Jaksics Gergely (nagylaki)

Full text search

Jaksics Gergely (nagylaki)
esztergomi származású; beszélt francziául, németül és latinul; ázsiai utazó; 1796-ban a görögkeleti egyház papnövendéke volt. 1804-ben a magyarok eredetét kinyomozni, Bécsben nyert menedéklevéllel elindult és Szent-Pétervárt Orlay és Palugyánszky hazánkfiai révén előkelő családok ismeretségébe jutott. Orlayval, mint annak titkára, Moszkván, Grodnón, Kieven és Kis Tatárországon keresztül Sziberiába érkezett; azután Wagner ausztriai utazóval bejárta Archangelt és Kamcsatkát; innét visszafordulva az Irtis homoksivatagán keresztül a kaukázusi tartományokba utazott, hol a magyarok őseit föltalálni vélte s előadása után Perecsényi Nagy László hihetetlen dolgokat ír le tapasztalatairól a Felső Magyarországi Minervában (1825. I. 203–206. l.), hol anyja halálára írt költeményét is közli. Hazajövén Oláhországban mindenéből kifosztották. 1824-ben ismét útnak indult, de hogy hova? azt P. Nagy László sem tudta. Orosz tiszt volt a czár szolgálatában és máltai lovag.
Munkái:
Nt. Fabri István úrnak neve napját hálaadó szivvel tiszteli ... karácsony havának 26. 1796. Pozsony. (költemény.)
Főtiszt. Raits János úrnak, a napkeleti görög anyag-szentegyház tit. püspökének ... súlyos életét lantos versekben foglalta. Vácz, 1796.
Nt. Sábel István úrnak dicsőséges neve napját hálaadó szívvel tiszteli Karácsony havának 26. 2796. Pozsony. (Költ.)
A megszomorult szivnek keservei, melyekben néhai Pankl Máté, az itt való kir. akadémiában a physikai, és a majoros gazdasági tudományok oktatójának...dicséretes élte után győzedelmes halálát könynyezi 1798. U. ott. (Költ.)
Thränen am Sarge Ihrer Kays. Hoheit Alexandra Pawlowna Grossfürstin von Russland und Erzherzogin von Oesterrich. Ofen, 1801. (Költ.
An die Völker Russlands bei Gelegenheit der Krönung zu Moskau Sr. Kayserl. Majestät Alexander I. Selbstherrschers aller Reussen. Wien, 1801. (Költ.)
O zavadeniji preparandski školo u. S. Andríji. Buda, 1812. (A szent-endrei preparandiáról, oroszúl).
Serdečnij vostorgz na denz prazdovanija narodnych slav.-serb. učileši. U. ott, 1813. (Őszinte öröm a nemzeti szláv-szerb paedagogiai iskolák megnyitási ünnepélyére. Oroszúl).
Oda na toržestvenoje v školskich zdanijach vozdvíž obraza Jego Veliž Imp. Franca I. jako otca otecestva i vysočajsago osnovatelba novozavedennych predugotovničeskych učilisč. U. ott, 1815. (Ünnepi Oda I. Ferencz császárnak az iskolákban kifüggesztett arczképének leleplezésére. Oroszúl.)
G. Savi Arciču i Jeyo suprugi G. Jeostachiji, jako nyne pervoj spis atelnici serbkoj. U. ott, 1815. (Ének Arsics Savához és nejéhez Eustachiához, mint az első szerb irónőhöz. Oroszúl).
Nemes Almási Vlassics, született Leffter Ilonának Selmecz várossában történt halálára irt versei. Esztergom, 1822.
Irt még orosz ódákat a szerb lapokba.
Schedius, Ludwig, Allg. Verzeichniss. Pest, 1800. 13. l.
Schafarik, Geschichte der südslav. Literatur II. 339., 387., 428. l.
Toldy F., Irodalomtörténete.
Petrik Bibliogr.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT