Imling Konrád
Imling Konrád
jogi doktor, kir. curiai biró, szül. 1840. nov. 26. Stoószon (Abauj-Tornam.); gymnasiumi tanulmányait Rozsnyón és Kassán, a jogot 1860–64-ben a pesti egyetemen végezte. Egy ideig gróf Andrássy Manó házában nevelő volt. A joggyakorlati éveket a kir. curiánál, ügyvédeknél és az orvosi törvényszéknél töltötte. 1868-ban jogi doktorrá avatták és ugyanakkor ügyvédi vizsgát tett. Ezután Kézsmárkon volt ügyvéd. 1873-ban bírónak nevezték ki a tornai törvényszékhez; ennek megszüntével 1877-ben a kassaihoz, honnét 1881. pótbirónak a budapesti kir. itélőtáblához került. Rendes biró 1886-ban lett; 1889-ben törvényelőkészítési teendők teljesítésére s a telekkönyvi betétek szerkesztése fölötti főfelügyelet gyakorlása végett beosztották az igazságügyminiszteriumhoz, hol 1891-ben curiai biróvá történt kineveztetése után is mindeddig működik. Tagja az ügyvédi, a birói vizsga s a jogi államvizsga bizottságainak.
Czikkei a Sürgönyben (1863. 194. sz. Észrevételek jogirodalmunk fölött), a Jogtudományi Közlönyben (1872. Elévülési jogeset, A peressé vált hagyaték biztosításáról való birói gondoskodás, 1875. Észrevételek a telekkönyvek átalakítása iránt, A tanúkihallgatás elrendelésének vagy megtagadásának kérdéséhez, 1878. Megítélt tőke kamatai, Haszonbéri szerződés telekkönyvi bekebelezésének joghatálya, Az előjegyzett tulajdonosnak a birtok átadása iránti joga, Halasztás a perirat beadására, Póttárgyalás elrendelése és bizonyiték bekövetelése, Haszonbéri szerződés telekkönyvi bekebelezésének joghatálya. Tanulságok az eskü általi bizonyításra vonatkozó döntvényekből, 1879. A polg. törvk. rendt. 299. §-a mint halasztási eszköz, A hitelező, az adós és a jelzálog tulajdonosa közötti jogviszony. A feloldott itélet joghatálya, Eltérés a birói illetőségtől, Fellebbviteli biróságaink ujabb gyakorlatából, A kir. táblabirák kinevezésének kérdéséhez, A VII. jogászgyűlés IV. szakosztályának tárgyalásai, 1880. Jóhiszeműség, Bekebelezett és előjegyzett tulajdonos és átverés a tulajdonjog előjegyzése után nyert zálogjog alapján, Jóhiszeműség, A birói egyezségekről, 1881. Az ablakjog szolgalma. 1882. A budapesti kir. itélőtábla gyakorlatából. A harmadik javára kötött szerződések. 1883. Uj telekkönyvek szerkesztése, A budapesti királyi ítélőtábla gyakorlatából, A végrehajtási törvény magyarázata, Felebbvitel a végrehajtásieljárásban. 1884. Miképen egyeztendők össze az 1881. LX. t.-czikk 166., 167. §-ai a 156. § rendelkezéseivel, A végrehajtási törvény 133., 49., 60. §-ai, Feleletek a nyílt kérdésére: az 1881. LX. t.-czikk 37. §-a, Észrevételek a végrehajtási törvény értelmezését tárgyazó ujabban megjelent czikkekre, Mit értsünk a «beadványnak hiánypótlás végetti visszaadása» alatt?, A kereset időelőttiségének kérdéséhez, Pluris petitio, 1885. Észrevételek a telekkönyvi törvényjavaslatra, Az 1881. LX. t.-czikk 142. §-ának értelmezéséhez. A biztosítási intézkedések viszonos foganatosítása Ausztriában és Magyarországban, A telekkönyvi rendelet 92. és 1881. XL. t.-czikk 228. §-a, Néhány szó a jelzálogos keresetekről, Van-e felebbvitelnek a harmadbirósághoz helye az 1874: XXXV. t.-czikk 119. §-a alapján hozott végzés ellen? A telekkönyv kiigazítása iránti per illetékes birósága, A végrehajtási törvény 42. §-ához, Mikor áll be a végrehajthatóság ideje? Az 1877: XXII. t.