Jókai Mór, (ásvai),

Full text search

Jókai Mór, (ásvai),
bölcseleti doktor, a szent-István-rend lovagja, a m. tudom. akadémia igazgató-tanácsának és a Kisfaludy-társaságnak tagja, a Petőfi-társaság elnöke s volt országgyűlési képviselő, Ásvay Jókay József hites ügyvédnek és Pulay Máriának fia, szül. 1825. febr. 18. (20. keresztelték meg) rév-Komáromban, hol 1831-ben adták szülei az elemi iskolába; 1832-ben már ugyanott az ev. ref. középiskolában a gymnasiumi declinisták sorába lépett és 1833-ban conjugista lett; mind a két osztályban Keresztesi Barsi József volt a tanára. 1834–35-ben grammatista volt Sörös Lajos tanárkodása alatt. A kis Móriczban korán jelentkezett az erős képzelődés. Ennek tulajdonítható ideges félénksége, mely egyebek között abban nyilvánult, hogy rettegett a nagyszakállú zsidóktól, a kutyáktól és különösen attól, hogy élve eltemetik. Szülei nem eresztették el a háztól, pajtásai nem igen voltak, magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni. Nagy hatást gyakorolt lelkére édes atyja, ki barátja volt az irodalomnak, szinészetnek és maga is irogatott időtöltésből verseket s rajzolgatott, festett, valamint édes anyja, ki jeles adomázó volt. Mindezen hajlamokat J. szüleitől örökölte. Ekkor jelent meg (1834-ben) első verse nyomtatásban, melyet Tóth Lőrincz vitt magával Pestre s ott kiadatta. 1835-ben Pozsonyba adta őt atyja cserébe Zsigmondy Sámuel ág. ev. lyceumi tanárhoz, ennek fia Vilmos (a hires artézi kútfúró mérnök) helyett, a német szó megtanulása végett, hol tanulmányait folytatta; Schröer Tobiás godofréd volt a tanára, ki az akkori idők szelleme szerint szigorúan óvta az ifjakat a magyar beszédtől és irodalomtól; a német nyelven kívül jól megtanult latinul és a görögbe is belekezdett; kitűnő tanuló volt. 1837-ben hazatértekor már halálos betegen találta szeretett atyját és még azon évben el is vesztette. A fájdalom ágyba döntötte a gyermekifjút és méltán féltették életét. Hálával emlékezik a költő «áldott jó Eszter nénjére», a ki őt ápolta, mert ennek az ápolásnak köszöni, hogy életben maradt. Gymnasiumi tanulmányait szülővárosában folytatta. Tanárai közül nagy szeretettel és hálával emlékezik meg Vály Ferenczről, a ki később sógorává lett. Úgy jellemzi őt, mint puritán szigorúságú, sokoldalú, tudományosan képzett férfiút és jeles tanárt. Tőle tanult meg J. három év alatt francziául, angolul és olaszul; az ő vezetése alatt készítette rhetorikai (1837–38) és poetikei (1838–39) feladatait. Jókainak télen-nyáron mindennap reggel öt órakor ott kellett lennie tanítója írószobájában és ezt úgy megszokta, hogy most is reggel hat órakor kel fel és 10 órára elvégzi írni valóját. Az 1839–40. iskolai évben a logikai tanfolyamot ugyancsak a komáromi ev. ref. középiskolában végezte Vály vezetése mellett. A II. bölcseleti osztályra, melyet akkor physikának neveztek, az 1841–42. iskolai évre a pápai ev. ref. főiskolába küldte őt édes anyja. Jeles tanárai voltak, köztök a természettudós Tarczy Lajos, ki egyébként az irodalmi foglalkozásban is vezetője volt az ifjúságnak. A szerencsés véletlen több tehetséges kortárssal, többek közt Kerkapoly Károlylyal, Petrich Somával, Kozma Sándorral és Petőfivel hozta össze; utóbbival szoros barátságot kötött. J. 11 tantárgyból mind a két félévben csupa kitünő osztályzatot kapott és az elsők között volt mint poéta is. Volt t. i. a főiskolában egy képző-társulat, melynek tagjai hetenkinti üléseikben a beadott irodalmi műveket birálták, a mit elfogadtak, azt a szerzők felolvasták és sajátkezűleg az érdemkönyvbe iktatták. 1841. nov. 21-én érdemkönyvbe írásra ítélték: Mi az? cz. lyrai költeményét; 1842-ben hasonló tisztesség érte: Az istenítélet cz. elbeszélését. Irt még több lyrai művet, 1842. júl. 26. pedig egy arany jutalmat nyert Tűz és víz cz. elbeszélésével. Erős és gyakori mellfájás kínozta, meg volt róla győződve, hogy tüdővészben van. Az iskolai év bevégeztével, aug. 21. után hazament szüleihez. Petőfi s Orlay pár nappal azután szintén elhagyták Pápát és Komáromnak kerültek, hogy Jókait meglátogassák; az anya szivesen fogadta és csak három nap mulva bocsátotta el őket. Levegőváltozásra lévén szüksége, anyja Kecskemétre küldte őt jogot tanulni. Ezen alföldi város testére, lelkére egyaránt üdvösen hatott. «Itt lett belőlem ember! Itt lett belőlem magyar író», mondja visszaemlékezésében ő maga. Mellbaja teljesen megszünt, szervezete megerősödött. Megismerte az igazi magyar népéletet, a népjellemet, a puszták világát. Kecskeméten a visszatért életkedv elég változatosakká tette napjait. A sugárzó szemű szőke fejű, választékos modorú ifjú meg is tudta magát kedveltetni a diákság körében. Szorgalmasan tanult, de volt ideje színielőadásokat rendezni s bennök játszani, rajzolni s festeni; sőt kis diákokat is tanított rajzolni. Itt írta a Zsidó Fiút 1842-ben. A darab pályázatra lévén szánva, idegen kézzel kellett írva lennie. Petőfi mint szinész 1843. jan. közepén Kecskemétre került s felkereste Jókait. A szinészköltő sanyarú helyzetben volt, J. arra kérte őt, másolja le drámáját, gondolván, hogy majd tisztességes honorariumot ad neki. Petőfi örömmel tette meg a baráti szolgálatot; a honorariumot azonban nem fogadta el. J. tehát azzal fejezte ki háláját, hogy lefestette barátját olaj-miniatureban, violaszín sárga gombos frakkban. Petőfi nagyon megörült a képnek és később is szivesen mutogatta pesti barátjainak. (ekkor festette bankházi Ács Pál arczképét is, mely a kecskeméti főiskola birtokában van). J. márcz. 8. nyujtotta be darabját a m. tudom. akadémiához és okt. 31. dicséretben részesült (a pályadíjat Obernyik Főúr és pór cz. drámája nyerte el. 1893-ban Gyulai utasítása nyomán Borovszky Samu ráakadt az akadémia irattárában; megjelent: Jókai M. írói működésének ötvenedik évfordulója cz. mutatványkötetben, Bpest, 1894. 83–155. 1.) Ápr. elején elkisérte Petőfit Pestre s együtt ment vele Frankenburg lakására. A jogi tanulmányok befejezése után egy évig patvarián volt Asztalos István komáromi ügyvédnél, azután mint jurátus Molnár Józsefnek irodájába jutott Pesten. Javadalma volt szálláson kívül 6 frt egy hónapra. Petőfi már ekkor Pesten lakott és ünnepelt költő volt. Örömmel fogadta Jókait és büszkén mutatta be fiatal írótársainak, a kik az Életképekben megjelent Nepean sziget után ismerték. Ekkor írta Petőfi Jókai Mórhoz cz. költeményét, mely a Pesti Divatlapban (1845. II. 37. sz. decz. 11.) jelent meg. 1845-ben a nyári hónapokat Komáromban édes anyja körében tölté; a társaságot kerülve rendesen kora reggel ment ki szigeti kertjükbe s késő este tért haza; ott készült az ügyvédi censurára s írta a Hétköznapok cz. regényét; olykor ellátogatott Orbán Gábor városi rajzmesterhez, hol olajba festett egy várat; én, ki akkor szintén azt a rajziskolát látogattam, és társaim, csak a tollrajzig vittük, bámulva néztük az ő sikerét az általunk soha el nem ért magasságban. (Ezen időből maradt meg egy tollrajza, mely Kossár Ferencz komáromi városi kapitányt ábrázolja, gyűjteményemben; hasonmása megjelent a M. Szalonban 1894. jan. 874. 1.) Az 1845–46. telet ismét Pesten töltötte, többnyire Petőfi, Lisznyay, Czakó, Pákh és Vahot Imre társaságában; ezen a télen Tompa Mihály is tartozott a társaságukhoz. 1846-ban letette a cenzurát, ügyvédi oklevelet nyert és egy pert is vitt, melyet szerencsésen megnyert. De az ügyvédi pályával csakhamar szakított. Eszménye, az irodalom, vonzotta őt ellenállhatatlanul. Midőn megismerkedett Hugó Viktor és főképen Sue Jenő műveivel, természeti hajlandósága s e példák egyenesen arra utalták, hogy ő is ebben a költői formában és szellemben próbálja meg erejét; egymást követték a lapokban elbeszélései s mutatványai regényéből. 1846-ban Frankenburg lapjánál vállalt foglalkozást, vezetvén a színházi rovatot; nemsokára azonban Helmeczy jelenkoránál az ujdonságok rovatának vezetését vette át és itt működött három hónapig. 1846. tavaszán Petőfi ösztönzésére a fiatal írói nemzedék legkiválóbb tagjai állást foglaltak a kiadók és szerkesztők ellen. Igéretet tettek egymásnak, hogy egy évig semmiféle lapba nem írnak, hanem maguk fognak lapot alapítani, mely az ő irányukat képviselje. Tizen voltak az új irány hívei: Petőfi, Pálffi, Degré, Obernyik, Pákh, Bérczy, Tompa, Kerényi, Lisznyai s Jókai; mindnyájan a franczia iskola tanítványai voltak. A kormány ismerte embereit, semmi sem volt tehát természetesebb, mint hogy a «tizek» nem kaptak engedélyt lap kiadására. Frankenburg felszólította őket, hogy dolgozzanak lapjába; félévi szünet után, a társak felmentették egymást a fogadás alól és az egy Obernyiket kivéve, mindnyájan elfogadták a meghívást. J. leghathatósabban támogatta az Életképeket és dolgozatai tetemesen fokozták a lap népszerűségét. 1847 közepén Franbenburg az udvari kanczelláriánál kapván hivatalt, Bécsbe költözött. Lapjának szerkesztését Jókainak adta át. Petőfi is ekkor tért Pestre (jún. 14.) utazásából; J. naponként találkozott vele, szövetkeztek a lap érdekében; megnyerték Aranyt, Tompát és többeket munkatársakul. Petőfi nejével nov. 4. megérkezvén Pestre, a dohány-utcza 373. sz. Schiller-ház első emeletére költöztek; e lakás egy előszobából és három utczai szobából állott, melyeknek egyikét, melynek a konyhán át külön bejárata volt, Jókainak adták ki (itt laktak együtt 1848. jún. 12-ig, midőn Petőfi Jókaival összezördülvén, ez elköltözött tőlük). A közös ebédet az aranysasból hozatták, bort egyikök sem ivott; az esték beszélgetéssel teltek el thea mellett. 1848. márcz. 14. az ellenzékikör közgyűlést tartott, melyen az ifjúság, köztük J. is, elhatározta, hogy a reformokat 12 pont alakjában a királyhoz fölterjesztik. Este a Pillwax-kávéházban értesültek a márcz. 13. bécsi forradalomról; ekkor már elhatározta az ifjúság, hogy a 12 pont érdekében nem petitionálni, hanem megadásukat követelni fogja. Másnap (márcz. 15.) Petőfi az ifjak kávéházába ment; onnét Vasvári Pállal és Bulyovszky Gyulával Jókaihoz mentek; itt a négy ifjú megegyezett a sajtó felszabadításában. J. és Bulyovszky proclamatiót szerkesztettek a 12 ponthoz. A proclamatio elkészülvén, megindultak; mintegy 8 óra volt, mikor az ifjak kávéházába értek; itt J. szólt, felolvasta a proclamatiót és a 12 pontot. Az ujvilág-utczai orvosi egyetemhez érvén, beszóltak a tantermekbe; az ifjak az udvarra tódultak, hol J. székre állva, még egyszer elolvasta a proclamatiót és Petőfi elszavalta Nemzeti dalt. Az ifjak vállalkozása magával ragadta a tömeget, mely zajosan követte őket a mérnöki egyetem felé. J. ismét felolvasta a proklamatiót és Petőfivel újból elszavaltatták a Nemzeti dalt. Ezután a Landerer és Heckenast-féle nyomdához indultak, mely a hatvani-utczában a Horváth-házban volt. A proclamatiót és a Nemzeti dalt kinyomatták. Ezalatt J. jelentette a történteket a népnek. Fél 12 óra tájt a szabadsajtó első termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt, Irinyi mutatta be a népnek és ezrenként osztották azokat szét. Délután a múzeum terén népgyűlés volt és innét a városház tanácskozó termébe tódult a nép, hol a többek közt J. is beszélt a nép nevében és erre a polgármester Szepessy Ferencz társaival együtt kijelentette csatlakozásukat és aláírta a 12 pontot. Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt (melynek másnap J. is tagja lett). Budán Stáncsicsot a rab-írót kiszabadították és a nemzeti színházhoz vitték. Itt közkivánatra a Bánk-bánt adták elő, a sokaság beözönlésére felbomlott az előadás, a zenekar a Rákóczy-indulót harsogtatta; a közönség a Marseillaiset követelte; majd Egressy a Nemzeti dalt szavalta el; annak eskütartalmú szavait a nép utána dörgé. Vasvári, Irinyi, Petőfi hiába csillapították a tömeget a nézőtérről. Még zajosabban követelt. Ekkor Jókainak az a gondolata támadt, hogy felmegy a színpadra s onnan szól a néphez, és csakugyan felrohant. Ott találta Laborfalvi Rózát, a nagy drámai művésznőt, a ki saját nemzeti színű kokárdáját tűzte mellére. Így felékesítve, egyébként «térdig sárosan (egész nap esett az eső), karbonári köpenyegben, behorpadt czilindere mellett óriási veres tollal, oldalán jurátus karddal», lépett a közönség elé. Meghallgatták és a nép lecsendesedett: lelkesülten, de szépen, rendesen oszlott szét. J. a további eseményekben is folyvást élénk részt vett; nemcsak gyűléseken, demonstratiókban, a nemzetőrségben, hanem lapjában is egész lélekkel szolgálta a szent ügyet. Az Életképek szinte politikai lappá alakultak át. Mint igazi demokrata, nevének nemesi y-ját i-vel cserélte fel. A nemzeti politikát czikkekkel, a Charivari rovatban geniális elmésséggel támogatta; ápr. 30-tól Petőfivel együtt szerkesztették a lapot, melynek mottója lett: Egyenlőség, szabadság, testvériség. J. természeténél fogva mérsékeltebb volt világszabadságért rajongó barátjánál, de ez ellenállhatatlanul ragadta magával. Midőn Petőfi az aug. 21. szavazásnál Vörösmartyt is a kormány mellett hallotta szavazni, azonnal megírta költeményét Vörösmartyhoz, melyben szenvedélyesen elítéli az emberben a költőt; barátai tiltakoztak annak kiadása ellen. Midőn azonban J. Laborfalvy Rózával aug. 29. történt esküvője előtt nehány napra eltávozott a fővárosból; Petőfi aug. 27. mégis kiadta a költeményt az Életképekben. J. szerkesztői nyilatkozatban rosszalta Petőfi eljárását, ki erre kiméletlen rangú ellen-nyilatkozatban felelt, hálátlansággal vádolta őt, tiltakozott a leczkéztetés ellen és végül kijelenté, hogy a kiadónak felmondta a szerkesztést. Ezzel köztök a barátság örökre felbomlott és P. ez időtől kezdve egykori barátjával megszakított minden érintkezést. Egyébként ez már elébb hidegséggé változott a miatt, hogy Petőfi nem helyeselte J. házasságát és okait J. anyjának is megírta, ki szintén ellene volt fia nősülésének, még pedig, mint J. sejteti, éppen e beavatkozás miatt. (1849-ben Buda bevétele ezután, egy lakoma alkalmával találkoztak utoljára. J. ott felköszönté azokat, a kik ezután fognak meghalni a hazáért. Erre Petőfi, elbúsulva a halál sejtelmétől, oda lépett hozzá s így szólt: «Köszönöm, hogy én értem is ittál ») 1848. szept. 24. Kossuth engedelmet kapott az országgyűléstől, hogy az alföldön népfölkelést szervezzen. Az ifjúságból többen csatlakoztak hozzá, köztük Egressy Gábor, Csernátoni Lajos és J. mintegy testőrségképen, esetleg, hogy ha kimerülne, felváltsák a beszédben. Kossuth elfogadta Rózsa Sándor folyamodását bűnbocsánatért és a kegyelmet J. vitte meg a fogolynak. A bécsi forradalom kitörése után, okt. elején Kossuth Jókait és Csernátonit küldte Bécsbe, hogy a felkelőket segítségre szólítsák. Az Életképek befejezvén pályafutását, J. készséggel fogadta Landerer és Heckenast meghívását, hogy újévkor a kormányhivatalba lépő Csengery helyett a Pesti Hirlap szerkesztését elvállalja; már decz. 3. közli programmját, melynek lényege «Magyarhon független egységének biztosítása». Bécs megfékezése után az osztrák hadsereg Pest ellen kezdett nyomulni; decz. 30. a főváros lakossága a Gellért-hegy alatt hatalmas sánczokat emelt; több ezren dolgoztak a sánczokon rangkülönbség nélkűl, férfiak és nők, köztük J. is nejével. A moóri csata után, 1849. jan. 1. ők is Debreczenbe menekültek. Itt is hirlapírással tartotta fenn magát; febr. 22. megindította az Esti Lapokat, melyet az alkotmányos irány független képviseletére alapított a radikálisok főorganuma, a Márczius Tizenötödike ellen. Midőn ápr. 14. az országgyűlés egyhangúlag mondotta ki a detronizálást, J. is radikálissá lett és már előbb (ápr. 3.) a respublica mellett nyilatkozott. A mint honvédeink Budavárát bevették, a kormány és az országgyűlés Pestre költözött. J. is ott adta ki az Esti Lapokat és a Pesti Hirlap szerkesztését is átvette. Mind a két lapnak egyedüli törekvése a haza védelmére való buzdítás volt. A kormány egy hónap mulva azonban az osztrák és orosz hadak előnyomulása miatt Szegedre, onnan pedig Aradra tette székhelyét. J. is követte azt mindkét helyre. A világosi katasztrófa után menekülését Rákóczy János, Kossuth rokona és titkára mozdítá elő, a ki kocsit, lovat vett, felöltözött kocsisnak, felvette Jókait utasnak és vakmerően keresztülhajtott a szembe jövő orosz táboron. Gyulán találkozott ismét nejével és vele együtt menekült tovább a borsodi Bükk rengetegeibe. Tardonán, az erdős hegység elrejtett völgyi falujában, Csányi Béni földbirtokosnál vonta meg magát és itt élt, leginkább festéssel foglalkozva, ötödfél hónapig. Jókainénak sikerült egy Klapka-féle komáromi menedéklevelet szerezni, mely Jókai Mór, mint Klapka által kinevezett honvédhadnagy számára állíttatott ki s Szathmáry Zsigmond (Szigligeti testvére) honvédkapitány által Jókainénak elküldetett. Élete így meg volt mentve, de az óvatosság nem volt felesleges. Pestre csak később, Kovács János neve alatt Miskolczon szerzett útlevéllel tért vissza, s még itt is több hónapig részint neje lakásán, részint a budai hegyekben Adliczer vendéglőjében rejtőzött. Az irodalom férfiaival szemben a katonai kormány kiméletes volt; azonban örökké szégyen marad, hogy egy magyar közvádló, Hegyesi 34 írót, köztük Jókait is halálra jelölt ki; de egy másik tisztességes államügyész, Kossalkó János, terjedelmes emlékiratban megvédte őket, kimutatván, hogy az irodalom nem vezette a forradalmat, csupán visszhangja volt a közérzésnek. Igy volt lehetséges, hogy az 1850. irodalmi művek közt J. (Sajó álnév alatt) munkái is megjelenhettek, elébb a Szilágyi Sándor által szerkesztett Magyar Emléklapok, Pesti Röpívek és «Magyar Irók füzetei»-ben közölve. 