Istvánffi Gyula (csik-mádéfalvi)
Istvánffi Gyula (csik-mádéfalvi)
bölcseleti doktor, a m. n. múzeum növénytani osztályának őre, szül. 1860. ápr. 5. Kolozsvárt; felsőbb tanulmányait a kolozsvári meg a bonni egyetemen végezte; 1881-ben bölcseletdoktori, 1882-ben középiskolai oklevelet nyert és 1883-ban magántanár lett. Mint tanársegéd működött Kolozsvárt 1881-től 1885-ig és 1887-től 1889-ig és mint első assistens a münsteri akadémián 1885-től 1887-ig. Brefeld mellett, kinek több rendbeli vizsgálataiban (különösen az üszökbetegség terén) munkatársa volt. 1887 nyárutóján mint önkéntes a Kristianiai Ringnes Bryggeri (sörgyár) gjaerfisiologisk laboratorietjében a sör mikroorganizmusainak tenyésztését tanulmányozta. 1889. decz. 10. óta a m. n. múzeum növénytani osztályának vezetője s egyszersmind 1892 óta a budapesti egyetemen a kryptogam növények morphologiájának és rendszertanának magántanára. Scharschmidt családi neve helyett 1886-tól nagybátyjától adoptáltatván, az Istvánffi nevet viseli. Szaktudománya, valamint műtörténeti tanulmányok és botanikai gyűjtések kedvéért több ízben beutazta Európát.
Czikkei a M. Növénytani Lapokban (1880. A chorophyll osztodásáról, Tamás Alberttel: Additamenta ad Algologiam Dacicam I. Enumeratio Algarum monnullarum in comitatibus Kolos, Torda-Aranyos, Udvarhely et Hunyad lectarum, II. Enumeratio Algarum nonnullarum in com. Naszód-Besztercze, Doboka, Kolos, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér, Udvarhely, Fogaras, Szeben et Hunyad lectarum, 1881. A Closterium intermedium Ralfs oszlása, A Chlorochítrium Erdélyben, Az Euphorbiaceák, Rutaceák, Urticaceák és Pálmák szerves sphaerokrystalljai, III. Enumeratio Algarumnonnullarum in com. Bihar, Kolos, Maros-Torda, Alsó-Fehér, Hunyad, Háromszék. Udvarhely lectarum, 1882. A Vaucheria thallusának reductiójához és spóraképződéséhez, Fossil Bacillariaceák hazánkból, Additamenta ad Phycologiam cott. Bihar et Krassó-Szörény, A Stapelia fuscata szerves sphaerop – krystálljai, 1884. A protoplastok összeköttetésének és a sejtközi plasma előfordulásának néhány esetéről, A Zygnemaceák telelése, A Galanthus nivalis, Echinopsis oxygena és az Euphorbiaceák spaerokrystallajiról, Algae nonnullae a cl. Przewalski in Mongolia lectae, 1887. Olav Johan-Olsennel: A tökéletesebb penészek váladék-tartói, 1889. A penészek sejtmagváról, 1891. A margitszigeti vízesés növényzete, könyvismertetések külföldi növénytani munkákról, az eddigi évf.); az ellenzékben (1881. 32. sz. A compass-növényről, angolból); a Természettud. Közlönyben (1882. Az uj-zealandiak növényi táplálékáról a praehistoricus időkben Colenso után, 1884. A bacteriumok jubileuma, Az ércz- és papirpénzeken élő alsó-rendű növényekről, 1890. A házi- vagy futógombáról, 1891. XVI. Pótfüzet, Újabb vizsgálatok az Üszökgombákról, A rovarölő gombák és az apácza-hernyó, A jegenyefenyő levelein élősködő Aecidium elatinum nevű rozsdapenészről, A penészek életéről 1892. A legfőbb növényi élvezeti szerek mikrochemiájából, Az aszfaltgőzök hatása a rózsalevelekre, A desztilált víz mérges hatása a növényi életre, Pathogen baktériumok a genfi tó iszapjában, Penész tenyészet havon, XX. Pótfüzet. A Welwitschia mirabilisról, 1894. A városi köd hatása a növényekre, Gombatenyésztő hangyák, Ehető zuzmók, XXVII. Pótfüzet. A leydeni Clusius-Codex, XXX. Pótfüzet. A tőkhal pusztító gomba, A világosság hatása a virágok kifejlődésére, Az indican előfordulása és kimutatása, XXXI. Pótfüzet, A Solanin és Capsicin microchemiai reactioiról, Két eredeti Linnéf-féle növény a m. n. múzeum növénytani gyűjteményében, 1895. A buitenzorgi fűvészkert. A szerbtövis eredetéről); a M. Polgárban (1882. 