Jankó János,
Jankó János,
bölcseleti doktor, a m. n. múzeum néprajzi osztályának segédőre, előbbinek és Bajay Gizella fia, szül. 1868. márcz. 13. Pesten, hol tanulmányait végezte. 1887-ben Olaszországot utazta be; 1888-ban a budapesti kereskedelmi s iparkamara támogatásával Egyiptomban, 1889-ben Algir-, Tunisz- és Tripoliszban tett tanulmányutat, 1890-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert a földrajz, anthropologia s növénytanból és a m. földrajzi társaság titkárának választotta meg. A közoktatásügyi miniszter megbízásából 1890–1891-ben Angol- és Francziaország föld- és néprajzi intézeteit tanulmányozta. 1892–93-ban tanársegéd volt a budapesti egyetem földrajzi tanszéke mellett. Egy ideig az Ethnographiát is szerkesztette. 1894 január 27. a magyar nemzeti múzeum néprajzi osztályában segéd, decz. 24. segédőr lett. E két év alatt tanulmányozta a berlini néprajzi múzeumot, ismételten beutazta Magyarországot és létesítette az ezredéves kiállítás néprajzi faluját. 1896-ban az oroszországi néprajzi gyűjteményeket tanulmányozta Helsingforsban, Szentpétervárt, Moszkvában és Nisni-Novgorodban. Tevékeny része van a földrajzi s néprajzi társulatok működésében és az ezredéves kiállítás néprajzi osztályának rendezésében.
Czikkei a Kis Lapban (1883. Szardella és botrog, Növényi élet a vízben), a Budapesti Hirlapban (1884. 227., 228. Fővárosi oázok, 1885. jún. 19. A gyopáros, 1887. júl. 25. A hol Stanley meghalt, 1888. febr. 23. Stanley útjáról, jún. 24. A Nilus deltájában, 1892. szept. 18. In Neupest in Ofen), a M. Szalonban (1885. A növények védelme, 1886. A bányászéletből, 1888. Kairói népalakok), a M. Ifjúság Lapjában (1885. A növények életfeltételeiről), a Gyakorlati mezőgazdában (1886. Előmunkálatok a tudományos pomologiához, 10 czikk), a Természetrajzi Füzetekben (1886. Tót-Komlós flórája, németül is u. ott), a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetekben (1886. Az almák rendszerének tudományos iránya), a Nemzetben (1886. decz. 24. A francziák Afrikában, 1887. febr. 17. A massauahi kérdés, júl. 23. H. M. Stanley, szept. 8. Stanley utolsó utazása, 1888. 102. Az oroszok Afrikában, jún. 5. Alexandriából, jún. 16. Damietteből, júl. 13. A Menzaléh taván, júl. 28. Rozette, decz. 6. Hunfalvy János, decz. 21. A rabszolgaság Afrikában, 1889. jún. 6. Maltában, jún. 12. A lótuszevők szigetén, júl. 27. A Kebbel, aug. A dsis, szept. 21. Bona, szept. Franczia arabok, okt. 8. A zsidó negyed Tuniszban, 1889. jan. 3. sat. Gróf Teleki Samu utazása Kelet-Afrikában, 1890. febr. 13. Gróf Széchenyi Béla khinai utazása, 1891. febr. 15. Egy utazó élményeiből), a Gazdasági Lapokban (1887. A magyar gyümölcs nomenclatura), a Vasárnapi Ujságban (1887. A masszovai gyarmatpolitika, 1889 Egy turista felolvasás, 1891. Kalotaszegi női ruházat, 1895. Kalotaszeg, Cseh-szláv néprajzi kiállítás Prágában, Biró Lajos, 1896. Magyar expeditió Ceylonban), az Egyetértésben (1887. Magyar utazók Afrikában, 1889. júl. 27. Magyar tengerészeti kereskedelem), a Fővárosi Lapokban (1887. Női utazók Afrikában, Velenczében, Boleszlava Jaroszevszka, 1888. Brindisiig, A sivatagban, Ramléban, 1889. Budapesti turista térkép, Az Oszolyon, Triesztben, Velenczéből, Cataneából, A bariam Szfakeszban, Hamman-Lif, 1890. A Kárpát-egyesület budapesti osztálya, Benyovszkyada, Jegenye, 1891. Magyar