1851-ben élénkebb irodalmi élet kezdődött, Jókai már saját neve alatt dolgozgatott Vahot Imrével szövetkezve, kinek Remény czímü folyóiratába írt és félévig szerkesztőtársa volt. Minthogy lapszerkesztésre nem kapott engedélyt, 1853–54-ben a Festetics Leo gróf alapította Délibábnak lett főmunkatársa és névtelenül szerkesztette is a lapot, melybe sokat írt. 1854-től J. tevékenységét jó részben az akkor megindult Vasárnapi Ujságnak szentelte; ezen lap eszméje is Jókaié volt, de szerkesztője nem lehetett, tehát főmunkatársa maradt. J. már ekkor igen népszerű volt a magyar irodalomban. A Hölgyfutár már 1854-ben megírta, hogy J. ekkorig 45 kötetet írt 611 ívvel. Erdélyi János egyik legtanultabb, legönállóbb és kiválóan lelkiismeretes aesthetikusunk, a Pesti Naplóban (1855. II. 108. sz.) Egy századnegyed a magyar szépirodalomból cz. szemlét tartván az újabb regényirodalom felett, Jókaival is foglalkozott és e rövid mondatba foglalja észrevételét: «Jókai Mór inkább élvezendő, mint ítélendő». Mindeddig keveset utazott; regényeinek érdekében 1853. május elején meglátogatta Erdélyt és ott több hetet töltött, jan. 4 érkezett Kolozsvárra (azután 1871. ápr. 1. nejével együtt ismét Kolozsvárt volt; 1874 febr. 18-tól márcz. 4-ig Prágában és Berlinben, hol Bismarckot is meglátogatta, 1876. ápr. 9. Felső-Olaszországba utazott és ott két hetet töltött, hogy Egy az Isten cz. regényéhez tanulmányokat tegyen; aug. 12-én erdélyi útjából visszatérve, Teleki Sándor grófhoz rándult Koltóra, innét Nagybányára, 1879. augusztusba esik vágvölgyi utazása, 1881-ik január 4-én érkezett a székelyekhez, 1883. tanulmányutat tett Lőcsén, Betléren és egyebütt is Gömörmegyében, 1886. ápr. 28. egy napot töltött Boszniában a doboj-sziminhani vasút megnyitásánál.) 1856. márcz. 13. halt meg édes anyja Komáromban 66 éves korában. 1856-ban alapította a Nagy Tükör cz. humorisztikus képes folyóiratot és azután 1858. aug. 21. az első humorisztikus hetilapot, az Üstököst. Nagy érdemei vannak a magyar néphumor összegyűjtése körül és ő nyujtott először tért a humoros rajzművészetnek. A mint az öszbirodalom kudarczai után a nemzet ismét felszólalhatott eltiport jogai mellett és megtagadott alkotmányáért, J. a politika terén is buzgó munkásságot fejtett ki. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15. választotta levelező tagjai sorába (1861. deczember 20-án rendes tag lett és 1883. máj. 17. tiszteletbeli, 1892. máj. 5. igazgató tag); a Kisfaludy-társaság 1860. július 15. szintén tagjának választotta. Az 1861. országgyűlésen, mint a siklósi kerület képviselője, a határozati párthoz csatlakozott, máj. 24. mondott beszédével avatta fel magát parlamenti szónokká. Későbbi politikai pályáján is megnyerő volt az ő kedélyes, társalgásszerű előadása s nála is érvényesültek Cicero szavai, hogy: édes és hasznos néha a térfa és elmésség. Az ő humora az oratori formában is mindig elbájoló s legyen bár népszerűtlen az ügy, melyért síkra száll, az aesthetikai siker mindig biztosítva van számára. 1858-tól a Magyar Sajtónak volt főmunkatársa s 1862-ben szerkesztését is átvette; minthogy azonban e lap nem mozoghatott elég szabadon, 1863-ban maga alapította A Hon cz. nagy politikai napilapot. J. és Zichy Nándor gróf akkor még a personal-unión alapuló állami önállóságért küzdöttek. Alig állott fenn a Hon öt hétig, abban febr. 7. Zichy Nándor gróftól Alapkérdéseink cz. czikk jelent meg, mely alkalmul szolgált Pálffi Móricz helytartónak, hogy a sajtót megfélemlítse; perbe fogták a szerkesztőt is, meg az írót is; febr. 17. a katonai törvényszék meghozta az ítéletet; csendháborítás czímén Jókait egy évi nehéz börtönre, vasban, nemessége s 1000 frt biztosíték elvesztésére, Zichy Nándort szintén egy évi nehéz börtönre vasban, továbbá grófi s kamarási méltósága elvesztésére ítélte; ápr. 23. J. (pár héttel rá Zichy Nándor is) a budai József-kaszárnya kazamatájába vonultak be, fogságukat eltöltendők. Parancsnokuk Haymerle kapitány, a későbbi külügyminiszter öcscse, igen elnéző volt a foglyok iránt; a bilincs helyett félnapra terjedő svábhegyi kirándulás, olvasás, írás, lukullusi lakmározások váltogatták egymást és egy hónap mulva ő felsége kegyelméből visszanyerték szabadságukat. 1865-ben J. ismét a siklósi kerület mandatumával jelent meg az országgyűlésen. 1867 után is előkelő tagja volt a «balközép»-nek, benső barátja s híve Tisza Kálmánnak. 1869-ben a budapest-terézvárosi kerületben megbuktatta Gorove István minisztert; 1872-ben azonban kisebbségben maradt ugyanott Radocza János deákpárti jelölt ellenében. Ekkor a dárdai választó-kerület tisztelte meg őt bizalmával. 1875-ben J. a balközépi párt kebelében a fúzió érdekében felszólalt, miután az idők tanulságai meggyőzték róla, hogy a Deák Ferencz által teremtett alapon biztosan áll Magyarország független államisága s ezentúl mint az új szabadelvű párt tagja vett részt a törvényhozásban és dolgozott mint journalista. (Az 1875–78. országgyűlésen a bpest-józsefvárosi, 1878–81. az erdélyi erzsébetvárosi, 1881–84. az illyefalvi kerület, 1884–96-ra a Krassó-Szörénymegye oraviczai kerületében választatott meg és 1896-ban Karczagon kisebbségben maradt). A Hont 1882-ig szerkesztette, a mikor lapja a Csernátoni Ellenőrjével összeolvadt és belőlük Nemzet czímmel új kormánypárti lap lett. Ennek Jókai kezdettől fogva főszerkesztője. Még 1867-ben alapította az Igazmondó cz. politikai néplapot, melyet 1879-ig szerkesztett. Az Üstököstől 1880-ban vonult vissza. 1886. nov. 20-án vesztette el nejét és Olaszországban keresett vigaszt. J. költészete a haza határain túl is hódított és terjesztette a magyar név becsületét Európa minden népe között. A külföldi kritika a legnagyobb elismeréssel szól humoráról, a magyar népéletet és társadalmat festő alkotásairól. Bírja a munkát, mert örömét találja benne; életmódja juttat reá időt. Gyermekkora óta mindennap hajnalban kel fel és dolgozik tíz óráig; azután jönnek, mint maga mondja: a «nobile officiumok». Egy nyomtatott ívet is megír egyhuzamban. Egyszerre több munkán szokott dolgozni s egynek a fáradságát úgy pihen ki, hogy másra tér át. Volt súlyos beteg is, vért hányt, de ő ebben az állapotban is írt. Egyébiránt egészséges szervezete van; tornázik, kitűnően lő és vív. Két párbaja volt, mint szerkesztőnek: az egyik kardra ment Bulyovszky Gyulával, a másik pisztolyra Pulszky Ferenczczel; amaz az ellenfél megsebesülésével, emez minden baj nélkűl végződött. Művészi ügyessége nemcsak a rajzolásban és festésben tünt ki, hanem a műfaragásban is. Senkitől sem tanulta, de pompás dolgokat csinál fából, elefántcsontból. Fogságában felesége mellképét faragta ki hársfából meglepő hűséggel. Mint igazi költő rajong a természetért. 1853-ban a Svábhegyen megvett egy több holdas puszta telket. Ebből a sivár helyből gyönyörű kertet, szőlőt csinált ő maga, házat épített és egész kis gazdaságot rendezett be rajta. A gyümölcstenyésztés egyik szenvedélye; a siker e téren büszkesége. Hosszú évekig élvezte zavartalanul ez idylli magány boldogságát, mindaddig, míg erdős, regényes szomszédságát szőlőhegygyé nem alakították. Ekkor a korcsmai kurjongatás kezdte felverni a tájék csendjét és ő fájó szívvel bár megvált egy időre a drága tanyától. Balaton-Füreden vett villát és ott szokta tölteni a nyarat egészen neje haláláig. Ekkor eladta a nyaralót és azóta tetemesen megváltozván a svábhegyi viszonyok, ismét az ő régi kedves helye az, hová a főváros zajából az ő módja szerint pihenni, azaz dolgozni menekül. Rendes fővárosi lakását a Bajza-utczában veje Feszty Árpád festőművész villájában, szerető rokonok közt tartja. A természettudományokat behatóan tanulmányozta; mint botanikus jóval több a dilettánsnál. Különös szeretettel foglalkozik a tengeri csigákkal, melyekből ritka szép és értékes gyűjteménye van. Különben természettudományi ismereteit nagy hatással tudta értékesíteni nem egy regényében. Számos kitüntetés közt, fejedelmi kegyekben is nagy mértékben részesült. A királyné a koronázás idején gyönyörűséggel olvasta műveit és érdeklődött a költő személye iránt is. Jókai Deák Ferencztől tudta meg ezt és 1869-ben megjelent regényét, a Szerelem bolondjait személyesen nyujtotta át ő felségének. 1876-ban a királytól a szent István-rend kiskeresztjét kapta. 1885-ben Rudolf trónörökössel jutott ismeretségbe. Ekkor indult meg t. i. Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben cz. vállalat, és a trónörökös Jókait bízta meg a magyar kiadás szerkesztésével és ezen munka gyakrabban hozta őt érintkezésbe a nagyrahivatott fejedelmi sarjjal. A királyfi váratlan halála mélyen lesujtotta s kegyeletének méltó kifejezést adott az akadémiában fölötte máj. 5-én tartott beszédében. A felső-baranyai ref. egyházkerület 1862-ben világi elnökké választotta; 1867. jan. 5. a Concordia jótékonysági egylet dísztagjául választotta; a Petőfi-társaságnak megalakulása (1876. jan. 1.) óta elnöke; 1879-ben a bécsi egyetemen fennálló osztrák-német olvasó-kör dísztagjául választotta; 1881. aug. 20. Komáromban szülőházát emléktáblával jelölték (később azt a házat is hol 1826-tól 1841-ig növekedett). A magyar közélet, irodalom és társadalom megújuló ovátiókkal ünnepelte a költőnek 50. és 60. születésnapját, de különösen nagyszerű arányokban, az egész nemzet lelkes részvételével ünnepelték meg 50 éves írói jubileumát. 1894. jan. 6. József főherczeg védnöksége alatt alakult meg az ünnepet rendező bizottság. Jókait ez alkalommal a kitüntetések egész özönével halmozták el. Ő felsége a király elismerését és jókivánatát miniszteri ellenjegyzéssel a hivatalos lap közölte. A királynő, Stefánia özv. trónörökösné, József főherczeg, a bolgár fejedelem üdvözlő leveleket intéztek hozzá. A szerb király febr. 7. a szent Száva-rend nagy keresztjét küldte meg neki; a budapesti egyetem febr. 19. tiszteletbeli bölcseleti doktorrá avatta. A városok, Budapest székesfővárossal élükön, díszpolgárukká választották; az irodalmi, tudományos, közművelődési s egyéb testületek, kormány, törvényhatóságok és városok díszoklevelekkel és üdvözlő iratokkal tüntették ki. Magyar hölgyek, művészek, különféle társulatok értékes ajándékokkal, albumokkal árasztották el. Az ünnep maradandó emlékéül létesítették összes műveinek nemzeti díszkiadását, mely magában foglalja összes szépirodalmi munkáit 100 nagy kötetben. A nagy szabású vállalat, melyre 200 frtjával hirdettek előfizetést, a legjobb sikerrel járt; a föltételezett 1000 előfizetőnél jóval több gyűlt össze (6000 előfizető van jelenleg: megjelent már 60 kötet), úgy, hogy a rendező bizottság a jubileum napján átadhatta a költőnek az előfizetési összeg felét, 100,000 frtot, mint nemzeti tiszteletdíjat.
Gyermekkori verse a Társalkodóban (1834. 55-ik számban) jelent meg; egy adomája a Regélő 1839. 104. szám; írt azután költeményt, beszélyt, regényt, politikai s vegyes czikkeket a következő lapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe: Pesti Divatlap (1844. Románcz, Az arany és az ember és Hármas kín cz. költ., 1845. Az ingovány oáza, és Csodák, mutatványok, Kártya, Marcze Záre, 1846. A nyomorék naplója, A gonosz lélek, Házasságok desperatióból, 1847. A remete hagyománya); Tavasz (Pápa 1845. Istenítélet); Életképek (1845. Nepean sziget, A fukar végperczei, 1846. A csavargó, mutatvány, Sonkolyi Gergely, 1847. A bűntárs, A serfőző, Irodalmi levelek, Az aegyptusi rózsa, Mi hír Budán? Hirlapi kacsák, Hölgysalon, Keselyeő Péter, Adamante, Czakó Zsigmond emléke, Nemzeti szinház sat., 1848. Forradalom vér nélkűl, márcz. 15., Nyilt szavak honunk fiatalságához, Nőszabadság, márcz. 23., A napok hangulata ápr. 2., Déli báb, máj. 7., A világhírű Martinovics összeesküvés részletei, Hyppona romjai, Egy római polgárnő, Pillanatnyi fényül némely sötétebb helyekre, Charivari, A forradalom költészete, Congrev rakéták, Fiatalság, Pesti polgárság, Nép, Nemesség és táblabirák, Diplomatikus barometrumok, Az utolsó fejedelem, Hol leszünk két év múlva? vagy három excollega Siberiában, Szomorú napok I–VII. czikk, Szegény király, Nem szeretem a sápadt arczokat, Bizalmi hévmérő, Keserű hangok, A forradalom metempsychosisa, Pán Jelasicz, hősköltemény J. M.); Jelenkor (1847. jan. 1-től 1848. márcz. 16-ig a Budapesti napló cz. rovatot írta); Unio zsebkönyv (1848. Az átkozott ház); Országgyűlési Emlék (1848. Az üstökös útja); Közlöny (1849. vezérczikkek: Magyarhon népei, Debreczen, febr. 8, öt czikk, febr. 9., 10., 11., 15., Windischgrätz több proclamatiói, Fel munkára! Nem csalódunk ... Bár csak örökké...), Esti Lapok (1849. a czivakodás nem nagy mesterség..., Nagy napok előperczeit éljük..., Magyarország boldog leend..., Mi lesz belőlünk?, Miért küzdünk?, Pro memoria, Martius 15., Orosz interventio, Szerkesztői nyilatkozat, Habsburgház, 1848-ki törvény, Politikai horoscop: Respublika, Békepárt, Kaputosok, Kérdeztem egykor... Aristokraták és demokraták, Odiozus elnevezések. Egyike a legfülhasogatóbb, Flecter si nequeo, Nekünk az új alkotmány... Az április 20-ki ülés, Klapka levele, Pesti levelek, Levelek Debreczenbe, Kedves Táncsics komám, A király felesége, Megint Táncsics, A huszár káplár); Pesti Hirlap (1849. 288., 297. sz. Levelek Debreczenbe, 292., 300. stb. sz. Charivari); Magyar Emléklapok (1850. I. A gyémántos minister, Az ércz leány, A tarczali kápolna, A fránya hadnagy, F-y Béla, Székely asszony, II. Szenttamási György); Magyar Irók Füzetei (1850. A vérontás angyala, Egy hóhér 1849-ből, Bújdosó tanyája, naplótöredék, Csonka vitéz, Az eltünt leányok); Pesti Röpívek (1850. Egy poetaviselt ember levele, Kis endymion aláírással, Az erdők leánya, Sic vos non vobis, 9. sz. decz. 1. Egy halálítélet, Jókai Mór aláírással, a szabadságharcz után Sajó név alatt írt); Reguly-Album (1850. A munkácsi rab); Losonczi Phőnix (I. 1851. A láthatatlan csillag, II. Rozgonyi Cecilia); Romemlékek (1851. Másik haza); Remény (1851. Sajó. A népdalok hőse, Soliman álma, Béldi Pál, Egy lakoma a hunn királynál, Tsong Nu); Nagyenyedi Album (1851. Koronát szerelemért); Magyar Hirlap (1851. 509–514. sz. Egy halálítélet, 1852. 697–709. sz. vándoroljatok ki); Pesti Napló (1851. 456. és köv. sz. Erdély aranykora, regény, 1852. 545., 546. sz. Az utolsó tengeristen, 551. és k. sz. Kelet királynője, 595. és k. sz. Kalóz király, 646. és k. sz. A varchoniták, 680. és k. sz. Fortunatus Imre, 770. és k. sz. A kétszarvú ember, 1853. 851. és k. sz. Carinus, 992. k. sz. Egy magyar nábob, regény, 1854. 112. k. sz. Kárpáti Zoltán, regény, 1855. II. 9. k. sz. és 1856. 160. és k. sz. Szomorú napok, 1831., regény, 398. sz. Válasz a Hölgyfutás szerkesztőjének, 485. k. sz., 1857. 1. és köv. sz. Az elátkozott család, regény, 147. Végszó, 9. sz. Jókai válasza Gyulainak, 1862. 3. és k. sz. Az uj földesúr, regény, 1893. 346. sz. Jókai felség-folyamodása 1852-ből, közli Aigner Lajos, 1896. 228. Az én dolgom a Pesti Naplónál); Értesítő (1852. Shirin); Hölgyfutár (1852. Az örmény és családja, Egy bukott angyal, 1854. A jancsárok végnapjai, regény folytatása, Manlius Sinister, tört. dr. öt felv., Holtak harcza, regék I–VIII., 1855. A bajadere, mutatvány, 1856. 207., 208., 211. sz. polemia, 1858. Sylvester éjszakák, 1861. A pesti nemzeti színház ügyében teendő vizsgálatra kiküldött bizotmány jelentése, A budai népszínház megnyitására, költ., 1862. nemzet szózata, prolog a nemzeti színház 25 éves fennállásának örömünnepére, aug. 2., 1864. Megyeri Emléke, költ. 1886. 