179. sz. Mi a gyászpiritó); a londoni Natureban (1882. Researches on the Division of the Chlorophyll-granules and upon the Occurrence of Hypochlorin in the Cyanophyceae and Bacillariaceae, 1885. On the Continuity of Protoplasm on the «Middle-Lamellary» Protoplasm, with special reference to the Loranthaceae and Coniferae); a Vegytani Lapokban (1883. A legszokásosabb mikrochemiai reagensek, tekintettel a kolozsvári magyar kir. tudom. egyetem növénytani intézetében használtakra. I. Általános tájékoztató); a londoni The Journal of the Linnean Society-ben (XXI. 1884. Notes on Afghanistan Algae), a new-yorki Bulletin of the Torrey Botanical Club-ban, (XI. 1884. The microvegetation of Bank-Notes, 1885. Three Desmids new to the United-States), a Zeitschrift für wissensch. Mikroskopieban (1884. Ueber die mikrochemische Reaction des Solanin és könyvismertetések); az Orvosi Hetilapban (1885. Némely gyógyító anyagban és vegyiszerben tenyésző penészekről); a velenczei Notarisiaban (1887. diagnoses praeviae Algarum novarum in Hungaria observatarum, 1891. Frammenti Algologici. I. Alcune Alghe raccolte nel' lago di Schloss-See in Baviera, Sur l'habitat de Cystoclonium prupurascens dans le Mer Adriatique); a kolozsvári Orvos-Term. Értesítőben magyarul és németül (1888. Adatok az Ulothrix zonata ismeretéhez, egy tábl. rajz., A gombák eltartásáról, tudományos czélok számára való kikészítéséről, 1889. Az uj apochromatikus objectivekről a systema bemutatásával), a Botanisches Centralblattban (1888. Ueber das Praepariren der Pilze für wissenschaftliche Zwecke, 1894. Ueber die Nahrung der Fischbrut im Balaton-See, Zwei Originalexemplare Linnéscher Pflanzen in der Sammlung des ung. Nat. Museums és az Oest. Bot. Zeitschriftben, 1895. Neuere Untersuchungen über den Zellkern der Pilze, Ueber die Flora des Balaton-Sees, Ueber die Vergleichung der Floren der Thermen der Margitinsel und Aquincum, Die Pflanzenwelt aus der Budapester Wasserleitung, ismertetések a hazai és rumén botanikai dolgozatokról); a Délmagyarországi Természettud. Társ. Közlönye (1896. A gombaevésről); az Erdélyi Hiradóban (1888. 247., 248. sz. A Phylloxera leküzdéséről, közvetlen ellenszerek alkalmazása nélkül); a Természetrajzi Füzetekben magyarul, francziául és részben németül (1890. Rumeliai Algák Frivaldszky Imre gyűjtéséből, A meteor-papirról, 1891. Kitaibel herbariumának algái, Adatok a gombák phísiologiai anatomiájához, A paprika hatóanyagának mikrochemiai kimutatása, 1893. Adatok Romania algaflórájához, 1895. Laboulbenia gigantea barlangi bogarakon élő új penészfaj, Adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, Újabb vizsgálatok a gombák váladéktartóiról); a Földtani Közlönyben (1891. Könyvism.); a Földrajzi Közleményekben, francziául is (1891. A Balaton, kryptogam növényzetének vázlata, 1894. A Balaton mikroszkopos növényzetéről); a Természettud.-társulati Emlékkönyvben (1891. A szarvasgombáról); a M. Hirlapban (1892. okt. A kolerabacillusról); a Fővárosi Lapokban (1894. Balaton és vízvezeték); a Mathem. és Természettud. Értesítőben (1895. Clusius mint a magyar gombászat megalapítója); a Kertészeti Lapokan (1896. Fredrik Christina Schübeler, A tropusok alatti botanikus kertek rendeltetése és feladata).
