Inczédy Sámuel (nagyváradi),
Inczédy Sámuel (nagyváradi),
m. kir. honvéd-ezredes. I. László kormányszéki tanácsos és báró Kemény Katalin fia, szül. 1811. febr. 1. Kolozsvárt; szülei a katonai pályára adták a Sándor gyalogezredhez kadetnak. 1831. jan. 1. tiszt lett, 1839. főhadnagy; ekkor Kolozsvárra ment, nőül vette Mohai Katalint és lemondott tiszti állásáról. 1848-ig Nagy-Enyeden vagy ennek közelében szentbenedeki birtokán élt. A szabadságharcz kitörésekor a 4. honvéd-zászlóaljhoz századosnak nevezték ki. Zászlóaljával Komáromba, majd Eszékre ment. Szent-Tamásnál részt vett a sikertelen támadásokban. Erdélybe áthelyeztetését kérte, hol a 11. zászlóalj őrnagyává neveztetett ki. Itt a csucsai szorost védelmezte s zászlóaljával részt vett minden erdélyi hadi mozgalomban. Zászlóalja a veres-sapka viselését nyerte s ő alezredes lett. A kaputi csatában megsebesült, de sebesülten is rohamra vezette zászlóalját. Innét Maros-Vásárhelyre s később a nagyváradi fürdőkre vonult. Felgyógyulása után részt vett még az oroszok elleni néhány csatában és Zsibónál ő is letette a fegyvert. Besorozták és Csernoviczba, majd Brünnbe szállíták, míg végre ismerőseinek sikerült őt kimenteni. Ekkor (1850.) hazajött és előbb Kolozsvárt, majd falusi jószágán élt visszavonulva. 1867-ben Alsó-Fehérmegyében főbiróvá választották, a honvédség ujjá alkotása után pedig annak soraiba lépett és a honvédfőparancsnok adlátusa lett. 1869. ápr. 18. Ő Felsége az erdélyi kerületi parancsnoksághoz nevezte ki. Utolsó éveit Kolozsvárt töltötte s az ottani honvéd-egyletnek kilencz évig tiszteletbeli elnöke volt. Meghalt 1893. decz. 3. Kolozsvárt.
Czikke a Magyarságban (1889. 19. sz. A piskii csata).
Hazánk és a Külföld 1868. 20. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1869. 32. sz. arczk.
Honvéd 1869. 32. sz. arczk.
Honvéd törzstisztek Albuma 1870. I. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