327. J. hálanyilatkozata); Műller Gyula Nagy Naptára (1852. Mahizet, lappon ősmonda, 1853. Egy komondor naplója, 1854. Az utolsó csatár); Délibáb (1853. Petki Farkas leányai, Magyar népvilág, apró regék a régi jó időkből: I. A falu bolondja, II. A kedves atyafiak, regény, III. Magyar korcsmárosok, Úti levelek: Nagyvárad, Kolozsvár, Berzencz, Kelementelke, Homoródalmási barlang, Szent-Anna tava; A nagyenyedi fűzfa, A háromszéki leányok, Papagályom emlékiratai, Egy aggszinész naplójából, adomák és irodalmi rococók, A balkáni harcz, regény: I. Halil Patrona, 1854. II. A janicsárok végnapjai, adomák és tarkaképek); Jókai Országos nagy Naptára (1853. Perozes, A szökevény, Egy ünnepnap a Svábhegyen, A nagyidai nóta, Kivonatok egy nevezetes külföldi gazdászati tanácsos jegyzeteiből, Találmányok, A hold és nap, A magnetismus, Bacsó Tamás, A játékos, Különös qualifikatió, 50 adoma, életképek, 1854. Férj és jegyes, vígj. 3 felv., A Hargita, székely népmonda, Anecdoták): Szépirodalmi Lapok (1853. Igen száraz adatok egy humordús felolvasáshoz); Magyarország és Erdély képekben (1853–1854. II. Szent-Anna tava); Vasárnapi Újság (1854. Az utolsó czigányország, Magyar költők sorsa, A hosszú álom, Hinni és nem hinni, Történeti rajzok: A székelyek, Az amazon, Fejedelmi párbaj, Egy pár szó Szontagh Gusztáv úrhoz, Az avar vezér, Könyves Kálmán, A koldus gyermek, 1855. Az év kezdetén, Az akhtiari fogoly, Emlékezzünk régiekről: Tánczvigalom, dalidó sat., Szóváltás a dalidó fölött, Vörösmarty Mihály, Valahány ház annyi szokás, Életképek a mai napokból: A szegedi vésznapok, Gonosz háznak gonosz vége, Egy népnevelő, A karácsonyi dolgozó, 1856. Nemzeti haladásunk, A nőlázadás, Egy nevezetes gazda honunkban, A koldus veréb, Hogyan mulat a magyar nép piros pünkösd napján, Vörösmarty laka Nyéken, Feltámadunk, Fekete világ, Felszólítás a pecsétczímer magyarázatok végett, A rézpataki lelkész, Melyiket a kilencz közül?, Adjunk számot, Petőfi Sándor, Kakas Márton levelei, 31 czikk, A mohácsi veszedelem, szomorú ballada, 1857. Az első alapkő, Az aradi vérnap, Magyar szinészet a legrégibb időkben, Szigligeti Ede, Népszokások a magyar szinészek országából, Az istenhegyi székelyleány, Kakas Márton levelei, harmincz czikk, 1858. Újév napján, Szent László, Lendvay Márton nekrolog, A regényes Tempevölgye, Vatha lázadása, A Peregrinus, More patrio, regényes kóborlások Erdélyben, A tatárfutás után, Kakas Márton levelei, 28 czikk, Farsang bolondjai Husváti piros tojások, 1859. Az utolsó budai basa, Irinyi József, nekr., Az első koronázás Magyarországon, Giskra hadai, Szent László diadala a kunokon, Kakas Márton levelei, 30 czikk, 1860. Még egy csókot, Benzerade szerelme, Egy női szó, A magyar néphumorról, Széchenyi megszünt élni, Kurbán bég, Egy család drámája, Korona és kard, Imre király elfogja lázadó öcscsét Endrét, A főváros gyásza az ország halottjáért, Az első testvérharczok, Árpád honfoglaló csatái, Kakas Márton levelei, 18 czikk, 1861. Teleki László meghalt, Széchenyi feltámadása, Életem legszomorúbb napja, Smaragdok és zafirok, A debreczeni kastély, Egy katholikus papról, A Thököly emlékünnep Ujvidéken, Kakas Márton levelei, hat czikk, Igazi czigánypetitio, 1862. 1862!? A debreczeni kastély II., A villámjárta, Miért láttál, Sylvester éj utolsó percze, Bábal és A nemtő szózata, költ., Nemzeti eledeleink, Kakas Márton levelei, öt czikk, 1863. Miranda, Egy lengyel történet, A kalifa papucsa, A míg a termő rügyből körte lesz, 1864. A hittagadó, A vakmerő, 1874. Az utolsó vers és az utolsó golyó: Zeyk Domokos halála, Prolog a székesfehérvári szinház megnyitására, Nem vagytok halva ti hősök, költ., 1875. A zsolczai hős. A Balaton vőlegényei, elb., 1877. Ne nyulj hozzám, elb., Úti táskámból: A szentbenedeki várkastély, A leányka-kő, 1879. Hogy született, hogy dajkáltuk, 1880. Egy nap Arany Jánosnál, Az írói jog tulajdonának elévülése, apróságok ugyan-e kérdésről és Petőfiről, 185. J. levele dr. Fenyvesy Ferenczhez B.-Füred, júl. 14., 1881. Az utolsó prolog, iratott a pápai nemzeti színház megnyitása ünnepére decz. 7., 1884. Alcsuthról, 1885. Prolog a temesvári színház megnyitására, Királyéknál, Gyermekkori két verse, 1886. A J. tágabb hazája, az ifjabb nemzedék számára írta, Lidérczfény, Előszó a pozsonyi színház megnyitására, A trónörökös otthon, 1887. Mátyás király forrása, Olympi verseny, költ., Magyar családélet. 1888. A világlátott Fiú, Az igaz «Jó szív», költ., tiszamenti élet, 1889. A rosszul osztozott testvérek, Korvin Mátyás király, költ., 1890. A jószívű ember, vígj. egy felv. 1891. Vén emberek nyara, A kis király beszélő babája, J. meséskönyvéből, 1892. Házasság éhségből, A koronázás örömünnepén, 1893. Nazli-Hánem egyiptomi herczegnő, J. levelei anyjához. 1894. A nagy ellenség, J. levele b. Eötvös Lorándhoz 1893. decz. 16., 1896. A két életű, A Svábhegy és a kábelvasút); Divatcsarnok (1854. Dsem herczeg, 1855. Tábornok és az asztraszellem, A veszélyes sakkjáték); M. Nép könyve (1854. A hazajáró lélek 1855. A kötél áztatva jó); Budapesti Visszhang (1856. Kincses Abdul és gyáva Izmál); M. Hölgyek Naptára (1855. A tengerszem tündére, rege, 1856. Thonuzoba, ősmagyar rege); Laczi konyha, szerk. Beőthy László (1855. Thorlatievna); Család könyve (1855. Czigánynő); Nemzeti képes Naptár (1856. Bokáczius kalandjai, 1857. A gyémánt király); Délibáb Naptár (1857-re, A világ vége); Sárosy Gyula, Az én Albumom (1857. A hold, egy sensitiv hölgy naplójából); Nagy Tükör (1857. Politikai körút gyalog, szerzé a politikai csizmadia, Jaska és Jaksa, Diplomatia, Baromtöténetek, Koldusnő asszonyság, Ez a világ sorja, Kutyahistóriák, Kakas Mártontól, Kiliameron, ezer novella, Szaladj, szaladj, jön a billog, költem. sat.) Szinházi Naptár (1857-re A megölt ország); Nővilág (1857. Uj Decameron, száz novella: Az én galambom nem vált porrá, A halálfős álarcz, A tündérpalota, Valdivia, Bolivár, elb., 1858. Mi van a föld alatt? Történetek egy ócska kastélyban); M. Sajtó (1857. 9. sz. A hősök könyvéből: Dobozy és neje, Debreczeni krónikákból: 9. sz. A struczmadár, 128–130. sz. Hogyan lett Dull Mátyás uramból Rácz János? 139., 140., 155–157. Korán elsült pisztoly, 140–144., 162., 166. A magyar irodalom missiója, 148. és köv. sz. Eötvös, Nővérek cz. regényének ism., 193. sz. A nemzeti szinházi pályázatok felől, 199., 214., 218. sz. szini kritikák, 207. sz. Prolog a miskolczi szinház megnyitásakor, 176. sz. Ajánló levél Tóth József czikkéhez, 1858. 2. sz. Egy kis feleselés Gyulaival, 4. és köv. sz. Szombati tárcza, politikai körút a nagyvilágban, 75., 77., 79. sz. könyvism., 1861. J. beszéde a képviselőházban máj. 24., 1862. 81–83-ik sz. Beszéljünk egyszer világosan, 151. Egy kis gyanakodás, 152. Ismét a Vojvodina ügye, 154. A magyar klerus, 155. Szellőztetések, 157. Kényszerített magyarázat, 158. Egy szerény kisérlet, Kecskeméti Aurél úrnak, 162. Az ellentétek fölhasználása, 208., 209., 212., 213. sz. A birodalom alkotmányos rendezése magyar felfogás szerint, 267. Egy régi baj, 283. sz. köv. sz. A mai nap története, 10 czikk.); Szépirodalmi Közlöny (1857. Jordaki feje, 1858. Violenta); Nemzeti szinházi nyugdíjintézeti Naptár (1858-ra Mátyás király fája, rege); Remény (1858. A Bizebán); napkelet (1858. Magyarázatul a dalidóhoz); Üstökös (1858. Bürgözdi bácsi csíntevései, Kakas Márton költeményei s levelei, a többi évf. is, Exoticus történetek: Négy óra egy vulcán fenekén, 1859. A magyar divat, költ., eredeti kézirata gyűjteményemben, zenéjét szerzé H. S., melléklet a Nefelejtshez, Első az etiquette, Krónikás adomák és apró czikkek, a többi évf. is; 1860. A három Csák, historiás álom, A szerelem és a kis kutya, A huszti beteglátogatók, Kakas Márton emléklapjaiból, a többi évf. is, Ama bizonyos csizmadia beszélgetései az ő feleségével, a többi évf. is, 1861. Visszaemlékezések 1849-re; Érdemrendek kiosztása Debreczenben, Bölcs tanácsbirák, Egy vers története, A sánta koldús, Országgyűlési napló, Talérosi Zebulon levelei Mindenváró Ádámhoz, a többi évf. is, Ha az ember híressé lesz, 1863. Hol születnek a regények? Száz év mulva, egy új seelandi sportsman naplójából, Csodabogarak, Emina, beszély, Egy kritikus álmai, 1864. Ádám apánk első hűtlensége, Juida, novella, Az ikes igék áldozatja, Egy csók, egy szó, A hivatalviselő hölgyek, vígj. egy felv., Tudtán kívül férj, 1864. Szinházi publikumfogás fürdőn, 1865. Nevezetes férfiak, 40 czikk, Prolog a debreczeni nemzeti szinház megnyitásának ünnepélyéhez, J. toasztja ifj. Emich G. és Tormay Etelka menyegzőjén, J. első és utolsó pöre, 1870. Vértanúk emléke, költ., 1871. A magyar Faust, népmonda Hatvani István debreczeni professorról, A csigák regénye, Milyen demokraták vagyunk mi?, fürdői predikáczió, A Jakli, természethistoriai rajz, 1872. Az én szinpadi életem, Az én kortársaim, Jósika Mikl. mint barát, 1873. Bernát Gazsi a mennyországban, 1848. martius 15., Utolsó napjai a fürdőidénynek, 1874. A legelső gőzhajó Magyarországon, A lőporos látogató, De mi lesz a feltámadás után?, A jól nevelt ifjú, A bochbreitensteini uralkodó herczeg, Kit tetszik keresni? Hogy lett Miklós öcsémből szakács, Holt költő szerelme, költemény Liszt Ferencz zenekiséretével, Egy föltétel alatt, Hol van Sas Pál?, Mindent látni sem jó, Egy ember a ki mindent tud, regény, Bölcs bolondságok, 15 czikk, Petőfi mint szinész, 1875. Egész az északi polusig! vagy: mi lett tovább a Tegethoffal?, regény, A debreczeni lunatikus, elb., Ne hagyd magad, elb., Úti táskámból: Az ecsedi lápban, A hambuki notárusné, A bátorság próbája, Petőfi ébresztő, költ., 1877, Muszka rajzok: Nagy urak bosszúja, Szép Febronia mulatságai, A czár a ki bosszút áll, A tüzes vas próba, ballada, A király és bolondja, ballada, Amirani, elb., Hogyan kezdik és hogyan végzik, A három karácsonyfa, 1878. Tisztelt ház, karzat és buffet, Keleti regék: Mahadi, A jedikulai rab, A nyulak historiája, Boszniai huszárkaland, Hogyan ontottam én a véremet Francziaországért, A hazatért, Az angol, Az utolsó kaczaj, 1879. Petőfi és ellenségei, Rab Ráby, történelmi befejezés, Bölcs bolondságok: Feladvány jogászok számára, Jön a claret, Min kezdődik a magyar diplomatia, Rab Ráby, regény, 1880. Martius tizenötödike Bécsben, Az én legkedvesebb censorom, Asszonyt kisér, Istent kisért, regény, Intervjuv, Petőfi jellemzéséhez, Nefélsz Pista, adomázás, Szeged feltámadása, költ., Visszaemlékezések a jó Wenkheim Bélára, Az első Lendvay Márton emlékére, költ.); Szépirodalmi Album (1858. Az áruló gyűrű); Emléklap a Kecskeméten 1859. okt. 27. tartott Kazinczy ünnepélyről (1850. Széchenyi feltámadása); Családi kör (1860. Mit tudnak a nők?); Szépirodalmi Figyelő (1860. A gyújtogató); Kisfaludy-társaság évlapjai. Új folyam (I. 1860. Bábel költ., III. 1867. Jósika Miklós emlékezete, VI. 1870. A szellem meghamisítása, 1871. A magyar Faust, népmonda Hatvani István debreczeni professorról, VII. 1872. Az én kortársaim); Emich gusztáv nagy Naptára (1860, Fulkó lovag, 1863. Salamon kibékülése szent Lászlóval, A fehér lap, beszélyke, 1866. A rútak rútja, 1867. Szerelem bolondjai); M. akadémiai Értesítő (1860. A magyar néphumorról, székfoglaló); Thalia (1862. Prolog a budai népszinház megnyitásakor); Részvét könyve (1863. A kardvas és villám); Koszorú (1863. Milyenek a nők?, 1864. Fredegonda, Lucretia); Falusi Gazda (1863. Gyümölcsészet, mint a kertészgazdászati egyesület rendes tagjának székfoglalója, ábr.); A Hon (1863. 1. sz. A «Hon» első olvasóihoz, 1. és k. sz. Politikai divatok, regény, 1. sz. szini kritikák, 2., 3., 9., helyzetünkről, 4. A «Fügetlen»-nek. 13. A Független pártja, 15. Mi mindent tudna tenni a magyar ember, ha sokat járna Bécsbe?, 20–21. Azokhoz, a kik bennünket szeretnek megijeszteni, 26. Január 31-én, 285., 286., 290. és 1864. 9., 21., 26. 44. Hétköznapi fecsegések, 10. Megyeri szobrának leleplezésekor. költ., 35. A jótékony úrnő bazár, 68. Műkedvelői elődás márcz. 21-kén inséggel küzdő honfitársaink javára, 75. és köv. sz. A rabnő, 92. Kazinczy Gábor meghalt, szini kritikák, 105. és k. sz. Az úrnő, 123., 126. Válaszok Vadnai Károlynak, 273. A szerb beszeda, 148. és k. sz., 1865. 1. és k. sz. Mire megvénülünk, regény, 71., 72., 99., szini kritikák, 186. A magyar journalistika a napi kérdésekben, 185., 190., 195., 201., 209., 214., 227., 229., 233., 240., 283. vezérczikkek, 180. Restauratio-e vagy retablirozás? 193. Levelek Tisza Kálmánhoz, 197. Mi a legfőbb nehézség, 198. Egy kényes kérdésre kénytelen válasz, 200. A cancellar a provisoriumról, 202. Az erdélyi emlékirat, 203. Kaiserfeld beszéde, 207. Nyilt levél Kemény Zsigmondhoz, 208. Jegyzet Mocsáry Lajos czikkéhez, 209. Kemény Zs. a megyékről, 210. Az erdélyi országgyűlés, 213. Tanulságok Kemény Zs. észrevételeivel, 216. Két hang «intra muros», 216. Horváth Imre levelére utómegjegyzés, 219. A szeptember 20. manifestum, 220. A «verwirkt» és «sistirt», 225. A sajtó, a tanácsterem és a könyvpiacz, 228. A pestmegyei barátságos értekezlet, 234. A közhangulat körülményei, 238., 239., 240., 246. Milyen phasiai lesznek a jövő országgyűlésnek?, J. nyilatkozványa a siklós-kerületi választó közönséghez, 254. E hét eseményei, 269. Választási izgalmak, 276–283. Kényes kérdések, 287–290. Az uralkodói trónbeszéd, 295. A szünnapok alatt, 299. Az elmult évről, 1866. 1., 2. Visszatekintés 1865-re, 4. Egy napirenden levő kérdés felöli javaslat, 6., 10–13., 16. A kérdések kérdése, 9., 14. Az országgyűlés nevezetesebb momentumai, 32–36. A válaszfelirati javaslat. 26. Egy kis historiai helyreigazítás, 64., 65., A második válaszfelirat, 86., 88., 90., 93., 94., 96., 99., Nem leszünk Epimetheusok, 105. jelen válság és a magyarországi kérdés, 107., Mit szóljon a magyar nemzet?, 110. Mire kellene hát az a Reichsrath most?, 116. Mit hozhat egy háború előtti congressus?, 121. Sikertelen munkák, 131. Inségi aggodalmak és megnyugtatási kisérletek, 157., 162., 163., Hová juttatta az államot az egységes német politika, 169., 171., 175–177., 180., 232., 247., 259., vezérczikkek, 252–256., 260., 266., 272. A sajtó és a censura Magyarországon, 261., 262., Somsich Pálnak, 284. Egy szónok, a ki «el nem áll!» 1867. 11., 53., 60., 160., 161., 206., 212–214., 223., 224., 243., 244., 265., 271., 277., 280., 281., 287., 288., 293., 295., 296., 298–300. vezérczikkek, 12. A hadkiegészítés pátens ügyében indítványozott felirata a képvsielőháznak, 30. Emlékbeszéd báró Jósika Miklos felett, 39. Hideg vérrel de jónszándékkal, 41. A február 17. leirat, 43. A Concordia elnökéhez Pozner Károly Lajoshoz tartott beszéde, midőn az egylet dísztagjául választák, 47. Még egyszer de profundis, 48. Néhány szó a szélső baloldal indítványáról, 49. A magyar «úr» Amerikában, 51. És még egyszer de profundis, 52. Tisztelt külmunkatársainkhoz, 58. A szabad sajtó, 62. Fiume???, 62. Martius tizenötödike, 83. Indítvány az akadémiai pályázatok ügyében, 89. A cseh országgyűlés, 94. Ezerév, legenda, költ., 104–106., 108., 110. A politika a malom alatt, 113. Egy ember a ki nem akar koronázni, 122. Petőfi???, 126. Kossuth Deákhoz, 134. A koronázás után, 154. A honvédek központi gyűlése Pesten júl. 7., 159. Néhány szó a Pesti Naplónak, 185. Balaton-Füred, aug. 9., 200–202., 204., 205., Kivel szövetkezzünk, 205. Az ungvári képviselőválasztás, 203. Magyarországnak, A Pesti Naplónak, 209. Türr megérkezett Pesten, 209. Rövid üdvözlés, Egy igen szerény kérdés a Pesti Hirnökhöz, 222. A multakra vetett fátyol, 224., 231. J. válaszai Görgeinek, 261. A pécsi választás, 262. Ifjú honfitársainkhoz, 266–268. Türr altábornagy levelére, 279. Négy szem közt Böszörményi Lászlónak, 1868. 1. és köv. sz. A szerelem bolondjai, regény, 1–3., 5., 6., 9., 21., 26–29., 35., 36., 42., 45–47., 53., 55., 60., 70., 71., 101., 103., 106., 115., 118., 127., 133., 136., 194., 202., 237., 258., 272., 283., 287. vezérczikkek, 16. Az ellenzék kormányképessége, 17. A segítő a szükségben, 20. Lássuk, mi lesz belőle?, 32. Azok a szegény honvédek, 34. A magyar királyné Budán, 35. Nyilt levél a belügyminiszterhez, 36. Válasz Vay Lászlónak, 46. Válasz a Pesti Naplói M. czikkre, 55. Még egyszer Szegfiügy, 68. Nyilt levél Tisza Kálmánhoz, 82. Perczel körútja, 84. Szabó Jánoshoz, 95. J. beszéde Siklóson választóihoz, 98. Ludvigh János barátomnak, 99. A király igazat ad az ellenzéknek, 127., 131. A Nép Zászlója szerkesztőjének 138. Napoleon herczeg Budapesten, 211–216., 218., 221., 226., 228., Megyünk-e vagy állunk?, 231–233., 236., 241. Merre menjünk, 247. Non quid iuris, nec quid consilii: sed quid personae?, 257. Schmerling és mink, 261. A baloldali delegatusok lemondása, 266. A czímkérdés megoldása, 276. A nemzetiségi viták a képviselőházban 284. A honvédség ujjászületése, 186. Az országgyűlés befejezése, 287. Előf. felhivás, 293. J. választóihoz a baloldali működéséről 1865. decz. 10-től 1868. decz. 10-ig, 295. A hevesmegyei határozat, 296. Benn és künn, 1869. 1. és k. sz. A kőszívű ember fiai, regény, 8. J. beszéde a pestvárosi ellenzéki értekezlet alakító gyűlésén 15. J. beszéde Terézvárosi választóihoz, 20., 32., 36., 37., 40., 71., 74., 77., 92., 102., 103., 128., 139., 148., 187., 222., 240., 250., sz. vezérczikkek, 27. J. beszéde a pestvárosi választók febr. 2. összejövetelére, 37. A mohácsi balpárti választókerület központi bizottm. kérdéseire felelet, 45. A Hon t. munkatársaihoz, 49. J. beszéde választóihoz febr. 28. gyermekkori életéből rajzokkal, 50. Nyilatkozat, 56. Siklós választókerület elvtársaimhoz, 70. J. beszéde a választás után, 72. Az új földfelosztás, 85. Egy tisztességes eszköz, 84. A királyi trónbeszéd, 100. J. pohárköszöntése a máj. 4. banketten, 113. Öt válaszfelirati javaslat, 116. A biráló bizottságok igazságszolgáltatása, 154. A júl. 3. országos ülés, 207. Magyarország önálló pénzügye, 239. Egy pár szó az ellenzékről, 244., 248., Nyilatkozat és helyreigazítás, 248. A dalmatiai lázadás, 256. Felvilágosítás, 277. Észrevétel Szilágyi Virgil levelére, 298. és k. számok, 1870. 2. és k. sz. Fekete gyémántok, regény 1–5., 9. Magyarország belpolitikája az elmúlt évben, 29. Néhány szó a betűszedői strickről, 35. Az országházból, 57. szám Nyilatkozat, 57., 59., 72., 129., 131., 175., 196., 199–201., 210–218., 220–223., 229., 233., 235., 236., 238., 241., 243., 246., 248., 249., 257–259., 262–264., 266., 267., 274–280., 283., 288., 290., 309. vezérczikkek, 123. Észrevételek Horn Ede nyilatkozványára, 129. A II-ik és VI-ik osztály, 130. sz. Batthyány temetés-napján, Honvédek és honvédmenház, 138. Két barátomhoz, 192., 194. Politikai tanulságok, 206. Majd meglássuk, 208. A nemzeti gyűlölet csinálók ellen, 212. Ki bukott meg, 213. Palikao és Kuhn, 218. Egy nevezetes nyilatkozata Bismarcknak, 219. A háború mint absurdum, 227., 228. Nostradamus jóslatai, 242. Oů est Lambert?, 247. Belügyek!!!, 250. Szives kérelem, 254. A sajtkukacz monologja, 265. Archimedesi pontok, 284. Xantus gyűjteménye a múzeumban, 295. Petőfi ismeretlen költeményéhez: Levél Várady Antalhoz J. megjegyzése, 299. és k. sz., 1871. 