turista egyesület, 1894. Varrottasok a karácsonyi bazárban), a Budapesti Szemlében (1887. Faroszongó vízesés a Kongón, Afrika és a magyarok, 1890. A fellák és könyvismertetések 1888–90), a M. Növénytani lapokban (1887. Adatok Fiume florájához), a Földrajzi Közleményekben (1887. A Kongó név eredete, 1888. Az Uellekérdés, németül is u. ott, Újabb adatok Magyar László életrajzához, Egyptom éjszakai partjain, 1889. Báró Tóth Ferencz utazása Egyptomban, németül is u. ott, A Szahel partjain, francziául is u. ott, 1890. Japán a nemzetközi kereskedelemben, Stanley legújabb utazása, 1892. Aradmegye földje és népe a középkorban, 1893. A Német-Masszai-Földön keresztül, 1894. Jelentés a balatonmelléki néprajzi tanulmányokról, Újabb utazások a déli sarkvidéken, 1895. Titkári jelentés 1894-ről, könyvismertetések magyarul, németül és francziául 1888–95.), a Nemzetgazdasági Szemlében (1888. Érdekeink Észak-Afrikában, Kereskedelmünk Észak-Afrikában), a Természettudományi Közlönyben (1888. A virágos növények fajainak száma és megoszlása, Állatok szerepe a televényképződésben, 1889. A bambusz, 1890. Meteorhullás), a Pester Lloydban (1888. júl. Unser Getränkhandel, Unser Holzhandel, Unser Mehlhandel in Nord-Afrika, 1892. márcz. 12. Ungarische Ortsnamen), a Pesti Naplóban (1888. júl. 25. A máltai, aug. 10. A szenusziták, decz. 21. A karáfái velinél, 1889. ápr. 23. Adilla, jún. 9. Velenczétől Cataniáig, jún. 28. Tripoliszban, júl. 3. Az európai élet Tuniszban, júl. 28. Kabil Mária-monda), az Egyetemes Közoktatásügy Szemlében (1889. A földrajz az egyetemen, 1890. Magyar középiskola, 1891. A földrajzoktatás a külföldön), a Földtani Közlönyben (1888. Egyptom geologiájához, németül is u. ott, 1890. A tuniszi Dsebel-Bu-Kornein geologiájához, németül is u. ott), a turisták lapjában (1889. Adatok a pomázi szerbek néprajzához, A pomázi kőhegy, 1890. A pilis-szent-kereszti karácsonünnepély, 1891. Az Alpine-club kiállítása, 1892. A dömösi karácsonyfa ünnepély), a bécsi k. k. Geograph. Ges. Mittheilungeneiben (1889. Über die Entwickelung und Topographie der Nilmündung von Rosette), a Századokban (1890. A magyarországi tatárjárás leírása a khinai évkönyvekben, 1894. Benyovszky emlékiratainak legújabb kiadása), a Kalotaszegben (1890. Éneklő koldusok a bánffy-hunyadi vásáron, A pálinka meséje), az Életben (1893. Az ámin czéhrendszer Tuniszban, 1894. könyvismertetések), a Pesti Hirlapban (1891. nov. 4. Munkácsy Honfoglalásának anthropologiája), az Ethnographiában (1891. jegenyei helynevek, kalotaszegi babonák, 1892. A votjákok közt, halászati eszközök Uj-Zeland és Finnországban, 1894. A néprajzi tárgyak statisztikája, Jelentések a m. n. múzeum néprajzi osztályának állapotjáról, 1895. A székely-ház, A földközösség Magyarországon), a Deutsche Rundschau für Geogr. und Statistikban (1891. Die Barabra), az Erdélyben (1892. A «néprajzi furcsaság»-hoz Czirbusz Gézának), az Aranyosvidékben (1892. Őszinte szó, 1893. Levél Budapestről, Népies építkezés a Bihar hegységben), a Nyelvtudományi Közleményekben (1893. könyvism.), az Építészeti Szemlében (1893. Torda, Aranyosszék, toroczkó népies építkezése), az Erdélyi Muzeumban (1894. Igriczek a Bihar-hegységben, Megjegyzések Kanyaró őr birálatára), a M. Könyv-szemlében (1894. könyvism.), a Centralblatt für Anthropologieban (1896. Könyvismertetések.)