-czikk 12. §-a, Hol kell benyujtani a végrehajtást elrendelő végzés elleni folyamodást? A pótbirói intézmény és az ennek megszüntetése iránti törvényjavaslat, A IX. magyar jogászgyűlés I. szakosztálya, 1886. Az 1881. LX. t.-czikk 197. §-ához képest indított perek jogi természete és ezek illetékes birósága, Mikor van helye kielégítési végrehajtásnak. Döntvénybirálat: Ki köteles az okirat tartalmának valóságát bizonyítani? A jelzálogtulajdonos védelme a jelzálogkereset ellen. Hogyan kell szerkeszteni a valaminek türésére vagy abbanhagyására kötelező ítéletet?, A sorrendi végzés kézbesítése. Osztrák tőzsdebiróság marasztaló itélete alapján hazai biróság által elrendelendő-e a végrehajtás?, Az ingatlan árverés jogerőre emelkedése utóajánlat esetében, 1887. A magyar öröklési jog tervezete a szerkesztés szempontjából, A telekkönyvi enquéte tárgyalásai, Az ingatlan árverés jogerőre emelkedése utóajánlat tétele esetében, A tulajdon és birtok közösségének megszüntetése iránti perekről, Hátralékok a budapesti királyi itélő táblánál és könyvismertetés, 1888. A telekkönyvi enquéte tárgyalásai, Az árverési végzés megváltoztatásának joghatálya a foganatosított árverésre, Észrevételek a birák és birósági hivatalnokok által okozott károkért. 1889. A végrehajtási törvény revisiója. Terjeszszük és tegyük alaposokká a telekkönyvi ismereteket. Az igazságügyminiszternek egyik legujabb körrendelete és könyvism., 1890. A telekkönyvek revisiója. 1891. A birói ügyviteli szabályok 153. §-a., Igazolás az igényperben, A telekkönyvek helyesbítése és az örökösödési eljárás, A végrehajtási árverésen megvett ingatlannak birtokába helyezése, 1892. A m. kir. curia 55. számú polgári döntvénye, Közpénztárnál végrehajtásilag lefoglalt követelés és könyvism., 1893. Telekkönyvi kényszer, 1894. Ujabb törvények, melyek módosítást és kiegészítést igényelnek.) Ezeken kívül a Magyar Igazságügy, Polgári törvénykezés, Jog és Ügyvédek Lapja cz. szaklapokban, nemkülönben politikai lapokban több százra menő czikke jelent meg. főleg a dologi jog. a telekkönyvi ügy, a törvénykezés és a birósági szervezet tárgyaiban. mely czikkek sok részben befolyással voltak úgy a birósági gyakorlat fejlődésére, miny a törvényhozás tevékenységére. A Pester Lloydnak is munkatársa volt. A Pallas Nagy Lexikonába a perjogi részt írja.
Munkái:
A végrehajtási törvény (1881. évi LX. törvényczikk) magyarázata. Bpest, 1884. (2. jav. és bőv. kiadás, U. ott, 1891.)
Telekkönyvi reformok. U. ott, 1886. (M. Jogászegylet Értekezések 25.)
A magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényében ... Irta Zlinszky Imre. III. kiadásként az újabb törvényekkel kibővítve és a felsőbb biróságok újabb megállapodásainak felhasználásával átdolgozta ... U. ott, 1887. (4. kiadás ... 5. kiadás. U. ott, 1893.)
Telekkönyvi rendeletek. U. ott, 1887.
Az 1890. évi országgyűlési törvényczikkek. U. ott, 1891. Részt vett Zlinszky Magyar magánjoga III. és IV. kiadásának átdolgozásában és a Ráth-féle jegyzetes Törvénytárban 1886 óta kommentálja az igazságügyre vonatkozó törvényczikkeket.
M. Könyvészet 1886., 1891.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona IX. 594. l. (Bokor József.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