1. és k. sz. Eppur si muove! És mégis mozog a föld, regény, 1., 2., 48., 53., 84., 123., 183., 238., 251. vezérczikkek, 10–12. Egy léghajós, kit Amerikába vert át a szél, 15. A szavazás után, 23. Észrevételek Csáky Gyula gróf vezérczikkére, 25. A béke hirnökei, 35. A reactio?, 53. J. Levele a baloldali kör elnökéhez, 55. Pletykázzunk egy kicsit, 93. Nyáry Pál meghalt, 95. Nyáry Pál emléke, 99. J. észrevétele Horn czikkére, 102. Még egyszer a delegatiók kérdése, 160. Nyilt levél a Hon szerkesztőség tagjaihoz, 184. Az ellenzéki pártok egyesülése, 198–209. Öt év alatt, 247. Quid nunc?, 258. Kormányválságok, 259. Andrássy, mint külügyminiszter, 260. A nyitrai események alkalmából, 263. «Vasúti politikánk» czikk kiigazítása, 267. Andrássy első külügyminiszteri lépései, 275. Felelősség és adott szó, 281. A ngy vasúti szerződés, 282. A budget-vitához, 285. Budapest, jövője, 292. és k. sz., 1872. 2. és k. sz. Az arany ember, regény, 7., 8. A középpárt, 12. Az én színpadi életem, 56–58., 60., 62–64., 89., 136., 282., 286. vezérczikkek, 59. Fáklyásmenet alkalmával mondott beszéde, 61. A többség, 82. J. képviselő jelentése Pest-Terézváros választó-polgáraihoz ápr. 8., 106. J. programmbeszéde választóihoz máj. 5., 116., 118–120. A balpárt agendája, 133. J. választói körben jún. 10. mondott beszéde, 142. A választás után, 144. Nyilt levél Törs Kálmánhoz, 209. Mit Rebellen unterhandeln wir nicht, 262. Az osztrák nemzeti bank pinczéi, 269. A bécsi arzenalban, 278. A válság, 254. és k. sz., 1873. 1. és k. sz. A jövő század regénye, 1. Petőfi, 4. Bernát Gáspár, 8. III. Napoleon és Magyarország 11. Liszt hangversenye, 30. Deák Ferencz czáfolata s utószó, 62. 1848. mártius 15., 72–75. Nemzeti színházról, 77. A leszámítoló bankról, 94., 109., 227. vezérczikkek, 166. Lehet-e pártfuzio, 228. Selbst ist der Mann, 229. A trónralépés huszonötéves ünnepélye, 274. «Az államoknak élni kell», 275. Quid nunc?, 276. A királyi estélyen, 285. A mi válságunk, 1874. 1. Az ítélet utolsó napja, utóhang a Jövő század regényéhez, 33., 64., 102., 119., 202., 222. vezérczikkek, 37. Ha egy koaliczionális miniszterium fog alakulni, 45., 48., 51., 56–60. Úti képek: A befagyott Balaton, Az ölelkező várromok, Azok a sok keresztek, A bécsi börzén, A Reichsrathban, A bécsi hirlapokról, Bismarcknál, Prága, Berlin, Német irodalmi viszonyok, A német írók otthon, A berlini magyarok, 61. Még egy coalitio, 62. J. válasza Simonyi Ernőnek, 68. A Bittó-Ghyczy-Bartal miniszterium, 170., 176., 182., 187., 192., 198–200., 204., 209., 215., 221., 227., 239. Bölcs bolondságok: A sérthetetlen lovag, Kiki a maga helyén, Ki hogy tudja, A főherczeg és a fuvaros, A gutái petitio, A félkrajczáros pör, A «tens asszony», A színház macskájával egy rangban, Egy sajtóhiba, Még egyszer arról a bizonyos orról, Az a bizonyos dolog, A Bacchus szobor, Az arany mondás, Taps, fütty és hagymakoszorú, A veszélyes titok, Petőfi mint színész, 199. szám Az osztrák-porosz tűzérpróbához, 200. Még egyszer az adófölemelés kérdéséhez, 211. Kossuth levele után, 214. Sobri Jóska elfogatása, 220. Egy magyar festő mint utazó, 228. Nem vagytok halva ti hősök! Az aradi vértanúk 25 éves emléke, költ., 30. és k. sz., 1875. 1. és k. sz. Enyim, tied, övé, régény, 20. A balközép hétfői értekezlete, 31. vezérczikk, 50. A «nullák», 59. Az 1848–49. honvédek ügye, 61. Márczius tizenötödikén, 73. és köv. sz. Az élet komédiásai, regény, 110. Nyilt levél Bakay Sándornak, 119. Szabadelvűség, szabadság, 124–126. Észrevételek Bakay Sándornak, 126. J. beszéde a szentesi és hód-mezővásárhelyi választókhoz, 139. J. programmbeszéde a Józsefvárosban, 145. Jégvihar a Svábhegyen, 158. Balaton-Füred, júl. 10., 206. Deák Ferencznél, 214 A mi saját magunkon mulik, 222. A magyar delegatióból, Az Uchatius ágyúk között, 228. A szavazógép a delegatióban, 230. Lőproba az aczélbronz-ágyúkkal a Steinfelden, 251. Horn Ede, 1876. 1. és k. sz. Az élt komédiásai, 26. Deák Ferencz temetése előtt, 37. Tánczestély József főherczegnél, 49. Tóth Ede, 110–115., 241., 255., 257., 258., 293. vezérczikkek, 129. Nyilt levél a választókhoz, 189. Andrássy külügyi politikája, 181. A magyar politika mint európai politika, 256. Az ifjuság tüntetéséről, 308. Ülések végeztével, 311. Petőfi összes költ. ism., 237. és k. sz. 1877. 2. és k. sz. Egy az Isten regény, 12., 14., 22., 29., 30., 53., 57., 130., 163., 198., 200., 227., 229. vezérczikkek, 19. lakoma a tisztelt ház elnökénél, 67. Az ál-báró, 125. Phantasmagoria, 255. Apotheosis, a várszínházban a török sebesültek javára, 313. Néhány jóakaratú szó, 330. A plevnai hősök, költ., 337., 339., 340., 343. Ördögsáncz, 54. és k. sz. Görög tűz, elbeszélések, 1878. 1. és k. sz. Egy hirhedett kalandor a XVII-ik századból, regényes korrajz, 21. Mondjuk ki az igazat, 237–239. vezérczikkek, 165. J. beszámoló beszéde Józsefvárosi választóihoz, 191. Józsefvárosi választóimhoz, 237. és k. sz. 1879. 1. és k. sz. Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv, tört. regény, 63. A szegedi vész, 71. A szegedi életmentők,78. A költő, költ., 96. J. toastja, Csendes évek, 108. A magyar nyelv a népiskolákban, 121. Chetaeu Palugyay, 146., 153. Szeged, 179. A corruptió-ügy a hirlapokban, 193. A Petőfi-megjelenések rejtélyének megoldása, 198. A magyar nyelv a király házánál, 186., 187. Petőfi és ellenségei, 211. Petőfi arczképének kérdése, 225. Albumsorok három albuma, 237. A második ülésszak, 244. Andrássy ismét itthon!, 286. J. levele Arany Jánoshoz, 309. A párbaj a magyar irodalomban a régibb időkben, 258. és köv. sz., 1880. 1. és k. sz. A kik kétszer halnak meg, I. r. regény, 10., 13., 15., 16., 212. vezérczikkek, 10. Reportereink fantáziája, 13. A párbajügy és az utczai zavargások, 77., 87. Hát mi feltámadunk-e még?, 109. Petőfi István, nekr., 127. A ki még a királyon kívül viselte szent István koronáját, 129. Széchenyi, a szobor, 144 Orlai petrich Soma, 161. Az első magyar szépirodalompártoló társulat, A Petőfi-életrajzhoz: Az első arany, 165. Az írói jog tulajdonának elévüléséről, 185. J, levele dr. Fenyvesy Ferenczhez, 192. Reminiscentiák arról az átkozott német nyelvről, 246. Látogatás a Helikonon, 274. Zichy Mihály és Jókai, 340. A drága karácsonyi kalács, szájhagyomány, 1881. 1. és k. sz. A kik kétszer halnak meg, regény, II. rész. A «Ma», 37. Jókai beszéde a kaszinó Széchenyi lakomáján febr. 6., 90. J. saját írói pályájáról, 269. és k. sz., 1882. 1. és köv. sz. Szeretve mind a vérpadig, történ. regény); Regélő (1865. Két menyegző); Hazánk s a Külföld (1865. Fáy András, Hajnik Pál, Kazinczy Gábor, Madách Imre, Szalay László, Chinchilla herczeg, Kerüld a szépet, 1866. Baróthy Ilona, A mostoha meséi, 1867. A hosszúhajú hölgy); Toldy István, A m. politikai szónoklat Kézikönyve (Pest, 1866. A felirati javaslatról 1861., 1866); Magyarország képekben (I. 1867. Budapest); Igazmondó (1867. Egy magyar honvéd, Gressák József mint aranyásó Ausztráliában, Még sem lesz belőle tekintetes asszony, Adatok a magyar szabadságharcz kisebb történetéből, 1868. J. beszéde választóihoz Siklóson, J. beszéde a képviselőház júl. 25. ülésén a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatról, 42. sz. J. köszönő levele, A fekete sereg, Azok a szegény honvédek, Mi az a munkáskéz, A tizennegyedik, Megjegyzés Kossuth Ferencz levelére, A nemzeti becsületérzéshez és vezérczikkek ápril 15., 26. és május 11., 1869. Jókai Mór a királynénál, Irányi Horváth Boldizsár-féle ügy és vezérczikkek, Jókai beszéde június 26. a képviselőházban, Jókai interpellatiója a bankügyben október 21., Jókai beszéde decz. 19., melylyel mint elnök a pesti népkört megnyitotta, 1870 A miniszterelnöknek, J. beszéde a honvédnyugdíj mellett márcz. 11., Ludvigh János. nekr., Belügyek, A vértanúk emléke 1870. nov. 1. Költ. és vezérczikkek, 1871. Párbaj az Istennel, regényes korrajz, székfoglalója 1870. decz. 5. a m. tudom. akadémiában, Milyen demokraták vagyunk mi?, J. beszéde febr. 25., J. nekr. és bucsúszózata Nyáry Pál felett, J. levele a baloldali kör elnökéhez, J. levele a kolozsváriakhoz, A megyékről, Ne sülyedjünk alább, A syami ikrek, politika satyra, Kossuth a cseh kérdésről, Andrássy Gyula első külügyministeri lépései, A budgetvitához, és vezérczikkek, 1872. A véres kenyér, egy ifjú hős naplója, Az én szinpadi életem, J. képviselő jelentése pest-Terézváros választó polgáraihoz ápr. 8., A választás után, J. beszéde Pozsonyban júl. 16., A bécsi arzenál, J. beszéde nov. 27. a képviselőházban a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslat ellen, parlamentarismus?, ki felelős a historia előtt? A loyalitás, 1873. Az angyal arczú daemon, Petőfi, Bécsi nemzetközi kiállítás, Mit várunk a balközéptől, Megtámadóimhoz, Az államnak élni kell, A trónralépés 25 éves ünnepélye, A mi válságunk, Irodalmi statisztika, 1874. A Bravallamező hölgyei, Zafireh, Holt költő szerelme, költ, A philog szerelme, parodia, A bankkérdésről, Isaszegh és hősei 1849. ápr. 6., 1875. A balközép a költségvetési vitában, Tisza Kálmán a királynál, Vértanúk emléke: Török, Gálfi, Horváth, költemény, Frettwell, Az «Igazmondó» programmja, Az ezerkettedik éjszaka, Budapest, aug. 31., Miért nincs vörös könyv, Az új miniszterelnök, Az a híres zászló, 1876. Atlantis, egy elsülyedt világrész története, új átdolgozásban, J. válasza a Józsefváros küldöttségének febr., Deák Ferencz, nekr., borotvaélen tánczolunk, Tánczestély József főherczegnél, Ne hagyjuk magunkat, Akkor és most, Nyilt levél a választókhoz, Szenttamási György, elb. 1850-ből, akkor elkoboztatott, A szamosújvári fegyencztelep, Az osztrákok és a kiegyezés, Ülések végeztével, Budapest, máj. 11. vezérczikk, 1877. A kiegyezésről, Phantasmagoria, költ., A király és bolondja, ballada, A muszkák arany ágyúgolyói, A helyzetről, Apotheosis, A plevnai hősök, A Zólyomiak, 1878. J. beszéde a képviselőház febr. 8. gyűlésén, Az utolsó mór királyok, Mondjuk ki az igazat, Programmbeszéde a józsefvárosi választókhoz júl. 21., Egy dal keletkezésének története, Rendkívüli nők: Őrült Johanna, Xara, Zatime, Harmozáné, Artemisa, Agatha, Bosznia és Herczegovina, Ki mit akar?); Kossuth Album (1868. Egy dal, «Kossuth Lajos azt üzente», keletkezésének története); Honvéd-Világ (II. 1868. A honvédek 1848-ban); Kisfaludy-társaság Évlapjai (I. 1868. Bábel, III. Jósika Miklós emlékezete, VI. A szellem meghamisítása, A magyar Faust, népmonda Hatvani Istvánról, VII. Az én kortársaim); Népiskolai Könyvtár (1868. A két hízó, tréfás versezet); Munkások Ujsága (1868. A munkáról és a munkás kezekről); Budapesti Közlöny (1871. 77-ik szám. J. kolozsvári toasztja, 280. Beszéde a hivatalos lap tartalmáról, és 285. sz. Salamon nyilatkozata); Atheneaeum nagy Képes Naptára (1873. Ősapánk, 1877. Egy szent nő, rajz, 1878. A fátyol, 1884. Fejedelem és Fra Diavolo, 1892. Ilonca, 1893. Askrlje-dlniczai kariatidák, 1894. A kuglof, igaz történet); Életképek (1876 Az utolsó eszménykép, költ., Milton, dr. 4. felv., Feredzse, A medzsidée, Utazás a harangokkal együtt, Rendkívüli nők: Őrült Johanna, Xara, Zatime, Hormozane,Artemisia, Excusé, humor. elb., Hajdan, most és valaha, Apró monographia: Az emberkerülők tanyája, A rémnap, Az emberszeretők tanyája, A parnassus, A nagy nap, A szőlőmívelő vandalok, Úti táskámból: A szamosujvári fegyencztelep, Teleki Sándor, Koltó, Egy európai múzeum, Petőfi Koltón, A megénekelt czigány, Pila Anikó, Kakas fogta farkast, Kisfaludy Sándor új szobra, Balatonfüredi levelek, B. Sina életéből, Az utolsó eszménykép, emlékezés Petőfire, Szép Mikhál, regény, Jegyzetek a Szép Mikhálhoz, 1877. Ne nyúlj hozzám, elb., Petőfi ébresztő, költ.); Petőfi Társaság Lapja (1877. Elnöki megnyitó beszéd a Petőfi-társaság első közgyűlésén 1877. jan. 1., Apotheosis, költ., Solferinónál, 1878. Elnöki megnyitó beszéd a II. Közgyűlésen jan. 6.); Képes Caládi Lapok (1879. A bölcső, költ., 1883. A kőszegi hősök, 1888. Emléksorok és a Guta, Herkó Páter meg a kis borbély. 1890. Kossári Dániel, regény, Kétszer kettő négy, Elizanne, elb., 1892. Női honvédhadnagy, A Feszty-féle körkép, 1893. A fagygyúgyertya, J. vallomásai, A Bazar után, 1894. Hogy kezdődött ez a dolog, visszaemlékezések, A régi boldog újságírók, Egy kis falsum, Kossuthról, A Margitszigetről); Koszorú (I. 1879. Maguk ketten!, adalék a Petőfi korszakhoz, A látható Isten, III. 1880. Ne bántsd a magyart!, drámai jelenetek három énekben, VII. 1882. Deliancsa, VIII. Petőfi emlékszobránál, emlékbeszéd, tartotta 1882. okt. 15.); Magyar Népvilág (1879. Fölhívás előfizetésre, A bölcső, költ., A csendes évek története, felolv. Bécsben ápr. 20., Szeged, a korrupczióügy a hírlapokban, A dagői torony, elb., A magyar kisbirtokosokhoz, A hazajáró lelkek, 1880. A Széchényi szobor, Kamoensz, Az egyhuszasos leány, Az orgyilkos, elb., J. levele Fenyvesyhez, Balaton-Füred, júl. 14., Felhívás előfizetésre, Mátyás királyról, adomakör: Mátyás király és a szegény varga, költ., Jankó rajzaival, J. beszéde decz. 4. a budget törvényjavaslat felett, 1881. J. beszéde a szabadelvű párt értekezletén, jún. 5., J. programmbeszéde Ilyefalván, jún. 5., J. beszéde Tisza Kálmánról Szepsi-Szent-Györgyön jún. 7., Prolog a fiumi városi színházban aug. 26., Saját írói pályájáról, Az utolsó prolog, a pápai színház megnyitása ünnepén decz. 7.); Pesti Hirlap (1879. 12. sz. J. levele Frankenburg Adolfhoz ennek jubileuma alkalmából, 62. J. levele a bécsi egyetem német osztrák olvasó köréhez, 110. J. bécsi pohárköszöntése, 143. Eötvös József, költ., 1880. J. levele Fenyvessy Ferenczhez a pápai ünnepély alkalmából, 1881. 236. Üdv. Fiuménak! Prolog, 210., 211. J. önéletírása, 1882. 159. II. Rákóczy Ferencz emléke, költ. 285. Petőfi emlékszobránál, 1883. Felköszöntője Betléren, 230. Negyven év viszhangja, 306. Fejedelem és Fra Diavalo, 1884. 117. Hogyan lettem én filosemitává? 1885. 269. Prolog a temesvári első téli magyar színidény megnyitó ünnepélyére, 1890. A kajmános hölgy, 247. Levél a P. Hirlap szerkesztőjéhez vagy a «sós dráma» meg a «czukros dráma», a Thespis kordéja színlapjával, 281. A kit nem engednek meghalni, 288. A királyleány babái, 294., 295. Thespis kordéja vagy a földön járó csillagok, színj. 2. felv. okt. 24. adták a budapesti nemzeti színházban, Földön járó csillagok, drámai prolog. Majmuna az álomtündér, A leaotungi emberkék, Hogy jutottam én a leaotungi emberkékhez, Levél Mikszáth Kálmánhoz, 329. Szent Antal generalis, 345. Valami furcsaság, 1891. 4. A legdrágább öltöny, 8. Petőfi eszmecsirái, 18–26. Almodád, 32–39. Az aradi hősnők, történelmi vígjáték három felvonásban, 79. B. Kemény fogságban, érdekes nemzetközi pöreset, 80. A budapesti Samaritanusok, 87. Tengeren a magyar!, 93. A névtelen társaság, 95. Én és a százezer forint, hogy kerülünk mi össze, 96. A két poluson, 107. Pulvis et umbra sumus, 210. A magyar thea, életkép, 227. és köv. sz. A fekete vér, regény, 286. Az új szőlővész, a «nekropólisz», 295. Hányféle a becsület, 307. Az én birói hivatalom, 316. Lesz-e háború, 319., 321., 323., 328. Bécsi dolgok, 354. A királyné és a majom, 1892. 25. J. levele a komáromi választó polgárokhoz, 35. Az a rongyos 739 ezer forint, 45. Petőfi könyve, 52. Rudolf trónörökös verse Magyarországról, 63. Mátyás ugrás napja, 65. A szatyor, életkép a múlt időkből, 80., 82. A női honvédhadnagy, 87. A mándrucz király, 94 A hét nemes, 99. «Csináljunk magunknak egy jó napot», 108–146. Sárga rózsa, regény 128. A művészek ünnepélye az árvai inségesek fölsegélésére, 151. A királykoronázás, 162. Madártávlatból, 176. Deák Ferencz a koronázás napján, 194. Vipera a Svábhegyen, 227. A Feszty-féle körkép, 230. Szép lövés volt! 258–339. A két Trenk,tört. regény, 313. Prolog az erdélyi magyar színészet százéves jubileumára, 356. Mink szegény tótok, 1893. 1–49. sz. Trenk Frigyes, regény, 9. A varázsing., 91., 94. Állítólag Petőfi verse, 92. A királynő nyárfavesszeje. 111. Az első temetkezés s az első feltámadás, 118. József főherczeg pálmáskertje, 125. Hatvanhárom év előtti diéta referada, 139. A hol sok ember van s a hol senki sincs, 142. és k. sz. Tizenhárom levél Genuából, 153. Levél Csernátónyhoz: J. parókája 1871-ből, 166., 167. A bécsújhelyi katonai akadémiában, 179. Fiume, költ., 200., 201. A «cinipsz», 207–213. Az én iskolatársaim, visszaemlékezés, 243. Közhasznú felriasztás, 245. A magyar kalendáriumosoknak barátságos figyelmeztetés, 276. A magyar Nábob megköltése, 285–297. A háromszinű kandúr, 312. A zálog, elb., 355. és k. sz., 1894. 