Munkái:
Tót-Komlós magánrajza. Békes-Gyula, 1887. (Különnyomat a Békésvárm. műv. tört. és rég. egylet Évkönyvéből; a földrajzi-társaság pályadíját nyerte.)
Erklärung des Namens Kongo. Gotha, 1888. (K. ny. a Petermann, Geogr. Mittheilungenból.)
The Welle-Problem Edinburgh, 1888. (K. ny. a Scott. Geogr. Magazineból.)
Equisetum albo-marginatum Kit. Cassel, 1888. (K. ny. a Bot. Centralblattból.)
Gróf Benyovszky Móricz életrajza. Bpest, 1889. (A Ráth-Jókai-féle vállalat II. kötete.)
Gróf Benyovszky Móricz mint földrajzi kutató. Kritikai megjegyzések Kamcsatkától Macaoig tet útjára. Bpest, 1890. (Németül az Ung. Revueben 1891.)
A Nilus Deltája. A Delta földtani és földrajzi felépülése. U. ott, 1890. több tábla rajzzal. (Németül: A m. kir. földtani intézt Évkönyve VIII. 9. és kül. ny. U. ott, 1890.).
Abstammung der Planeten. Berlin, 1891. (Kül. ny. az Engler's Botanische Janrbücher-jéből.)
Stanley utazása, kalandjai és felfedezései Afrikában. Stanley eredeti művei alapján, Burdo életrajzi vázlatának felhasználásával. Számos képpel és egy térképpel. Bpest, 1891.
Magyarország hegyvidékeinek csoportosítása. A m. földrajzi intézet megbízásából. U. ott, 1891. Térképpel.
Javaslat a néprajzi kiállítás ügyében. U. ott, 1891.
A Benyovszky-irodalom anyagáról. U. ott, 1891. (Kül. ny. a Századokból; lengyelül a varsói Ateneumban 1894.)
A magyar földrajzi társulat könyv- és térképtárának Czímjegyzéke. 1873–1889. U. ott, 1891. (Thirring gusztávval együtt.)
Map of the Crownlands of the Kingdom of St. Stephans, London; 1892. (Felbermann's Hungary and its peopleben.)
A szinganfui nestorianus emléktábla. Bpest, 1892. (Ford.)
Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány. U. ott, 1892. 11 tábla rajzzal és térképpel.
A kalotaszegi és erdélyi magyarságról. Kolozsvár, 1893. (Különnyomat az Erdélyből.)
A toroczkói vasbányászat és kohászat. Budapest, 1893. (Különnyomat a Magyar mérnök- és építész-egylet Közlönyéből.)
Torda, Aranyosszék és Torockó magyar (székely) népe. Néprajzi tanulmány. U. optt, 1893. (Németül az: Abrégé du Bull. de la Soc. Geogr. Hongr.)
Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. U. ott, 1895. (Kül. ny. az Arch. Közleményekből.)
Adatok a bács-bodrogmegyei sokáczok néprajzához. U. ott, 1896. (Kül. ny. az Ethnographiából.)
Tűzzel vassal a Szudánban. Szlatin Rudolf pasa után ford. U. ott, 1896. két kötet.
Kalauz a néprajzi missió-kiállításban. U. ott, 1896. (Egy pótfüzettel.)
M. Könyvészet 1890–93.
Horváth Ignácz Könyvészete 1890. 98. l.
Pallas Nagy lexikona IX. 821. l. (György Aladár) és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
