. 1854-ben a pesti piarista főgymnasiumhoz jutott, hol 1858-ig tanított. 1859–61-ben ismét Tatán működött és 1862-ben visszahelyeztetvén Pestre, 1876-ig volt tanára a piarista főgymnasiumnak. Az akkori idők szokása szerint többféle tantárgyat tanított, különösen a magyar és latin nyelvet és irodalmat és a görög történelmet. 1876-ban rendfőnöki titkár lett Somhegyi Ferencz mellett. 1879-ben rendfőnökké választatott. Rendfőnöksége alatt a kegyesrend több négy- vagy hatosztályú tanintézete lett főgymnasiummá kibővítve s a régi szegényes iskolai épületek helyett díszes épületek emelkedtek, mint a szegedi, nagy-károlyi, trencséni, lévai, veszprémi, rózsahegyi sat. főgymnasiumok tanusítják. 1879. végén a fővárosi törvényhatóság bizottság tagjává választották meg, mely minőségben ez idő szerint is szolgálja a fő- és székváros ügyeit. 1880-ban királyi tanácsos lett. 1891-ben önként letevén a rendfőnöki hivatalt, a rend tiszteletbeli rendfőnök czímmel ruházta fel, és mint a rendi kormánytanács állandó tagja vesz részt a rend kormányzati ügyeinek intézésében.
Költeményei a Hölgyfutárban (1850. I. 20. sz. Naplótöredékek I–IV., 37. sz. Camill, ballada, 99. sz. A honfi, II. 15. sz. A csonka huszár, 39. sz. Koromsetét erdő ..., 124. sz. A honvéd panasza, Világos, 1851. sat.), a Mátyás Diákban (1871–1874. több költemény és humorisztikus czikk Dudás Feri álnév alatt), a Veszprém cz. hirlapban (1876-tól több vers K. E. és -r-e jegyek alatt); czikkei a Kath. Néplapban (1856. Intés, Mátyás király tréfája); a Trautwein János által kiadott Magyar Olvasó-Könyvben (Pest, 1851–70. több költemény és prózai dolgozat); írt továbbá alkalmi beszédeket, üdvözleteket, tudósításokat, humoros verseket különféle hírlapokba s humorisztikus lapokba.
Munkái:
Örömdal Gruber György kegyesrendi rendfőnök tiszteletére. Pest, 1848.
Főtiszt. Purgstaller József úrnak ... a kegyes tanítórend kormányzójának ... a pesti kegyesrendi ház. U. ott, 1864. (Óda Purgstaller megválasztásakor, az Arany János Koszorújában is megjelent.)
Emlék a tatai kegyes-tanítórendi ház és gymnasium alapításának évszázados örömünnepére 1865. okt. 1. U. ott, 1865. (Költ.)
Emlékkoszorú dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József Ő császári s apostoli királyi Fölsége és Fölséges neje Erzsébet legkegyelmesebb asszonyunk koronázási ünnepélyére a kegyes tanítórendtől. 1867. U. ott, 1867. (költemény; megjelent a Budapesti Közlönyben is 78. sz.)
Tudósítvány a kegyes-tanítórendiek budapesti főgymnasiumáról. Bpest, 1895. 384., 399., 409. (arczk.), 412., 417. l. (Takáts Sándor).
Pallas Nagy Lexikona X. 64. l. (Zelliger) és Vámos Károly rendfőnöki titkár szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