5. sz. Koronás gyermekek, regényes korrajz, 6. Jókai és a szerzői jog, 8. A halál után, 19. Egy kis falsum, 26. Ugyan értsünk tréfát, 208. A régi boldog újságírók, 214–249. A «három királyok» csillaga, meséli az unokáinak az öreg apó, 221. Köszönet és kérelem, 226. Valóságos köszönet, 235. Ujabb hálás köszönet, 255. Miért nem ismerik az én nevemet külföldön, 270. Egy újabb nyavalya és annak gyógymódja, 273. A Margit-szigetről, 277. Csodák, 287–321. Magneta, regény, 296. A mi királynénk, 340. Utóhang a Politikai divatokhoz, 359. és k. sz. 1895. 48. és köv. sz. De kár megvénülni, regény, 294. A hármas párbaj, emlékeimből, 1896. Mi a cynikus?, 121. J. statisztikai jegyzetei, 156. Daliás új nemzedék, 160. Naplóm lapjaiból, 163. Etetés, itatás, 168. A napi kérdésekről, 174. Vészkiáltás!, a szőlő legújabb veszedelme, 176. Cochyllis ambiguella, szőlőmoly, 179. Védekezés a szőlőmoly ellen, 185. Beültetén, 192. Coccus vitis, 201. A thanaton, 234. Azok a kertészek, 235. A kalapemelgetésről, 240. A Konti contra Kaldy ügy, 249. Egy szerény indítvány, 251. Külföldi publicista a magyar parlamentről, 356. Super eodem, levél a P. Hirlap szerkesztőjéhez, 266. A vaskapu és az aranykapu, 268. Az albumlegyező, 287. Mauthner Ödön pavillonja és a magnemesítés, 314. Komám asszony orvosság; 321. A legerősebb fej, 329. J. mint népdalénekes); Nemzet (1882. 1. sz. Az életből ellesve, végnélküli czikksorozat, A pánszlávok földén, rejtelmes historia, 2. Balatonfüred és a Balaton jövője, 7. Az életből: A miskolczi szűz, 10., 12–14. A socialdemocratia Európában és Északamerikában, 15. és köv. sz. Bálványos-vár tört. regény, 80. Mire vénülünk meg?, 94. Mikor az embernek nincsen gondolatja, adalék az «Arany ember»-hez, 115. Egy karácsonyest a bolondok házában, 1883. 3. és köv. sz. A Damokosok, regényes történet, 5. Bálványos vár a trónörökös főherczegi párnál, 52. Mikor Haynald a kálvinistáknak prédikál, 83. A koldusok királya, költ., 124–131. A pénz betegségei, elb., 172. Oroszlánhűség, költ, 228. Negyven év viszhangja, 255. Ischia, költ., 287. és köv. sz., 1884. 1. és k. sz. A lőcsei fehér asszony, tört. regény, 17. J. nyilatkozata társadalmi regényeinek hőseiről, 52. J. pohárköszöntője kassán, 86., 87., 178. A trónörökös irodalmi vállalatáról, 117. Hogyan lettem és filosemitává?, 178. J. válasza a trónörökös könyve ügyében, 208–212. romano csibakero szillariben, jegyezgetések, 250. Villámvonat szekerén, 275. és k. sz., 1885. 4. és k. sz. A kis királyok, regény, 303. Milyen a török nép?, 328. Tisza Kálmán tíz éves miniszterelnöki örömünnepén, 354. Verescsagin és Irányi, 1886. 1. és k. sz. Három márványfej, regény, 5. Egy ember a ki nem akar adós maradni, 7. J. tágabb hazája, az ifjú nemzedék számára, 57. Rudolf trónörökösnél, 119., 122., 125., 130. Egy nap Boszniában, 264. Lidérczfények, előszó a pozsonyi színház megnyitására, költ., 277. A lissai tengeri ütközetből, 1887. 1. és köv. sz. Utazás egy sírdomb körül, 258. Levél Urváry Lajoshoz, 265. Levél Paulay Edéhez szept. 26., A kántorné királyi palástja, Az első szereptanulás, Olympi verseny, ábrándkép a budapesti nemzeti színház ötven éves fennállásának ünnepére, költ., 285. Levél Urváry Lajoshoz, J. félszázados írói munkásságáról, 297. Levél az ujságíró reporterhez, 354. és k. sz. 1888. 1. és k. sz. A lélekidomár, regény, 76. Márczius tizenötödike: Negyven év mulva! Nyilt szavak honunk fiatalságához 1848. márcz. 17., Huszonöt év mulva 1875. márcz. 15., Az ifjusághoz harmincz év mulva, 92. Világszép-leányok, J. népszínművéből, 223., 326. Vialis levelek: Az árvíz utáni táj, Egy Deák Ferencz adoma a regaléról, 231. Az igazi «Jó szív», költ., 345. és k. sz. A tengerszemű hölgy, regény, 1889. 29. 31. Rudolf trónörökös, nekr., 48. Andrássy Gyula, nekrolog. 124. J. emlékbeszéde Rudolf trónörökös felett máj. 5. az akadémia közgyülésén, 146–151. A Hortobágy, 191. Egy sírkert, 303. és köv. sz. A gazdag szegények, regény, 1890. 179. és k. sz. Nincsen ördög, regény, 193. Földönjáró csillagok, drámai prolog a magyar színművészet százesztendős örömnapjára, 300. Magam magamról, 340. Volt, van és lesz, 353. Tisztelendő és tiszteletes, nyelvtudományi értekezés, 1891. 7. Petőfi eszmecsirái, 40. és k. sz., Rákóczy fia, regény, 99. Királyhimnusz, 246. Komárom, 354. Brazil Heliogabalné asszony férje, 354. mellékl. A béka, életkép, 1892. 1. és k. Fráter György, regény, 130. Baross Gábor, nekr. 158. Ferencz József király 25 éves uralkodása, 220. Az alcsuthi örömünnep, aug. 9., 1893. 7. A varázsing, 38., 40. Rút leányok mentsvára, bevezetés egy regényhez «Kráó», 42. és köv. sz. A Kráó, regény. 97. Jókai és a «Zsidó fiú», levél a Főv. Lapok szerkesztőjéhez, 100. sz. J. vallomása, levél Keméndy Nándornéhoz, 269. Egy nevezetes csók, emlékirataimból, 275. A «Magyar Nábob» megköltése, 355. Huszonnégy év előtt, 30. és k. sz., 1894. 6. és k. sz. Tégy jót, regény, 7. J. beszédei a nemzeti ünnepen, 8. A halál után, egy férj viziói, ki neje halálán megőrült, 81. Kossuth Lajos, nekrolog, 91. Jókai beszéde Kossuth ravatalánál ápril 1-én, 1895. 245. sz. Gróf Zichy Nándor és a Hon, 103. Egy tapolczai választás, 128. keresztény-e vagy keresztyén?, 171. Hat nagy magyar történelmi festmény Bécsben, 209–211. J. önéletírása, 245. Magyarország, millenniumáról és kiállításról, németül a berlini Cosmopolisban, 247. A kedves László, nekr. 265. Beszéde az interparlamentaris congressuson, francziául, 355. A historiai tarokkparti 360. A magyar vér a munkás szivében, 1896. 1. Az új ezredév első napja 121. Hozsanna! Az ezredéves Magyarország, 130. A költő joga, 133. Erős várunk nekünk a tudomány, 143. Az én gyermekkori játszótársam, 265. J. levele a szerkesztőhöz, 291. J. képviselőjelölt előrajza a karczagi választókhoz, 295. esti szám, Programmbeszéde Karczagon, november 3-án, Levele Papp Sándorhoz a karczagi kormánypárt elnökéhez, 328. Jókai levele Endrődyhez, 332. Levél a főszerkesztőhöz, egyről-másról); Székely Nemzet (1883. Puskás Kalári, költem., Szaffi, ebből készült a Czigány báró, a háromszéki beszédei); M. Salon (II. 1885. Alcsuth, a tündérlak Magyarhonban, 1848. márcz. 15.); Fővárosi Lapok (1886. Lidérczfények, előszó a pozsonyi színház megnyitására, 1893. A varázsing); Segítség Album (1887. Mátyás király forrása); Egyetemes Regénytár Almanachja (1888. Barak Hageb asszonyai, tört. elb., J. arczk., 1889. A pusztai rózsa, elb., a «Lélekidomár»-ból, mutatv., 1890. Szegedinecz Péró viselt dolgai, vázlat, 1891. Csel-csal, elb., 1892. A glóriás hölgy, 1893. A halberstadti Ádám, elb., 1894. A zálog, elb., 1895. Egy régi adoma mely mindig új marad); Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország (I. 1888. A családélet, Az új korszak, folytatása a Habsburgházbeli királyok korának, A magyar nép, II. 1891. Tiszamenti élt, A pesti sikság, bevezetés, Debreczen, 1893. Bpest, bevezetés, Budapesti élet); Budapesti Hirlap (1889. 1. és következő sz. A ki a szivét a homlokán hordja, 1896. 342. Jókai toastja deczember 11.); Pesti Hirlap Naptára (1891-re A rémhalász); Reform Naptárban (1892-re Első utam Bécsben); M. szellemi Élet (1892. Irói életemből, arczk. és névaláírása); M. Bazár (1893. J. vallomásai); Petőfi-Múzeum (1893. J. levelei: Petőfihez, Pest, 1846. február 20., augusztus 18., 1847. július 6.); Ország-Világ (1893. A zálog, A Balaton vőlegényei, A három királyné, elb., 1894. Egy régi adoma, mely mindig új marad, 1895. A hármas párbaj, A kedves László); Hazánk (1893. 6. sz. Immetullah, Jókai ismeretlen librettója); Néptanítók Lapja (1895. Az iskolamesterek a háborúban); Előszókat írt: Petőfi Sándor összes költeményeihez (Bpest, 1882. I. 1–95. 1. Petőfi Sándor élete és költeményei), Kéry Gyula, Blaha élete. Budapest, 1896. czímű munkához sat. Országgyűlési beszédei a Napló köteteiben (1861. I. Igazoló jelentései, Palóczy László halálakor, Felirati vita, II. Ülésterem ventillatiója, Színházi bizottmányról, 1865–68. Décsey László választása, Trónbeszédről szóló felirati vita, III., IV. Ujonczozási javaslat; köztörvényhatóságok visszaszállítása, Közösügyi bizottság munkálata, V., VI., Hevesi ügy, Konstantinápolyi magyarok ügye, Államadósság, Vám- és kereskedelmi szerződés, VII. görög keletiek ügye, IX. Az 1867. kiegyezést megtámadó kérvények, Jövedelmi adó, Védelmi törvényjavaslat, 1869–72. I. Salgó-tarjáni kőszénbányatársulat közgyűlésein a kormány képviseltetései, interp., Válaszfelirat, Pest-váczi országút, interp., Ujonczozás 1869-re, Birói hatalom gyakorlása, III. Magyar banktörvény alkotása, interp., Vakok pesti intézete, interp., Jegybank, VI. Költségvetés 1870-re VII. Gyapjú- és nyersbőr kivitelnél kiállított egészségügyi bizonyítványok díjainak hovafordítása, interp., VIII. Báttaszék-dombóvár-zákányi vasút, IX. Köztörvényhatóságok rendezése, X. Rokkant honvédek, XI. Miletics Szvetozár mentelmi ügye, XIII. Honvéd lovasszázadok szaporítása, XIV. Vasúti üzletrend, Költségvetés 1871-re, XV. Költségvetési törvényjavaslat, XVII. Pesti Körúti házak adómentessége, XVII. Pénzzavarok a pesti kereskedelmi és iparvilágban, interp., Államkölcsön, XVIII. Ipartörvényjavaslat, Költségvetés 1872-re, XX. Bécsi nemzeti bankmagatartása, interp., XXII., XXIII. Buda-Pest egyesítése, XXIII., XXIV. Választói jog, Ujpesti kikötő mocsarai, interp., 1872–75. I. Udvarhelyszéki képviselőválasztások, II. Budapest rendezése, III. Százház összes birtokosai ellen intézett birói végrehajtás, interp., IV. Költségvetés 1873-ra, VI. Magyar biróságok osztrák hivatalnok adósok ellen hozott marasztaló ítéleteinek az osztrák hatóságok által végre nem hajtása, interp., Leszámítoló és kereskedelmi bank, XIV., XV. Költségvetés 1875-re, XVI. Kereskedelmi törvényjavaslat, XVII. Bécsi egyetemi hallgatók betegápoló-egyletének kérvénye, 1875–78, XV. Vám- és kereskedelmi szövetség Ausztriával, vámtarifa osztrák-magyar vámterületen, XVI. Üchtritz Zsigmond br., Szalay Imre, Kaas Ivor b. mentelmi ügyei, XVII. Pest-Pilis-Solt- és Kis-Kunm. kérvénye a gyülekezési jog tárgyában, Hatvanmilliós hitel rendkívüli hadszükségletekre, XVIII. Országgyűlés berekesztése, 1878–81, III. Költségvetés 1879-re, IV. Szegedi árvíz, V. Szegedi árvíz, Berlini szerződés beczikkelyezése, Ghyczy Kálmán lemondása képviselőházi elnökségéről, VI. Kisküküllőmegye székhelye, Rohonczy Gedeon, Üchtritz Zsigmond b. mentelmi ügye, VIII., IX. Bosznia és Herczegovina közigazgatása, Hamisított magyar borok a svájczi piaczon, borkivitel, interp., Ujonczjutalék megállapítása 1889 végeig, X–XII. Költségvetés 1880-ra, Ülések meghosszabbítása, Szlávy József képviselőházi elnök lemondása, XV. 1881. Költségvetési törvényjavaslat, XVI. Eger város kérvénye zászlósértés miatt elégtételért, XVI. Czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatása, 1881–84. I. Válaszfelirat, II., III. Költségvetés 1882-re, V. Katonai póthitel 1882-ben, rendkívüli hadiköltség fedezése, VIII. Költségvetés 1883-ba, IX. Tapolczai választókerületi polgárok kérvénye az izraeliták egyenjogusítása stb. ellen, XIV. Keresztények és izraeliták között, valamint a külföldön megkötött polgári házasság, XV. Irói és művészi jog, XVII. Állandó országház építése, 1887–87. IV. főrendiház reformja, 1887–92. I. Fogyasztási adók, VIII. Véderő, XIV., XVI. Költségvetés 1890-re, XVIII. Kir. táblák és főügyészségek szervezése, XXI. Szőlő területeknek adandó újabb állandó kedvezmények, XXVII. Indemnity 1895. jan.-máj.).
Munkái:
Hétköznapok. (Regény. Pest, 1846. Két kötet. (Hartleben kiadó 350 frttal díjazta, Ism. Irodalmi Őr II. 5. sz. Tóth Lőrincz, 2. kiadás, J. munkái. Népszerű kiadás 56–59. Pest, 1870. Németül: Lebenswirren cz. ford. Wechsler Lajos, Berlin, év n.)
Vadon virágai. Novellák. Pest, 1848. Két kötet. (2. czímkiadás. U. ott, 1852. kiadás. J. munkái n. k. 4. 10. 17. Fekete világ cz. elbeszéléssel. U. ott, 1857–58., 3. k. Bpest, 1873., 1878.)
Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből Sajótól. Pest, 1850. 2. k. (Ism. P. Napló 115. sz., 2. k. J. munkái n. k. 21–23. U. ott, 1861., 3. k. 1870., U. ott. 4. k. 1883. Bpest. Németül: Pest, 1850.; betiltatott és 1868-ban jelent meg czímkiadásban, Schlachtenbilder cz. 1851. Kampf- und Schlachtenbilder cz., Lipcse, 1850. Angolul: ford. Szabad, Frey Imre. London, 1855., Stuart Mária, u. ott 1856. Olaszul: Turin, 1859.; Fiume, 1872. Svédül: Varberg, 1876. Finnül: ford. Blomstedt Oszkár Helsingfors, 1877. az eredetiből Krohn Gyula. Prvoo, 1884.
Egy bujdosó naplója. Novellák a forradalom utáni időkből. Pest, 1851., (2. kiadás. U. ott, 1865. 3. k. J. munkái n. k. 24. Bpest, 1874. Hozzá: Kurbán bég és Megölt ország. Finnül: A bujdosó naplója, ford. Blomstedt Oszkár, az Uusi Suometarban 1877. és különny.)
Hangok a vihar után. Pest, 1852. 2. k. (J. újabb novellái I., II., 2. kiadás, J. munkái n. k. 1., 2., 3. U. ott, 1857. 3. k. 1870., 4. k. Bpest, 1877., 1882. Németül: A kalóz király. Drezda, 1881. Berlin, 1893. Szerbül: ford Milivoj. Pest, 1868., Fortunatus. Halle, 1885.)
Erdély aranykora. Regény. Pest, 1852. Két kötet. (Ismerteti Magyar Hirlap 653., 654. szám, második kiadás. U. ott, 1854., 3. k. J. munkái n. k. 18–20. U. ott, 1860., 4. k. 1874., 5. k. Bpest, 1884. Németül: ford. Rosner L., Lipcse, 1874. Berlin, 1889. Ism. Fővárosi Lapok 304. sz.)
A kétszarvú ember, historiai beszély. Pest, 1852. (J. újabb novellái III., 2. k. J. munkái n. k. 11., 12. U. ott, 1858., 3. k. 1872., 4. k. Bpest, 1882., 5. k. 1891. Németül; fordította Wechsler L., Berlin, 1886. Lengyelül: Posen, 1879.)
Török világ Magyarországon. Regény. Pest, 1853. Három kötet. (Müller Gyula kiadó 550 frt tiszteletdíjat fizetett a szerzőnek, a gyűjteményemben levő 1852. szept. 29. kelt eredeti szerződés szerint és 1100 példányban nyomatott; 2. kiadás. U. ott, 1853., 3. k. J. munkái. n. k. 5–9. U. ott, 1858., 4. k. 1872., 5. k. Bpest, 1883., J. válogatott regényei 39–50. Pozsony, év n., Németül: ford. Chezy Vilmos, Bécs, 1855., előbb a Presseben, ford. Wechsler L. Berlin, 1884.)
Egy magyar Nábob. Regény. Pest, 1853–54. Négy kötet. (Ism. P. Napló 1854. 35. sz., 2. kiadás. U. ott, 1858., 3. k. J. munkái n. k. 38–43. U. ott, 1868. 4. k., díszkiadás. Bpest, 1874.; képes díszkiadás, szerző arczk. és Goró Lajos 62 szövegrajzával és 8 aquareljével. Bpest, 1894. Németül: ford. Dux Adolf. Pest, 1856., 1878., Berlin, 1892., Francziául: Brüssel és Páris, 1865. Oroszul: Szent-Pétervár, 1866., Finnül: ford. Achten Emmy. Helsingfors, 1872. Niilo E. Wainio. Porvoo, 1888.)
Janicsárok végnapjai. Regény. Pest, 1854. Két rész. Török mozgalmak 1830-ban cz. U. ott, 1854. (I. Halil Patrona 1733., II. Janicsárok végnapjai, 2. k. J. munkái n. k. I. 25., 26., II A fehér rózsa cz., 30., 31. U. ott, 1864., II. 3. k. Bpest, 1881. Németül: Die weisse Rose cz. ford. Falk Miksa. Pest, 1854., 1858. Berlin, 1884. Bécs, 1892. Szerbül: ford. Klaics Dusán. Belgrád, 1893.)
Erdélyi képek. Novellák. Pest, 1854. Két kötet. (2. k. J. munkái n. k. 13., 14., 16. a Carinus cz. beszélylyel. U. ott, 1859., 3. k. Bpest, 1874. 1878. Francziául: ford. Karageorgevith Bozidar, Paris, 1894. Reve et vie cz.)
Kárpáthy Zoltán. Regény. Pest, 1854. Négy kötet, (2. kiadás. U. ott, 1860., 3. k. J. munkái n. k. 32–37. U. ott, 1865., és díszkiadás., 1874. 5. k. 1877. U. ott., J. válogatott regényei 10–22. Pozsony, év nélkűl. Németül: fordította Glatz Ede. Pest, 1860., előbb a Pest-Ofner Zeitungban, Budapest, 1878., Lipcse, 1893. Finnül: fordította Achten Emmy, Helsingsfors. 1879., Niilo E. Wainio. Porvoo, 1890. Szerbül: ford. Popovics György. Zágráb, 1880. Horvátul: ford. Popovics György. Belgrád, 1881.)
A magyar nemzet története. Pest, 1854., (Ism. P. Napló 205. sz., 2. jav. és bőv. kiadás, 17 Geiger-féle képpel. 1860., 3. k. 1870. U. ott, 4. k. Bpest, 1884., II. kötet 1884., III. k. 1890. Olaszul: ford. Gauss Viktor. Fiume. 1884., Tótul: I. k. Bpest, 1886.
Véres könyv. Csataképek a jelenkori háborúból. Pest, 1855. Három kötet. (Ism. P. Napló 85. sz., 2. kiadás. J. munkái n. k. 68–71. U. ott, 1871.)
A magyar előidőkből. Pest, 1855. (Novellák, 2. kiadás, J. munkái n. k. 54., 55. U. ott, 1869.)
Tarka élet. Pest, 1855–56. Két kötet. (2. változatlan kiadás. U. ott, 1858. Ezen munkát a szerző maga adta ki.)
Oceania. Egy elsülyedt világrész története. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 94., U. ott, 1875., 3. k. 1889. Németül: Berlin, 1884., 1889.)
Délvirágok. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 64., 65. ... 3. k. 1870. U. ott.)
Árnyképek. Novellák. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 74., 76. ... 3. k. Bpest, 1873.)
Szomorú napok. Regény. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 28., 29. 1862., 3. k. 1871. 4. k. Bpest, 1871. Németül: 1862-ben egy bécsi illustrált hírlapban; ford. Bródy Zs. Lipcse, 1874., Berlin, 1874., 1884. Lengyelül: ford. Szaniawskiéj Karolin. Varsó, 1878.)
A magyar nép adomái. Pest, 1856. (2. kiadás, 150 adomával bőv. kiadás. 1857., 3. k. 1867. 4. k. Jókai munkái n. k. 72., 73. A magyar nép élcze szép hegedű szóban. cz. U. ott, 1884.)
A legvitézebb huszár. U. ott, 1856. 15 képpel. (Vasárnapi Könyvtár I. 9.)
A régi jó táblabirák. Regény. Pest, 1856. Négy kötet. (2. kiadás: J. munkái n. k. 60–63. U. ott, 1870. 3. kiadás. Bpest, 1876. Németül: Ungarische Post 1855., ford. Kárffy Titus. U. ott, 1856., Bpest 1878.)
Novellák. Pest, 1857. (Hazai beszély- és regénytár 1.)
Népvilág. Elbeszélések. Pest, 1857. 2. köt. (2. kiadás J. munkái n. k. 120., 121., 1871. 3. k. Bpest, 1885. Finnül: A kedves atyafiak, ford. Jalava Antal. Helsingfors, 1879.)
Regék Pest, 1858. Tíz képpel. (Vasárnapi Könyvtár III. 1., 2. kiadás 1858. J. munkái n. k. 15. 1859. U. ott, 3. k. Vasárn. k. Bpest, 1874. Angolul: A hadak útja, ford. Marie Parke s Margary Deane. Nev-York, 1877.)
Az elátkozott család. Regény. Pest, 1858. Két kötet, (2. k. J. munkái n. k. 95–97. U. ott, 1876. Németül: Der Fluch des Priesters cz. Berlin, 1892.)
Jókai Mór Decameronja. Pest, 1858–60. Tíz kötet. (2. k. J. munkái n. k. 101–112. Bpest, 1884. Németül: Berlin, 1887.)
Kakas Márton Naptára 1859–64-re. Pest. Hat évfolyam.
Kakas Márton tolltaraja. Összekötve kiválogatott versei, levelei és apróbb elbeszéléseiből. Pest, 1860. Két kötet. (Új czímkiadás: Kakas Márton humorisztikus levelei cz. U. ott, 1871.)
Szegény gazdagok. Regény. U. ott, 1860. Négy Kötet. (A 4. kötetben függelékül: Az utolsó budai basa. 2. k. J. munkái n. k. 48–53. U. ott, 1869. Németül: a berlini Roman-Zeitungban 1872., Berlin, 1873., 1879., 1884. 1876., ford. Wechsler L. u. ott, 1891. Csehül: ford. Vodnarsik Ed. Brünn, 1865., Az utolsó budai basa, ford. Wechsler L. Drezda s Lipcse, 1885. Szerbül: ford. Ovanovics György. Újvidék, 1871 és 1885. Hollandul: ford. J. A. Governeur. Zutpfen, 1873. Kerbeny német fordítása után. Angolul: ford. Fretwell János. New-York, 1874., Dánul: ford. Damkier Axel. Koppenhága, 1874. Szerző arczk. és életrajzával. Svédül: ford. Hemgren Károly. Stockholm, 1876.)
A magyar néphumorról Pest, 1860. Székfoglaló. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből I. 9.)
Színművek. Pest, 1860. Három kötet. (2-dik kiadás. Jókai munkái n. k. 147–151. Budapest, 1893. I. A szigetvári vértanúk, szomorújáték négy felvonásban Először a pesti nemzeti színházban 1860. márcz. 29., ezen legnépszerűbb és legkedveltebb darabját körülbelől 50-szer adták elő; 1866 szept. 7. Zrinyi Miklós halálának 300-ik évfordulóját is ezen darabbal ünnepelték; Könyves Kálmán, szomj. öt felv. 1855. decz. 18., eddig 22-szer adták és állandóan megmaradt a műsoron; a bécsi Burgszínházban 1885-ben adták elő; II. Dózsa György, szomj. öt felv. 1857. nov. 3. E darabja szolgáltatott okot egy nagy hirlapi polemiára, melynek egyik főtényezője Gyulai Pál volt; Pesti Napló 1858. 5., 6., 9., 10. sz., új betanulással először a nemzeti színházban 1878. november 17. Erkel Ferencz operát írt szövegéből. Manlius Sinister, szomj. öt felv., 1863. decz. 10. és még kilenczszer ismételték meg; III. Dalma, szomj. négy felv. 1852. nov. 27., A murányi hölgy, vígjáték három felvonásban)
Országgyűlési beszéd. Tartatott 1861. máj. 24. Pest, 1861.
Jókai és báró Podmaniczky Frigyes beszédei. U. ott, 1861.
Kakas Márton politikai költeményei. U. ott, 1862.
Az új földesúr. Regény. U. ott, 1863. Három kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 44–47. U. ott, 1869. Németül: a berlini Postban 1872-ben Kerbeny ford. Lipcse, 1874. Drezda. 1876. Angolul: ford. Patterson Arthur. London, 1868. Finnül: ford. Jalava. Helsingfors, 1878. A szerző életrajzával, J. sajátkezű német életrajza után, melyet J. 1877. decz. 6. Kertbenynek küldött és mely jelenleg gyűjteményemben van. Oroszul: Pétervár, 1869., Hollandul: Zutpfen, 1869., Lengyelül: ford. Callier A., Lemberg, 1881., Francziául: ford. Heinecke H. k. a. Páris, 1886., Dánul: ford. Ahlborg György, Patrioterna cz. Koppenhága, 1879.)
Szélcsend alatt. Elbeszélések. Pest, 1863. Két kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 122–124. Bpest, 1886.)
Felfordult világ. Pest, 1863. 2. k. (Humorisztikus dolgozatok, 2. kiadás. J. munkái n. k. 98., 99. Bpest, 1876. Németül: Magazin des Auslandes 1873. Berlin, Tollhäuslerwirthschaft cz. 1873., 1884.)
Politikai divatok. Regény. Pest, 1862–64. Négy kötet. (Szerző saját kiadása, második kiadás J. munkái n. k. 84–87. Bpest, 1874. Németül: Andere Zeiten andere Leute cz. Pest, 1870. Berlin, 1873., 1874., 1883. Lengyelül: ford. A Callier. Varsó, 1879. Svédül: ford. Hemgren Károly. Stockholm, 1881.)
Milyenek a nők? Elbeszélések. Pest, 1865. Két kötet. (2. kiadás J. munkái n. k. 66., 67. U. ott, 1871.)
Milyenek a férfiak? Elbeszélések. Pest, 1865. (2. kiadás. J. munkái n. k. 88. Bpest, 1874.)
Mire megvénülünk. Pest, 1865. Négy kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 90–93. Bpest, 1875., 3. k. 1884., 4. k. 1892. U. ott. Németül: a Blätter für Unerhaltungban 1872., ford. Sonnenfels. Pest, 1873., Lipcse, 1874., Gebrochene Farben cz., ford. Wechsler. Lipcse, 1885. Nach zehn Jahren cz.)
Kakas Márton Albuma. Pest, 1866. Két kötet. (I. Kakas M. viszontagságai, II. Országgyűlési képek).
Virradóra. Legújabb novellák és genreképek. Pest, 1868. Négy kötet. (Ism. Budapesti Szemle XIII. 1869. 2. kiadás. U. ott, 1873. czíme elhagyásával és a tartalom szerint: I. Chinchilla herczeg ... II. Két menyegző...III. A fránya hadnagy... IV. Fekete sereg... czímekkel. Ugyan így jelent meg a J. munkái n. 2. kiadásban 100. a II. kötet, 3. kiadás: J. újabb munkái n. k. 12–15. Bpest, 1879. Ism. Athenaeum 1873. 12. sz.)
Szerelem bolondjai. Regény. U. ott, 1868–1869. Négy kötet. (Ism. Budapesti Szemle XIII. 1869. 2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 1–5. Bpest, 1879. Németül: ford. Glatz E. Pest, 1869., ford. Falk Miksa. U. ott, 1868, előbb a Pester Lloydban, fordította Kertbeny a Berliner Tageblattban 1874. és Berlin, 1881., 1884., 1891., Dánúl: ford. Dankier Koppenhága, 1875. 1891. Norvégül: Göteborg, 1878. Finnül: ford. németből Lofgren Erzsébet. Helsingfors, 1881.)
Mit akar az ellenzék, forradalmat vagy reformot? Pest, 1869.
A malom alatt. U. ott, 1869. (Apróbb népies elbeszélések.)
Beszéde a pest-terézvárosi választókhoz febr. 28. 1869. U. ott.
A kőszivű ember fiai. Regény. U. ott, 1869. Hat kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 77–82. Bpest, 1874. Németül: a Pester Lloydban 1869., a Pester Tagblattban 1872., Berlin, 1874., 1885. Francziául: ford. Antonine de Gerando-Teleki, bevezetéssel, Páris, 1880. Lengyelül: lemberg, 1882.)
Fekete gyémántok. Regény. Pest, 1870. Öt kötet. (második kiadás. J. újabb munkái n. k. 6–11. Bpest, 1878., 1896. Németül: ford. Dux Adolf, Pest, 1871. Berlin, 1877., 1879., 1885., 1892. Svédül: Köping, 1878. Angolul: ford. Frances A. Gerard. London, 1896., szerzőnek heligravure arczképével. Lengyelül: ford allier A. Varsó, 1879. Dorn Egon német színművet írt a regényből, melyet Hamburgban 1896-ban százötvenedszer adtak elő.)
A véres kenyér. Egy ifjú hős naplója. Pest, 1872.
Föld fölött és víz alatt. Regénykék. U. ott, 1872. (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 33–35. Bpest, 1881. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884.)
Ha az ellenzék többségre jut. Programmbeszéd. Pest, 1872.
A baloldal igazi reformpárt. Képviselői jelentés Pest-Terézváros polgáraihoz. U. ott, 1872.
Eppur si muove. És mégis mozog a föld! Regény. U. ott, 1872–73. hat kötet. (Ism. Pester Lloyd 1872. 141. sz., 2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 16–24. Bpest, 1879. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. Németül: a Pester Lloydban 1871., Berlin, 1874. és 1885.)
Az arany ember. Regény. Pest, 1872. Öt kötet. (2. kiad. J. újabb munkái n. k. 25–31. Bpest, 1880. Olcsó kidás U. ott, 1884. Ism. Athenaeum 1873. Németül: a Pester Lloydban 1872-ben, ford. Kertbeny. Lipcse, 1874., Berlin, 1873., 1880., 1882., 1890., az egyik német kiadáshoz Wallner Ferencz előszót írt, Csehül: ford. Brábek F. Prága, 1875. Dánul: ford. Damkier Axel. Koppenhága, 1874. Lengyelül: ford. Callier A. Lemberg, 1876. Svédül: ford. németből Hemgren Károly. Stockholm, 1877. Angolul: London 1888. Timar's two-Worlds cz., ford. Mrs Hegan Kennard. U. ott, 1894., New-York, 1884. németből A modern Midas cz. ford. Laura Curtis Bullard és Emma Herzog; Olaszul: ford. Brelich E. Fiume, 1882. Szerbül: Belgrád, 1890. Ruthenül: a lembergi Gyilo cz. lap szépirodalmi mellékletében1884. Csiky József tanár 1884-ben örményre fordította, megjelent-e? nem tudom.)
A jövő század regénye. Pest, 1872–74. Kilencz kötet. (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 42–53. Bpest, 1882. Új olcsó cz. k. U. ott, 1885. Ism. Athenaeum 1873. 47. szám. Németül: Pester Lloyd 1873., Pozsony, 1879.)
A szegénység utja. Budapest, 1874.
Egy ember, a ki mindent tud. Egy darab regény. U. ott, 1874. (Új olcsó cz. kiadás). U. ott, 1885.
Enyim, tied, övé. Regény. U. ott, 1875. Hat kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. 2. kiadás J. munkái n. k. 133–134. U. ott, 1891. Németül: Berlin, 1875., 1885. Finnül: Helsingfors, 1877., Lengyelül; ford. Callier, A. Lemberg, 1877.)
Emlékeim. Bpest, 1875. két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1880.)
Jókai Mór forradalom alatt írt művei. 1848–1849. Ugyanott, 1875. Jókai arczképe 1849. saját rajza után. (Szerző kiadásában. Ismert. Vasárnapi Ujság 1874. 52. sz.)
Jókai Mór elbeszélő költeményei és satyrái. U. ott, 1875.
A debreczeni lunatikus. Elbeszélés. U. ott, 1876. (2. kiadás. U. ott, 1885. és J. munkái n. k. 132. U. ott, 1891.)
Egész az északi polusig! Vagy: mi lett tovább a Tegethoffal? Regény egy hajón hátramaradt matróz feljegyzése után. U. ott, 1876. Két kötet. (Új olcsó kiadás. Bpest, 1885. Németül: Pester Lloyd 1875., Zweitausend Jahre unter dem Eise cz. Berlin, év n. Lengyelül: Lemberg, 1875.)
Az élet komédiásai. Regény. U. ott, 1876. Hét kötet. (Ism. Figyelő 11. sz. Új olcsó k. U. ott, 1884. Németül: Pester Lloyd 1875–76., Berlin, 1876., 1881., 1885. Csehül ford. Brabek Frantisek, Prága...)
Egy az Isten. Regény. U. ott, 1877. Hat kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1885. 2. k. J. munkái n. k. 126–131. U. ott, 1889. Ism. Petőfi Társaság Lapja, P. Napló 214. sz. Riedl Fr. Németül: Berlin, 1878., 1880., 1882., 1884., 1889. Die nur einmal lieben cz. Lengyelül: Varsó, 1880. Olaszul: Quelli, que amano una sola volta cz. ford. Pucher Eliza, Milano, 1888, Szerző életrajzával Enrico Casaneotól.)
Névtelen vár. Történelmi regény. Bpest, 1877. Három kötet. 10 képpel. (2. k. ... 3. k. J. munkái n. k. 1885. U. ott, Ism. 1878: a Hon 17., a kolozsvári Hölgyfutár 4. sz., P. Napló 53., Kelet Népe 147. 163. Németül: Berlin, 1879. két kiadás, 1883., 1885., 1893.)
Szép Mikhál. Regény. Bpest. 1877. Két kötet. (Ism. Petőfi társ. Lapja, a kolozsvári Hölgyfutár 6. sz., Nemzeti Hirlap 55., 57. sz. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. Németül: Pester Lloyd 1877., Berlin, 1878., 1880., 1881., angolul: ford. R. N. Bain. London, 1891. Svédül: Stokholm, 1879.)
Milton. Dráma négy felv. Bpest, 1877. (Nemzeti színház könyvtára 110. és J. munkái n. k. 137–141. U. ott, 1893., először adták a nemzeti színházban 1876. ápril 3., Londonban 1894. deczember 13. Felbermann Lajos fordításában adták elő egy magánszínházban).
Az életből ellesve. Beszélyek. Ugyanott. 1878. Három kötet. (Második k. J. munkái n. k. 113. U. ott, 1885. Új olcsó czímkiadás. U. ott, 1885. Megtörtént regék cz.)
Egy asszonyi hajszál. Történelmi regény-vázlat. U. ott, 1878. (Történelmi regénytár 11–13. Szerző sajátja, három fametszetű rajzzal. 2. k. J. munkái n. k. 113. U. ott, 1885. Németül: fod. Wechsler L. Drezda és Lipcse, 1883., 1892.)
Észak honából. Muszka rajzok. U. ott, 1878. (2. k. J. munkái n. k. 125. U. ott, 1886. Németül: Pozsony, 1879.)
Görög tűz. Elbeszélések mindenféle igazhivők történetéből. U. ott, 1878. Három kötet. (Új olcsó cz. kiadás 1885.)
Jókai Mór programmbeszéde, tartatott a józsefvárosi választók előtt július 21. Ugyanott 1878.
Mondjuk ki az igazat. Ugyanott, 1878.
Egy hirhedt kalandor a XVII. századból. Regényes korrajz. U. ott. 1879. Három kötet. (Új olcsó cz. kiadás 1884. Németül: Was ein Todtenkopf erzählt cz. Berlin, 1881., 1882.)
Hős Pálfy. Drámai jelenetek 3 képben. U. ott, 1879. (Nemzeti színház könyvtára 126. és J. munkái n. k. 137–141. U. ott, 1893., Zenéjét szerk. részben Erkel Gyula; először adták a nemzeti színházban ápr. 24. Németül: ford. Schnitzer J. Bpest, 1879.)
Rab Ráby. Regény. Jankó rajzaival és a szerző arczk. Pozsony, 1879. 3. k. (Ism. Hon 239., 329., Ellenőr 378., Főv. Lapok 268. sz. Új olcsó k. u. ott, 1880. Németül: Pester Lloyd 1879. és Pozsony, 1880.)
Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv. Történelmi regény. Bpest, 1879. Négy kötet. (Új olcsó cz. kiadás. U. ott, 1884. Ism. Főv. Lapok 1879. 197. sz., Koszorú II., Németül: Pozsony, 1879. Heimath des Nordens cz., Neue Illustrirte Zeitung 1879., Francziául: ford. Mme Adam. Paris, 1880.; átdolgozta Ulbach Louis. Páris, 1880. Le tapis vert cz. Csehül: 1879. Angolul: London, 1896. Sajtó alatt.)
Jókai Mór beszéde és költségvetési ügyben a képviselőház 1880. febr. 26. üléséből. Bpest, 1880.
Beszéde a váczi szabadelvűpárt értekezletén máj. 1. U. ott, 1881.
A kik kétszer halnak meg. Regény. U. ott, 1881. Négy kötet. (Új olcsó csz. k. U. ott, 1886. Ism. Budapesti Szemle XXIX. 1882 Riedl Fr., Főv. Lapok 1881. 80. sz. Németül: Berlin, 1881., 1884. és év n. Csehül: ford. Mayerhoffer Gusztáv. Prága. 1888. A ma cz. folytatással. Oroszúl: ford. Kuna A. H. Szentpétervár, 1881.)
Páter Péter. Regény. U. ott, 1881. (Ism. Pesti Napló 85., 121., Főv. Lapok 80. sz. 2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Bpest, 1881. Tótul: ford. Izák Gusztáv. Turócz-Szent-Márton, 1883. Szerbül: ford. Jovanovics Milán. Pancsova, 1880.)
Asszonyt kisér, Istent kisért. Regény. U. ott, 1882. 3 képpel. (Regény-Csarnok 1., 3., 5. Ism. Főv. Lapok 1881. 80., 81. sz., J. munkái n. k. 135., 136., 2. kiadás. U. ott, 1891.)
Targallyak. Bpest, 1882. (Beszélyek. Ism. Koszorú VII.)
Szeretve mind a vérpadig. Történeti regény a Rákóczy korból. U. ott, 1882. Öt kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1887. Ism. P. Napló 125. sz., Egyetértés 146. sz. Koszorú VIII., Budapesti Szemle XXXVIII. 1884. Németül: Berlin, 1883.)
Egy játékos a ki nyer. Regény. Bpest, 1882. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Bpest, 1883., 1886. Lengyelül: ford. Zajaczkowska Zsuzsánna a Tygodnik Powszechnyben 1883. Olaszul: ford. Relich Ernő, Fiume, 1883.)
Mátyás diák és Bente Úr. Néprege Mátyás királyról Versbe szedte. U. ott. (1882. Jó könyvek 1.)
Mátyás király és a szegény varga. A czinkotai kántor. Két verses elbeszélés. U. ott. (1882. Jó könyvek. 4.)
A puskás Kalári, székely monda. U. ott, (1883. Jó könyvek. II. költemény.)
Oroszlánhűség. Költői elbeszélés. U. ott. (1883. Jó könyvek 16.)
A pénz betegségei. Elbeszélés. U. ott, 1883.
A bálványos vár. Történeti regény. U. ott, 1883. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 54. sz., P. Napló 58. Koszorú. Németül: Die Götterburg cz. Berlin, 1884.)
A Damokosok. Regényes történet. U. ott, 1883. Két kötet, 4 tollrajzzal Jókai Rózától. (Ism. P. Napló 213., Egyetértés 214., Koszorú, Kecskeméti Lapok 35. sz.)
Beszéde a budget-törvényjavaslat fölött a képviselőház 1880. decz. 4. ülésében. U. ott, 1884.
Negyven év viszhangja. U. ott, 1884. (Ism. P. Napló 1883. 318., Egyetértés 317., Budapesti Hirlap 313., Koszorú, Budapesti Szemle XXXVII. 1884. Németül: Die Zonen des Geistes cz. Bécs és Teschen, Weiss Juliántól, 1884.)
Minden poklokon keresztül. Történeti regény. U. ott, 1884. Négy kötet. (Ism. Nemzet 1883. 295., 309., Főv. Lapok 261., 2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Boroszló, 1885.)
Magyarország története a népiskolák számára. U. ott, 1884. Képekkel. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1888.)
A lőcsei fehér asszony. Regény, Jókai Róza rajzaival. U. ott, 1885. Öt kötet. (Új kiadás. U. ott. 1886. Ism. P. Napló 1884. 350., Budapesti Hirlap 1885. 30., Budapesti Szemle XLI. Németül: Bpest, 1885. Lengyelül: ford. Jarosevszka Boleszlava. Varsó, 1887. Olaszol: ford. Pucher Eliza, Milano 1890.)
Az arany ember. Dráma 5 felv., előjátékkal. U. ott, 1885. (Előszőr adatott a nemzeti színházban 1884. decz. 3., mely 50-nél több előadást ért és 39,894 frt 57 krral járult a bevételhez.)
A czigánybáró. Regény. U. ott, 1885. (Magyar Szalon Könyvtára 1., 2., 4., 6. Ism. Nemzet 53., Főv. L. 37., P. Hirlap 10., P. Napló 105., Egyetértés 100. sz. Németül: Berlin, 1886.)
A kiskirályok. Regény Jókai Róza rajzaival. U. ott, 1886. 5. k. (J. újabb regényei. Ism. Főv. Lapok 323., P. Napló 73. sz. Németül: Berlin 1886. Lengyelül: f. Jaroszewszkiej Boleszlav. Varsó, 1886.)
Fekete gyémántok. Dráma 5. felv. Bpest, 1886. (Először a nemzeti színházban 1885. okt. 9.)
Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás. U. ott, 1886. Három kötet. (Ism. Ország-Világ, Nemzet 1887. 357. sz. 2. kiadás. U. ott, 1893.)