Munkái:
Algae Romaniae. Ex A. Kanitz Plantis Romaniae seorsum impressum. Kolozsvár, 1880. (Különnyomat a M. Növénytani Lapokból.)
Adalékok az activ és passiv endophytismus ismeretéhez. U. ott, 1881. (K. ny a M. Növ. L.)
A chlorophyll és a növényi sejtmag morphologiájához. Egy photogrammal. U. ott, 1881.
A penészvizsgálati tenyészmódszerek. Dr. Brefeld után ford. U. ott, 1881. (K. ny. a M. Növ. L.)
Fragmenta Phycologiae Bosniaco-Serbicae. U. ott, 1883. (K. ny. a M. Növ. L.)
Adatok a Synedra Ulna (Nitzsch). Ehrenb. oszlásának bővebb ismeretéhez egy tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
Phlyctidium Haynaldii n. sp., egy tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
Tanulmányok a magyarhoni Desmidiaceákról. Egy fényny. tábl. Bpest, 1883. (Math. és Term. Közlem. XVIII. 8. sz.)
Némely Chlorosporeák vegetativ alakváltozásairól. Kolozsvár, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
Adatok a Gongrosirák fejlődéséhez, öt tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
Megjegyzések dr. Lőte József, A Nerium Oleander hatásáról cz. dolgozatára. U. ott, 1884. (Kül. ny. az Orvosi Term. Értesítőből.)
Sejthártya-vastagodások és Cellulin-szemek a Vaucheriák- és Charáknál, egy tábl. U. ott, 1884. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
A protoplastok összeköttetéséről és a sejtközi plasmáról. Különös tekintettel a Loranthaceákra és a Coniferákra. U. ott, 1884. négy tábl. (Kül. ny. a M. Növ. L. Ugyanez angolul a londoni Natureban.)
Ueber die Milchsaftbehälter und verwandte Bildungen bei den höheren Pilzen. Cassel, 1887. (Kül. ny. a Botanisches Centralblattból.)
Jelentés a felső-magyarországi tőzegképletek algologiai megvizsgálásáról, két tábl. Bpest, 1888. (Kül. ny. a Math. és Term. Közleményekből.)
O. Brefelddel és V. Olav Johann-Olsennel együtt: Untersuchungen aus dem Gesammtgebiete der Mykologie. VII. Heft. Basidio myceten. II. Protobasidiumyceten. Mit 1 lith. Tafeln. Leipzig, 1888.
U. a. VIII. Heft. Basidiomyceten III. Autobasidiomyceten und die Begründung des natürlichen Systems der Pilze. Mit 12 lith. Tafeln. U. ott 1889.
Franciscus van Sterbeeck: Theatrum Fungorum oft het Tooneel der Campernoelien 1675. cz. munkája és a Clusius magyarázók, megvilágosítva a leydeni Clusius codexszel. Bpest, 1894. (Különny. a Természetrajzi Füzetekből. Németül a Botan. Centralblattban 1894-ben.)
A kerékpárosság kézikönyve. U. ott, 1894.
Die Vegetation der Budapester Wasserleitung. Cassel, 1895. (Kül. nyomat a Botan. Centralblattból.)
De Rebus Sterbeeckii. U. ott, 1895. (Kül. ny. a Botan. Centralblattból.)
O. Brefelddel Untersuchungen aus dem Gesammtgebiete der Mykologie XI. Die Brandpilze II. Die Brandkrankheiten des Getreides. Mit 5 lithogr. Tafeln. Münster i. W. 1895.
Ueber die Rolle der Zellkerne bei der Entwickelung der Pilze, Berlin. 1895, (3 tábla rajzzal. Különnyomat a Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft XIII. k.)
Nouvelles recherches sur les organes conducteurs des hydnés Théléphorés et Tomentellés. Paris-Toulouse, 1896. (Egy tábla rajzzal. Különny. a Revue Mycologiqueből).
Unersuchungen über die physiologische Anatomie der Pilze mit besonderer Berücksichtigung des Leitungssystems bei den Hydnei, Thelephorei und Tomentellei. (Különny. Pringsheim Jahrbuch f. wiss. Bot. XXXIX. k. 1896.)
Szerkesztette a Kerékpáros Ujság cz. havonként kétszer megjelenő folyóiratot (1893. Bpesten.
M. Könyvészet 1894.
Pallas Nagy Lexikona IX. 736. l. (Borbás.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