Még egy csokrot. Elbeszélések. U. ott, 1886. (Új czím-kiadás. U. ott, 1889.)
A Maglay család. A ki holta után áll bosszút. Két elbeszélés. U. ott, 1887.
Keresd a szived. Dráma 5. felv. U. ott, 1887.
A három márványfej. Regény. Kritikával elegy. U. ott, 1887. Három kötet. (Ism. Főv. Lapok 1888. 5. sz., Irod. Értesítő 1888. 2., 7. sz., Budapesti Szemle LV. 1889.)
Olympi verseny. Ábrándkép a budapesti nemzeti színház ötven éves fennállásának ünnepére. Bpest, 1887. (2. k. Jókai munkái n. k. 142–146. U. ott, 1893.)
Gr. Benyovszky Móricz életrajza. Saját emlékiratai és útleírásai. Képekkel, térképekkel, autographokkal sat. U. ott, 1887–88. Két kötet. (Ism. Brassó 1889. 145. sz. Budapesti Hirlap 1887. 136. sz., 2. kiadás. Bpest, 1891.)
Jocus és Momus. Bpest, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 1. sz., 2. kiadás. U. ott, 1893.)
Lenczi Frater. Regény. U. ott, 1888. (Németül: Ein genialer Narr cz. átdolgozta Wechsler L. Berlin, 1890.)
Utazás egy sírdomb körül. 12 fametszettel és 4 fénynyomattal Vágó Pál rajzai után. U. ott, 1889. (Ism. Vasárnapi Ujság 1888. 53. sz.)
A lélekidomár. Regény. U. ott, 1889. Öt kötet. (Újabb regényei 78–95. Ism. Irod. Értesítő 1888. Németül: Berlin, 1893.)
A tengerszemű hölgy. Regény. 1890. Három kötet. (1890. okt. 6. a m. tudom. akadémia Péczely-jutalmát nyerte. Ismertette Fővárosi Lapok 1889. 348., Magyar Szemle 43. Budapesti Szemle LXVII. 1891. Németül: fordította Krücken Oszkár. Lipcse, 1890. Szerző jellemrajzával és arczk. Angolul: ford. R. Nisbet Bain. London, 1893.)
Gazdag szegények. Regény. Bpest, 1890. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 117. Németül: ford. Oskar von Krücken Wiener Tagblatt 1889.; átdolg. Wechsler L. Berlin, 1890.)
A ki a szivét a homlokán hordja. Rege, regény és való. 1886. U. ott, 1890. (Két kiadás. Németül: ford. Rotter Lajos, Das todte Herz cz. Bécs, 1889.)
Thespis kordéja, vagy a földön járó csillagok. U. ott, 1890. (és Jókai munkái n. k. 142–146. U. ott, 1893.)
Napraforgók. Újabb elbeszélések. U. ott, 1891. Két kötet.
Nincsen ördög. Regény. U. ott, 1891. 2 kötet. (Ism. P. Loyd 157., Hét 27. sz. Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1891. Angolul: ford. Steinitz F.-né London, 1891., New-York 1895. szerző arczk.)
Fekete vér. Regény, Bpest, 1892. Két kötet. (Ism. P. Napló 345. Élet 1892.)
Rákóczy fia. Regény. U. ott, 1892. Három kötet. (Ism. Élet.)
Mesekönyv. U. ott, 1892. Képekkel.
Házasság éhségből és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893.
Vén emberek nyara és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893.
Kétszer kettő négy és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893. (Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1892.)
Sárga rózsa. Pusztai regény. U. ott, 1893. (A magyar tudom. akadémia Péczely-jutalmát nyerte, L. Beőthy Zsolt jelentése: Akadémiai Ért. 1894. Ism. Főv. Lapok 1894. 301. sz. Németül: ford. Hecht-Cserhalmi Irén. Stuttgart, 1895., Boroszló, 1896. Francziául: ford. Horn Emit., Páris, 1895. Boissier Gaston bevezetetésével, a szerző jellemrajzával és Les femmes Sicule, Un Bal, Le Chant de la Foret beszélyekkel; Horn ezen fordítása 1896. nov. 26. az Académie Française közgyűlésén a Langlois díjból 800 frankkal jutalmaztatott. Finnül: ford. Niilo E. Vainio. Helsingfors, 1894.)
Fráter György. Történelmi regény. Bpest, 1893. Öt kötet.
A két Trénk. Történeti regény. U. ott, 1893. Két kötet. (Németül: ford. Wechsler L. Stuttgart, 1892.)
Színművek. U. ott, 1893. (J. munkái n. k. 137–146. I. Szép Mikhál, színmű 4 felv. egy előjátékkal, először 1877. márcz. 9. a nemzeti színházban; A bolondok grófja, énekes bohóság 3 felv., először 1887. decz. 30. a budapesti népszínházban; Világszép leányok, énekes népszinmű 3 felv.; II. A gazdag szegények, népdráma 3 felv., Zenéje Káldy Gyulától, először 1893. máj. 12., a budai színkörben, Az aradi hősnők, tört. vígj. 3. felv., először 1891. febr. 6. a nemzeti színházban; Földön járó csillagok, drámai prolog, 1890. okt. 25. a nemzeti színházban. Az I. kötetből: Milton, Hős Pálffy, már előbb külön megjelentek, a III. kötet szintén megjelent 1860-ban. L. 33. sz.)
Jókai Mór írói működésének ötvenedik évfordulója 1894. jan. 6. Kiadja a Jókai-jubileum rendező bizottsága. U. ott, 1894. (Előszó, Bpest, 1893. decz. 20. a rendező bizottságtól, Az ünnepélyek sorendje, Jókai félszázados írói jubileumára, Komócsy Józseftől, A jubileumot rendező nagy bizottság, Jókai Mór irodalmi működése, Negyven év viszhangja, A zsidó fiú, der. 5 felv., Sonkolyi Gergely, novella, Drágakövek, Marcze Zare, A «Decameron»-ból: A halál után, A kénytelen mulatság, A költő szerelme, költ., Bejelentett küldöttségek, Előfizetők.)
Magneta. Regény. Bpest, 1895. (Németül: ford. Wechsler, Berlin, 1895.)
Trenk Frigyes. Regény. U. ott, 1895.
A Káró. Regény. U. ott, 1895. 138.
Tégy jót. Regény négy szakaszban. U. ott, 1895.
De kár megvénülni. Regény egy vén öcsém uram élményei után. U. ott, 1896.
Kertészgazdászati jegyzetek. U. ott, 1896.
Budapestnek emlékül. U. ott, 1896. (Budapest versekben.)
Jókai munkáiból, elbeszéléseiből, az ifjúság számára készültek gyűjteményes munkák, ilyenek: téli zöld. Válogatott elbeszélések az ifjúság számára. Pest, 1862. Öt képpel (Ujabb kiadás. Ifjúság Könyvesháza Bpest, 1880); Jókai Mór válogatott beszélyei., Pest, 1872. (Kis Nemzeti Múzeum 15., 16.); Kis Decameron. A serdülő ifjúság számára. U. ott, 1873. 2. kiadás. Bpest, 1884., 3. k. U. ott, 1890. A magyar világból. Elbeszélések a felnőtt ifjúság számára. Pozsony-Bpest, 1879–80. M. Ifjuság Könyvesháza 13–15.); A török világból. Elbeszélések a felnőtt ifjúság számára. U. ott. 1880. (M. Ifjuság Könyvesháza 16–18.), Tamás. Egy bukott angyal. U. ott, 1880. Egy képpel; Magyar föld. Bpest, 1884. (Ifjúsági Iratok Tára); Noták historiák. Bpest év n. 137. sz. (A koldús gyermek Karácsonyi történet, Magyar divat, költ.), A gyermekek. M.-Sziget, 1892. (Benedek Elek gyűjteményében); Jókai Mór regényei a serdültebb ifjúság számára. A szerző engedelmével átalakítja Bródy Sándor. I. Diákok regénye «És mégis mozog a föld!» cz. nagy munkájából a serdültebb ifjúság számára átalakítva. Kiss Lajos rajzaival. U. ott, 1892.; Rozgonyi Cecilia. Az ellenséges koponyák. Posony, év. n. (M. Ifjúság Könyvesháza 13.); Szemelvények Jókai Mór műveiből. Bpest, 1889. (Tanulók Olvasó Tára VII. A nagyenyedi hét fűzfa, A peregrinus, Iván felolvasása a «Fekete gyémántok»-ból). J. munkái gyűjteményes kiadásban: a Franklin-társulatnál, J. Mór munkái. Népszerű kiadás Budapest, 1857–96,=1–151.; Pfeifer Ferdinánd kiadásában: J. Mór újabb munkái. Bpest, 1878–96=1–67. és Jókai Mór összes művei. Közrebocsátja a Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából alakult bizottság. Nemzeti díszkiadás. (Révai testvérek kiadása.) Bpest, 1894. 1. kötet: Erdély aranykora, szerző arczk. (6. sz.), 2., 3. török világ Magyarországon (8.), 4., 5. Egy magyar nábob, A «Magyar nábob» megköltése cz. bevezetéssel, 1893. aug. 6. (9.), 6. Kárpáthy Zoltán (12.), 7. A janicsárok végnapjai. A fehér rózsa (10.). 8. Hétköznapok (1.), 9. A régi jó táblabirák (23.), 10. Csataképek a magyar szabadságharczból. Egy bujdosó naplója (3., 4.), 11–13. Decameron (28.), 14. Árnyképek (19.), 15. Szegény gazdagok (31.), 16. Népvilág (25.), 17. Politikai divatok és Utóhang a «Politikai divatok»-hoz (40.), 18. Szomorú napok (20), 19. Véres könyv (14.), 20. Délvirágok. Oceánia (18., 17.), 1895: 21. Hangok a vihar után és Utóhang a «Varchoniták»-hoz, (5.), 22. Vadon virágai (2.), 23 Erdélyi képek, Az utolsó csatár és Utilevelek kihagyásával (11.), 24. Az új földesúr és Utóhang az «Új földesúr»-hoz (37.), 25. Milyenek a nők? Milyenek a férfiak? (41., 42.), 26., 27. Egy az Isten (68.), 28. Mire megvénülünk (43.), 29. 30. A kőszivű ember fiai (50.), 31. Az elátkozott család (27.), 32., 33. Névtelen vár (69.), 34. A felfordult világ. Észak honából. A debreczeni lunátikus (39., 74., 65.). 35. Szélcsend alatt, (a Kurbánbég nélkűl, lásd a 37. sz.) Az életből ellesve (38., 72.), 36. A magyar előidőkből. Egy asszonyi hajszál (15., 73.), 37. Novellák (Carinus. Fekete világ 24. Kurbán bég ... A drága kövek, 30. Az utolsó budai basa, ... Egy ember a ki mindent tud, (22.) 38–40. Színművek. (33., 71., 79., 106., 110., 112., 121., 133.) 1896. 41. Szerelem bolondjai (46.), 42. Fekete gyémántok (50), 43., 44. Eppur si muove, mégis mozog a föld (56.), 45., 46. Az arany ember (57.), 47., 48. Enyim, tied, övé (61.), 49. Virradóra (45. A sajtó és a censura Magyarországon kivételével), 50. Föld felett és víz alatt (53. A nők a tűzhely mellett kihagyva.) 51. Rab Ráby (80), 52., 53. A jövő százd regénye (58), 54., 55. Az élet komédiásai (57), 56. A Damokosok (97), 57. Szép Mikhál (70), 58. Targallyak (87), 59. Egész az északi pólusig! A ki a szivét a homlokán hordja. (66., 120.), 60. Bálványos vár (96). Sajtó alá rendezve 1897: 61. Megtörtént regék (72.), 62. Még egy csokrot (108),l 63., 64. A kik kétszer halnak meg (84., 90), 65. görög tűz (75), 66. Hirhedt kalandor (78), 67., 68. Szeretve mind a vérpadig (8), 69. Szabadság a hó alatt (81) 70. Pater Péter (85), 71. Minden poklon keresztül (100), 72. Egy játékos a ki nyer (89), 73., 74. A lőcsi fehér asszony (102), 75. A czigány báró. A Maglay család (104., 109), 76. A három márványfej (111), 77. Lenczi Frater, Jocus-Momus (115., 114), 78. Utazás egy sírdomb körül (116), 79., 80. Kis királyok (105), 1898: 81. A tengerszemű hölgy (118), 82., 83. A lélekidomár (117), 84. Gazdag szegények (119), 85. Napraforgó (122), 86. Nincsen ördög (123), 87. Mesés könyv, regék (126), 88. Rákóczy fia (125), 89., 90. Fráter György (131), 91. Házasság éhségből, Vén emberek nyara, Kétszer kettő négy (127., 128., 129.), 92. Fekete vér, Sárga rózsa (124., 130), 93. Két Trenk, Trenk Frigyes (132., 136), 94. A Kráó, Magneta, Tégy jót (137., 135., 138), 95. De kár megvénülni, Három királyok csillaga (139. Kézirat), 96., 97., 98. Életemből (62., 107.), 99. Költemények (36., 64), 100. Életrajz sat. Előfizetők jegyzéke, Jubileum leírása.
Jókai regényeinek és beszélyeinek fordításait, a mennyiben előttem ismeretesek, közöltem az illető munkák mellett; azonban több olyan fordítás létezik, melyek könyvészeti leírását nem adhattam, azért mert czímeik hiányosak, önkényesek, vagy több művekből történt összeállításuk; kiegészítésül álljon itt a következő fölemlítés: Németül (regényeit mind lefordították) megjelent munkáit fölsorolja Kayser Bücher-Lexicona s Horváth Ignácz könyvészete. Angolul: Life in a cave, fordította Willari Linda London, 1884.; In love wirth the czarina, Tamerlan the Tartar, Valdivia, Bizeban, The moonlight somnambulist. London, 1889. szerző arczk.; Bacsó Tamás cz. beszélye 1859-ben három amerikai lapban is megjelent. Dánul: Lefvande död (Élő halott?) Koppenhága, 1881. Hans andra jag; ford. Hemgren Károly. (A másik én.) U. ott, 1882. A fekete gyémántokat 1874-ben a Dagbladet is közölte. Finnül Jalava ford. a Kirjallinen Kuukauslehti cz. folyóiratban: Pakollinen buvitus (Kényszerített mulatság), 1871; Taivaan linkokivet (A mennyei parittyakövek). 1874; Uudenvuoden oitä, Sylvester éjszakák, 1874, Tuhat toincn yö (Az ezerkettedik éj) 1877.; az Uusi Suometarban: Faustina, Idän kuningatar (Kelet királynéja), 1889. Kenen kuollut (Kinek a halottja?) 1890., Lupaus velka (Ígéret adósság), Teloittaja (Egy hohér) 1890. Unkarilaisen sana (A magyar szava) 1891., Gloria-nainen (gloria asszony) és az Unkarin Albumiban: Gyógyszer világfájdalom ellen, a Kyläkirjaston Kuvalehtiben: Kaatuneen puoliso (Az elesett felesége?) 1889., Miranda Paossa (Szerelemből) 1891., Genetz Arvid ford. Kymmenen M. Jókain Novellia. Helsingfors, 1881. (J. tíznovellája). N. E. V(ainio) ford. Kiusaaja. Turku, 1885. (A kisértő?) Francziául: Avantures dans un vieux château (a brüsseli Nodban 1874. ford. Guttenstein Miksa); Horn Emil ford. a következő hirlapokban és folyóiratokban: La Revue d'Orient: Le chant dans la foret; Le Temps: A sárga rózsa; Le Soleil: Un bal; Le petit journal: Une nuit de bal; Paris: L'Adam de Halberstadt; La Nouvelle Revue: Les femmes sicules; Le Siécle: La famille Bárdy; L'Amaranthe: ugyanaz; ezeken kívül írt irodalmi tanulmányokat és életrajzokat J-ről több franczia hirlapba s revuebe. A huszasos gyermek cz. elb. Le Globe hozta 1886-ban. Le mariage de Pouchkine. Imité par Louis Ulbach. Paris, 1881. Horn Antal ford. németből: A békát a Journal de St. Petersbourgban 1894. Lengyelül: a varsói Wieho napilapban: Frater György, Wilczynszka Helena ford. 1892. Olaszúl: La Piagia invisibile, ford. Helfy Ignácz. Milano, 1865. (A láthatatlan seb); In un vecchio Castello... 1878 (Egy ócska kastélyban), Oroszúl: Svistounof Magdolna az Uj földesurat ford. 1879. Ruménul: Capo da Jordaku (Jordaki feje) ..., Mi van a föld alatt cz. beszélyét a Familia hozta 1870., a kolozsvári Ungariaban I. 1891–92: A nyomorék naplója, Petki Farkas leányai, III. 1893–94. Koronát szerelemért, A háromszéki leányok, Egy férj, a ki folytonosan párbajozik, V. 1896. A régiséggyűjtő, Károly főherczeg halálára nekr.; megjelent még ruménul az Aktiari fogoly. Svédül: Valda humoristiska berättelser. Stokholm, 1876. (Válogatott humorisztikus elbeszélések, két kötet.) Brokigt. Noveller och humoresker. U. ott, 1882. (18 humorisztikus beszély). Szerbül: a Daniczában (1860–68.) 17 beszély, a Maticzában (1866–70.) négy beszély, a Javorban (1878–91) nyolcz beszély, Hadzsich Antal, Jovanovics János, Popovics György és Toponarszky Milivoj ford., Szbraneripovedke (Válogatott beszélyei). Zimony, 1869. Szbrane pripovedke (Válogatott beszélyei), ford. Hadzsics Antal. Ujvidék, 1871. (Adamante, Egy bál, A láthatatlan seb, Faustina, Xelenhoa, Topingvang, A szerelem bolondja, Az esztergomi szászorszép, Ilovegon, Szép Rozaura, A vörös sipkás); A brádi család, ford. Jankovics J. Pancsova, 1873., Az egyptusi rózsa, a Decameronból, Igaz történetek, Bojár leány cz. szintén lefordíttattak szerbre.
Szerkesztette az Életképeket 1847. júl. 1-től 1848. decz. 31-ig Pesten; az Esti Lapokat 1849. febr. 22-től máj. 31-ig Debreczenben (83 számot) s jún. 4-től júl. 7-ig Pesten (26 számot); Pesti Hirlapot 1849. jan. 4-től (Szilágyi Sándor neve alatt) jan. 23-ig és ápr. 24-től (Obernyik neve alatt), máj. 1-től pedig saját neve alatt, júl. 8-ig szerkesztette; a Kisebb országos Naptárt 1851-re; Országos Nagy Naptárt 1853-ra és 1854-re; A Vasárnapi Ujságot (Pákh távolléte alatt 1855. júliustól 1856. decz. végeig), Nagy Tükör cz. folyóiratot 1856. nov.-től 1857. febr.-ig 10 füzetet; az Üstököst 1858. aug. 21-től 1880. jan. 11-ig; (1863. ápr. 25-től 1865. aug. 19-ig rendőri intézkedés folytán Dienes Lajos neve alatt jelent meg); a Magyar Sajtót 1862. márczius 13-tól az év végeig; a Hon politikai napilapot 1863. jan. 1-től 1882. aug. 31-ig (1863. ápr. 23-tól 1865. aug. 16-ig rendőri intézkedés folytán Urházy György neve alatt); az Üstökös Albumot 1866-ban két kötetben; az Igazmondót 1867. júl. 7-től 1879. márcz. 30-ig; az Életképek cz. szépirodalmi napilapot kiadta (szerk. Törs Kálmán) 1876. jún. 1.-től 1877. jan. 14-ig; a Nagy Tükör cz. humorisztikus hetilapot kiadta (szerk. Visi Imre) 1879. márczius 31-től június 30-ig; a Magyar Népvilág czímű politikai hetilapot kiadta 1879. márczius 30-tól 1881. deczember 25-ig (szerk. Visi Imre); a Nemzet cz. politikai napilapnak 1882. szeptember 1. óta J. a főszerkesztője; a Segítség-Albumot 1888-ban; az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben cz. vállalatot mint főszerkesztő (segédszerkesztő Nagy Miklós) 1886 óta.
Kéziratban maradt: Két gyám, népszínmű öt felv. (előadatott 1846. ápr. 18. a pesti nemzeti színházban, kézirata a m. n. színház könyvtárában); Kincstárnok dr. három felv., 1847. márcz. elején a játékszini választmánytól visszavette; A hulla férje, dr. három felv. (először a nemzeti színházban 1851. novemb. 15.); Földőn futó, népszínmű három felv., (előadatott a nemzeti színházban 1850. ápr. 14. Csalóközi álnévvel). Jókainak 38 kis könyvecskéje van, melyek egyikébe czikkeiért, regényeiért kapott honoráriumot jegyzé föl 1842-től, mikor az Isten ítélete cz. beszélyért öt frtot fizettek neki, a többi közt a Magyar nábob regényeért pedig ezer frtot, és hogy munkái hány példányban nyomattak; többiekben regényeihez írt följegyzései és rajzai vannak; egy kis albumban a Lőcsei fehér asszony cz. regényéhez arczképek, régi viseletek, vár- és házrajzok sat.
Álnevei és jegyei: Sajó, Kis Endymion, J. M., a Jelenkorban (1847–1848) és Θ.
Arczképei: kőnyomat: rajz. Barabás M., nyomt. Walzel A. F. Pesten névaláírással a Reményhez 1851; ugyanaz, nyomtatta Rauch J. Bécs, a Hölgyfutárhoz 1854.; rajz Barabástól az Arczkép-Album I. 1855.; aczélmetszés: metszette Axmann József Pesten, a Nővilág melléklete 1858. és Zilahy Károly Koszorúsok Albumában. Pest, 1863; festmény: a pesti népkörben 1872. júl. 30. leplezték le; Ferraristól 1888-ból az országos kiállításban 1896. és Horovitz Lipóttól, ezután készült rézkarcz a nemzeti kiadás I. köteténél.
Pesti Divatlap 1845. I. 19., II. 7., 19., 32., 36., 37. sz., 1846. 17., 48. sz., 1847. 26. sz. boritékon.
Életképek 1845. II. 6., 26., 1846. 16., 18., 1847. II. 7. (Severus.)
Irodalmi Őr 1845. 13., 14. sz.
Pesti Hirlap 9. sz. 1847. 1., 8., 10., 23., II. 6., 17., 18. sz.
Honderű 1846. 1848. 4. sz.
Lapok Petőfi Sándor Naplójából. Pest, 1848.
Birányi Ákos, Pesti forradalom. Pest, 1848.
Magyarország ujjá születése. Bpest, 1848.
Zerffi Gusztáv, Márczius 15-ke 1848-ban Pesten.
Kléh István, a pesti forradalom története 1848-ban. Pest.
Nyári Albert, A magyar forradalom napjai 1848-ban. Pest.
Debreczeni Lapok 1849. (Madarász József).
Honvéd 1849. 44., 73. sz.
Közlöny 1849. 53. sz.
Szilágyi Sándor, Forradalom története 1848–1849-ben. Pest, 1850., M. Forradalom férfiai. U. ott, 1850.
M. Hírlap 1851. 616., 617. (Bolyovszky Gyula).
Högyfutár 1852. 158., 272. (életr. köny. arczk.), 1853. 41., 169., 191., 1854. 158. sz. (Tóth Kálmán), 1855. 42., 82., 120., 284., 1856. 153., 1857. 76., 291., 1858. arczk., 1859. 9. sz., 1861. 51., 64., 65., 67., 69., 79., 81., 102., 105., 112–114., 118., 122., 136., 141., 1862. 8., 19., 56., 66., 102., 141., 1863. II. 63. sz.
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. Pest, 1852. 550. l.
Divatcsarnok 1853. 32. sz. (Dózsa d., J. erdélyi útja), 35., 74. sz.
Nagyvilág Képekben 1855. 433. l. arczk. (Vahot Imre és Jenevai L.)
Arczkép Album I. 1855. 30. l. köny. arczk.
Budapesti Hirlap 1855. 900. sz. (Salamon F.)
Vasárnapi Ujság 1857. 10. sz. arczk. (Pákh A.), 1873. 36. sz. arczk. (J. ezüst menyegzője), 1874. 52. sz. arczk., 1879. 11. sz. arczk., 1882., 3., 7. (J. pápai önképzőköri munkássága), 1885. 8., 47. (Mikszáth K.), 51. (J. legelső versei), 1889. 47. (J. művei külföldön), 1893. 53. Melléklet (Beőthy Zsolt, Szilágyi S., Sajó, J. életéből, képekkel, Molnár I., J. mint szőllösgazda, Szivós B., J. dolgozószobája, Baksay, J. karácsonya; több arczk., rajzok és hasonmás, 1894. 1–3. sz. arczk. és hasonmások, 8. sz.)
M. Sajtó 1857. 19., 111., 118. (Tomori A.), 150. (Akadémiának 200 frt adománya), 185., 253. (Vajda János), 1858. 21., 35., 51., 53., 63., 1861. 249. (J. látogatása választói körében).
M. Posta 1857. 108. sz.
Allg. Zeigung. Augsburg, 1857. Beilage 183. sz., 1871. 314., 415. (Julian Schmidt).
Pesti Napló 1857. 254. (Greguss Á.), 1868. 9., 1872. 262., 1877. 62., 1880. 80. 185. (J.-ünnep Pápán), 282. (J. a francziáknál), 318. (Ulbach J.-ról), 1881. 260., 261. (Komáromi megtiszteltetése), 1883. 112., 180., 183. (J. Gömörben), 338. (J. és felesége), 1884. 334., 1885. 278., 1887. 359., 1888. 266. (J. Kecskeméten), 355. (Irmei F.), 1893. 304., 311. (A magyr nők), 358. (Mikszáth K., J. mint képviselő, Simonyi Zs.,J. mint nyelvművész), 1894. 2., 6. (Gyulai J.-ról, Hock János, J. író és szónok, 168. (J. mikor született?) 1895. 115., 271.
Szépirodalmi Közlöny 1857. 11. sz.
Pesti Napló Albuma 1858. (Tóth Lőrincz).
M. Irók Arczképei 1858. 35. l. arczk.
Nagy Iván, Magyarország Családai. Pest, 1859., V, 347. és Pótlékkötet. Pest, 1868. 298. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj Folyam I. Pest, 1860. 16., XXVIII. 1894. (Szász K.)
CsaládiKör 1860. 2. sz. arczk., 1878. 11. sz. arczk., 41. sz.
Anyák hetilapja 1861. 10. sz.
Pester Lloyd 1861. 273., 2894. 5. (Sturm A.)
Zeitbilder, Pest, 1861. 16. sz. arczk.
Ungarns Männer der Zeit. Leipzig, 1862. (Kertbeny).
Ország Tükre 1862. 7. sz. arczk.
Musestunden. Wien, 1862. 3. sz. arczk. (Bródy Zs.)
Wunzbach, Biogr. Lexikon X. Wien, 1863. (ford. elbeszélései).
Zilahy Károly, M. Koszorusok Albuma. Pest, 1863. arczk.
Sürgöny 1863. 109., 1864. 11., 23., 208., 1865. 255., 1866, 86. sz.
Hon 1863. 93., 113., 118. (J. fogsága), 286., 292., 1864. 123., 131., 1865. 187., 268., 1867. 43., 82., 182., 275., 277., 1869. 4., 6., 1871. 77. (J. és neje Kolozsvárt), 100., 101., 262., 269. (Schmidt Julian), 1872. 106. (J. körútja), 145., 156. (J. körútja Baranyában), 275., 1873. 45., 260., 1874. 53. (Láng L., J. Berlinben), 56. (A berlini lapok J.-ról), 240., 1875. 41., 112. (J. dárdai választói körében) 123., 125., 181., 254. (J. betegsége), 1876. 83., 1877. 61., 1878. 279., 1879. 57., 94., 100., 109., 117., 192., 194–198., (J. Pozsonyban, Detreköi kirándulása, J. felvidéki útja), 273., 276. (J. a franczia irodalomban), 312., 1880. 185. (J.-ünnep Pápán), 198., 274. (Zidchy Mihály és J.), 1881. 52., 229., 260., 261. (J. megtiszteltetése Komárom városa által).
Országgyűlési Emlékkönyv 1886. 96., 261. l. arczk. (Farkas Albert).
Kákay Aranyos, ujabb Fény- és Árnyképek. Pest, 1866.
Akadémiai Értesítő 1867. 132., 147. l., 1876. 129., 1878. 69., 1882. 58., 1883. 100., 1890. 617., 656., 1892. 283., 347., 1893. 687., 1894. 63., 108., 166., 664.
Hazánk és a Külföld 1866. 13. sz. arczk., 1869. 10., 1871. 20. sz. arczk., 1872. 27. sz.
Országgy. Arczképcsarnok 1867. arczk.
Igazmondó 1867. 15., 24., 1868. 32. sz. (Tompa utolsó levelel J.-hoz), 42., 1869. 10., 19., 44., 47., 1870. 2. sz. arczk., 5., 6., 9., 10., 18., 36., 45., 1871. 15., 16., 21., 22., 36., 1872. 8., 29., 42., 44–47., 1873. 26., 36., 1874. 21., 1875. 9., 12., 13. (J. keresztlevele), 1876. 9. sz. (Kitüntetése a szent István renddel), 15. (J. olaszországi utazása), 35. (J. erdélyi útja).
Illustrirte Zeitung. Leipzig, 1862. 7. sz. arczk.
Heti Posta 1868. 10. (J. mint kézműves), 17. sz. (J. arczk. és szülőháza).
Archaeol. Értesítő 1869. 140. l.
Győri Közlöny 1869. 15., 1880. 59., 1893. 23., 1894. 3. (Lász S.)
Budapesti Közlöny 1869. 59., 94., 1870. 23., 264., 1871. 76–78., 268., 280., 281., 1872. 37., 173., 231., 261., 298., 1873. 42., 43., 47. (J. irod. statisztikája), 88., 200., 1874. 34., 110., 190., 235., 1875. 42., 56. sz.
Apuleius (Baráth Ferencz), Nyugot-Európa és hazánk. Pest, 1871. 79–94. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 18. l.
Greguss Ágost, Tanulmányok II. 219.
Kayser, Bücher Lexikon. Leipzig, 1872–95. XVII–XXVII.
Das Neue Blatt. Leipzig, 1872. 103. l. arczk. és életr. (Kertbeny).
Braun-Wiesbaden Károly, Tokaj und Jókai. Berlin, 187.
Budapesti Szemle 1873. (Gyulai Pál), V. 1874. XXVI. 1881. 313–320. l. (Péterfi, Gyulai) LXXVIII. 1893.
Vutkovich S., Magyar írók Albuma. Pozsony.
Fővárosi Lapok 1875. 243. (J. irodalmi működése), 1877. 57., 60., 1879. 31. (J. regényei Lengyelországban), 92. (J. Bécsben), 1883. 84., 122., 289. (Kohut A.), 1884. 24., 285., 1885. 53., 243., 1886. 327., 259., 1888. 344. (J. finnül) 1890. 81., 1891. 37., 1892 150., 1893. 67., 78., 104. (J. mint ügyvéd), 290. (Jókai és Futtaky), 295. (J. körtéje), 319. (J. és a nök), 1894. 6. (J. irod. működése), 353., 7. (Futó F.), 1895. 8. (J. honorariuma), 54. (Prém J.)
Athenaeum 1873. 29., 36., 1874. 44., 45.
Otthon 1876. II. 72. l. (J. ellenségei).
Kertbeny, Magyar irodalom a világirodalomban. Bpest, 1876.
Közvélemény 1877. 70.
Figyelő 1876. 9. sz. (J. legelső műve), V. 1878. 309. l. (Tompa), X. 1881. 107., 111., 180., 193., 350. (Tompa), 1883. XVI. 47–49. (Porzsolt K.)
Életképek 1876. 12. sz.
Kelet Népe 1877. 68. sz.
Egyetértés 1877. 59., 60., 1879. 113., 1880. 198. (J. ünnep Pápán), 1883. 315., 1884. 52. (J. Kassán), 334., 1885. 50., 59., 1886. 25., 116., 1887. 246–250. (J.-Keglevich-ügy), 1894. (Eötvös K., J. ősei), 1896. 341.
Budapesti Napilap 1877. 71., 74., 356., 357. (Kákay Nro 3.)
Ellenőr 1877. 69., 72., 1879. 66. (J. regényei Lengyelországban), 161., 387., 1881. 163., 172. (Keszler J.), 339., 446., 477. sz.
M. Polgár 1877. 60., 1885. 253.
Petőfi Társaság lapja 1877. 12. sz.
Nemzeti Hirlap 1877. 69., 1878. 318. (Beöthy Zsolt), 1879. 144.
Kákay Aranyos Nro 3., Még ujabb Fény- és Árnyképek. Budapest, 1878.
Koszoru 1879. arczk.
Magazin für literatur des Auslandes. Berlin, 1879. (Kertbeny).
M. Népvilág 1879. 4. sz. (J. Bécsben), 1880. 30. sz. (A pápai ünnepély), 1881. 39. (J. komáromi díszpolgár).
Pesti Hirlap, 1879. 66., 110., 112., 122., 131., 134., 219., 1880. 49., 113., 198., 1881. 52., 88., 90., 157., 230., 330. (J. adomakör), 1882. 126. (J. dolgozószobája), 1883. 122. (Szász K.), 124. (Mikszáth), 127., 267., 289., 316., 1884. 265. (Mikszáth K.), 348., 1885. 47. (J. mint szónok), 258. 1886. 21., 210. (Roboz István), 1887. 199. (J. néhány rögtönzése), 245., 358., 1888. 300. (J. Kecskeméten), 1889. 22., 328., 2891. 37., 1893. 131., 336–338. (Körösi Sándor). 1894. 5. (J. ősei). 6. (Kereszty István és Baróti Lajos), 8., 1896. 228. (Mikszáth K.) 345.
Esztergom és Vidéke 1880. 46. (Emléklap).
Sopron, 1880. 58. sz.
Magyarország 1880. 7., 57. (Robin),
Horváth Ignácz Könyvészete 1880–92.
Függetlenség, 1881. 341. (J. és a külföld), 1882. 126. (J. dolgozószobája), 1885. 278., 1886. 11. sz. (J. és Kossuth L.)
Komáromi Lapok 1881. 34. (J. gyermekkorából), 1886. 10., 1894. 1.
Bud. Hirlap 1881. 99., 169. (Rákosi Jenő), 1882. 126. (J. dolgozószobája), 1883. 51. 235. (J. fátuma), 339. (Jókaiék hanquetteje), 1884. 3., 53. (J. Kassán), 87., 201. (J. és Gyulai), 261. (J. az iskolában), 1885. 25., 49., 50., 60., 132., 266. (Könyves Kálmán a Burgszínházban), 278., 279., 1886. 25., 1887. 361., 1888. 1., 1891. 252. (Balogh Gyula, J. család Vasm.), 1893. 75. (Alexander B.) 140., 344. (J. iskolakönyve), 1894. 6. (Alexander B., J. regényei napi hirekben), 7. 18. (J. életmódja), 337. (J. és Zichy N. gróf), 342., 353., 1896. 304. (Rákosi Jenő).
Estreicher, Bibliografia Polska, Krakó, 1881. VI. 322. l.
Beöthy Zsolt, Színműírók Bpest, 1882. 113. l., M. Nemzeti irodalom történeti ismertetése. II. k. és Képes Irodalomtörténete II. (J. és a regény, Beöthy Zsolttól.)
Török Zsigmond, Apró Fényképek. Szabadka, 1882. 73. l.
Mikszáth Kálmán, Jókai Mór vagy a komáromi Fiú, ki a világot meghódította, Bpest, 1883. (Jó Könyvek 13.)
Rozsnyói Hiradó, 1883. 26. (J. Gömörben).
Nemzet, 1883. 5., 314., 315., 338. 1884. 26. (J. Debreczenben), 299., 334., 1885. 59. (J. Arany embere Bécsben), 279., 293., 1886. 25., 325., 1889. 142. (Jókai a Hortobágyon), 359., 1891. 15., 37., 1893. 97., 125. (T. Tardonán), 131., 227. (J. jubil. külföldön), 1894. 2. (J. Berlinben és Bismarcknál), 6. (Andronicus és Beksics G.), 7. (A király elismerése, Nemzeti ünnep), 178. (J. család ármálisa), 320. (J. művei külföldön), 1895. 50. (Adorján S.), 294., 1898. 339. szám.
Délmagyarországi Lapok, 1884. 146., 1885. 251., 225. (Visi Imre).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Hazánk V., VI. 1885–86. (Hamary D.)
M. paedag. Szemle 1885. fényny. arczk.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1886–1895. (Hellebrant Árpád, J. irodalom.)
Magyar Salon 1885. (Hegedüs S.), 1894. jan. Emlékfüzet: Stefania főherczegnő levele, hasonmással, József főherczeg levelei J.-hoz, hasonm., Gr. Zichy géza, Hegedüs S., Beöthy Zsolt, A sárga rózsa, Tóth Lőrincz, Mikszáth K., Jókai mint képviselő, Herczegh F., Jókai Mórnál, Adorján S., J. közelről, György Aladár, A "Hon" szerkesztősége, Id. Ábrányi K., J. és a királyhymnusz, Sziklay J., J. kertjében, Cziklay L., Miért nem maradt J. gyakorló ügyvéd?, Rudolf trónörökös levele J.-hoz, hasonm., Futtaky Gy., J. és a trónörökös, Szinnyei J., Régi időkből, Endrődi S., Simonyi Zs., J. mint nyelvművész, Vadnai K., A lappangó költő, Gopcsa L., J. és a gyorsírás, Karczag V., J. emlékező tehetsége és népszerűsége, Szabó E., Ének a J. szivéről, Révai Mór, Hogy jött létre a nemzeti díszkiadás, Rákosi V., Érintkezésem Jókaival, Festetich Andor, J. a nemzeti színházban, Halász Gyula, J. regényei külföldön satb. Több arczképpel és rajzzal.
Ország-Világ 1886. (J. és Táncsics), 1890. 51. arczk., 1893. 14., 16., 1894. 2. (Abonyi Á.), 3. (somló S., J. és Frankenburg.)
Magyar Könyvészet 1887–95.
Debreczen 1887. 51. sz.
Lorencz, Catalogue Génerale. Paris, 1887. X. 24., 1892. XII. 549. l.
Sárosmegyei Közlöny 1888. 23. sz. (Latkóczy M.)
Pozsonymegyei Közlöny 1888. 8. sz.
Alföld 1888. 26. sz.
Ballagi Géza, Politikai Irodalmunk Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888. (Rab Ráby).
Petőfi Múzeum 1888–1894. Kolozsvár.
Erdélyi Hiradó 1889. 67. (J. a márczius hőse).
Képes Családi Lapok 1889. (Murányi Armin, Látogatás J.-nál, 1894., (Tolnai Lajos, Mikszáth).
Neue Arader Zeitung, 1890. 274. (Rothfeld S.)
A Hét 1890. 17., 52. (Adorján S., J. mint szerkesztő).
Kiszlingstein Könyvészete
Pressburger Zeitung 1891. 58. (Oskár van Krücken).
M. Szemle 1891. 27. sz. (J. követői).
Irodalomtörténeti Közlemények II. 1892. (J. a finn irodalomban), IV. 1894. (J. Pápán 1841–42.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892–1897. Bpest, 244. l.
Barsi Ellenőr 1893. 48. (Szombathy Ignácz, J. ősei).
Néptanítók Lapja 1893. 90. sz. (Kiss Áron).
Nyitramegyei Közlöny 1893. 49–51. sz. (Nagy Nep. János. A barsmegyei Jókaiak).
Nyugatmagyarországi Hiradó 1893. 64., 268. sz.
Torontál 1893. 287. sz. (dr. Kiss Sándor).
Über Land und Meer 1893. 10. sz. arczk.
Bereg 1894. 1. sz.
Zala 1894. 2. sz.
Erdélyi Hiradó 1894. 1. és köv. sz. (Kovács Dezső, J. regényei a színpadon).
Szabad Szó 1894. 6. sz. (Hevesi József.)
Színművészeti Lapok 1894. (J. mint színműíró).
Őrálló 1894. 2. sz.
M. Hirlap 1894. 6. (J. őseinek pöre).
Brassó 1894. 4. szám.
Magyar Állam 1894. 4. (Gyürky Ö.)
Magyarország 1894. 290. sz. (Zichy Nándor és J. a börtönben.)
Hazánk, 1894. 6. sz. (Jókai ismeretlen librettója), 11., 12. sz. (Erdélyi Pál, Baróti Lajos, J. és Petőfi, Katona L., J. az ethnographus, Koltai V., J. "Egy az Isten" földén).
Névy László, Jókai Mór, kiadja a Petőfi-társaság, Bpest, 1894. fényny. arczk.
Prém József, Jókai Mór. Pozsony, 1891. rajzokkal. (Kortársaink 27.)
Nord und Süd 1894. (Karpeles G.)
Vlastenka Pokladnica. Pozsony, 1894. III. (Kiadja a pozsonyi munkásegylet, J. életr. és arczk. rövid mutatványokkal.)
Magyarország 1894. 15. sz.
Jókai 1894. 2., 7. sz.
Nyiregyházi Hirlap 1894. 1. sz.
Ferenczy József, Jókai mint hirlapíró. Győr, 1894. (Egetemes Könyvtár 69.)
Religio 1894. I. 8., 9. (J. és a biblia).
Magyar Szemle 1894. l. (Pintér K.)
Kőrösi László, Jókai Mór. Bpest, 1894. (Korrajzok 5–7.)
Hódmezővásárhelyi ref. főgym. Értesítője. 1894. (Futó M.)
Bpesti, ág. ev. főgymn. Értesítője 1894. (Góbi Imre.)
Vajda Emil, Dr. Jókai Mór. Kolozsvár. 1894.
Veszprém 1894. 4. sz. (J. élete és költészete.)
Máramaros 1894. 2., 3. (Szilágyi István).
Élet 1894. (József főh. J.-ról.)
Marosvidék 1894. 3. (Kerekes S.)
Dunántuli Protestáns Lap 1894. (J. pápai életéből).
Brassói M. Ujság 1894. 3. sz.
Gömör-Kishont 1894. 2. sz.
Mezőtúr és vidéke 1894. 8. sz.
Magyar Sion 1894. 43. l.
Uusi Suometar. Helsingfors, 1894. 5. szám. (Jókai élete és jellemzése Jalavától.)
Pallas Nagy Lexikona IX. 1895. (Négyesy L.)
Corvina 1896. 11. 16. sz.
Bajai Közlöny, 1896. 49. sz.
Esti Ujság 1896. 39., 53. sz.
Ferenczy Zoltán, Petőfi életrajza. Bpest, 1896. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Három kötet.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT