Imets Fülöp Jákó
Imets Fülöp Jákó
r. kath kanonok és főesperes, a csik-somlyói főgymnasium igazgatója, szül. 1837. nov. 12. Tusnádon (Csikm.) székely szülőktől; a theologiát a pesti egyetemen elvégezvén, a gyulafehérvári lyceumban tanár lett és 1867-től 1891-ig igazgató volt a csik-somlyói r. kath. főgymnasiumban, mikor Gyulafehérvárra távozott.
Eredeti költeményein kívül leginkább a breviariumi hymnusok forditásáról nevezetes. Főbb czikkei a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Religio (1860. Stabat Mater preciosa ford.), Gyulafehérvári Füzetek (1861. A Székely nemzet eredete, 1862. A székely és lófő név eredetéről), Idők Tanuja (1862. 72. sz. Hozzászólás egy korszerű eszméhez: a székely kivándorlás, 1865. 124., 125. sz. A régi czéhrendszer és a modern szabad ipar, tekintettel a valláserkölcsi viszonyokra és befolyásra, 230. sat. sz. Püspöki visitatio Fehérvár vidékén). M. Sajtó (1862. 93. sz. Az erdélyi kath. tanügy). Alföld (1862. 127–131. sz. Uti freskók Gyula-Fehérvártól Kolozsvárig, 238–244. sz. Uti freskók Gyula-Fehérvártól Székely-Udvarhelyig). Munkálatok (XXVI. 1862. A kereszténység mint világvallás), Arad (1863. A székelyek és szászok, 1864. Szünidői kirándulás, Visszaemlékezések kirántulásomra). Kolozsvári Közlöny (1865. 61–63. sz. egy pár észrevétel a székely Vadrózsákat illetőleg, 1866. 2. szám. Néhány szó szegény bukovinai magyarjaink ügyében). Autonomia (1869. 102–105. sz. Mit tegyünk a csángó ügyben). Szabad Egyház (1870. Az utolsó török háború), Csiksomlyói gymnasium Értesítője (1871. A székely nemzet mozgalmai a hazai fejedelmek alatt, 1873. Adatok a gymnasium történetéhez. 1875. Visszapillantás a székely nemzet másfélezredet multjára, 1876. A gymnasium 10 év alatti állapotáról, 1879. Jelentés a gymnasium állapotáról, 1881–82. 1885. A csik-somlyói r. k. finövelde alapítványai, 1882. Visszapillantás a csik-somlyói r. k. gymnasium közelebbi 25 éves multjára. 1884. Tanodai beszéd. 1889. A csiksomlyói tanulóifjúság szállásviszonyai és az új internatus. 1890. Dr. Haynald Lajos és a csiksomlyói iskolák), Hargita (1873. 1–5. sz. A székely határőrség felállításának története), Közművelődés (1878. 7–9. sz. Mihály főangyal diadalai, költői elbeszélés, 1882–84. Imadalok, mutatvány), Népiskolai Tanügy (1879. A szentek tisztelete mint nevelésoktatási tényező), Székelyegyleti Évkönyv (1879-re, Csikszék 1848–49. hadi történetéből), Székelyegyleti Naptár (1883. Mikó Mihály élete. A pálinkáról a székelyeknek,) Székelyföld (1884. 40. sz. Tusnád fürdő viszonyai és jövője), M. Állam (1888. 112. sz. Himnuszaink műfordítása.)
Munkái:
A székelyek s egy régi baj. Arad, 1863. (A székely kivándorlás kérdésével foglalkozik.)
A kath pap egyházi és polgári tekintetben. A B. Szűz Mária tiszteletének hatásai. Egyházi beszédek. Kolozsvár, 1865.
Magyarország története mnemonico-leoninus versekben. Gyulafehérvár. 1867.
Veszely, Imets, Kovács utazása Moldva-Oláhhonban 1868-ban. Maros-Vásárhely, 1870. (Az Imets naplója a munka nagy részét, 197 lapot foglalja el.)
Óda Fogarassy Mihály erdélyi püspök úrnak 1873. okt. 28. ünnepelt arany-miséje alkalmából. Gyulafehérvár.
Óda a kolozsvári kegyes tanítórendiek társházának százados jubileumára 1876. Székely-Udvarhely.
Óda Lönhart Ferencz úrnak püspöki beigtatása ünnepére 1882. szept. 17. Csik-Szereda.
Koszoru, Nagy Lajos úrnak papi arany- és esperesi ezüst-jubileuma alkalmából 1884. okt. 5. Ugyanott. (Költemény.)
Cserfalevél Imets F. Jákó 25 éves írói jubileuma alkalmából. Irta egy barátja. Kiadja Szabó Lajos. U. ott, 1884. (Verses önéletrajza. A jegyzetekben munkáinak és czikkeinek repertóriuma.)
Szerkesztette a csiksomylói r. kath. főgymnasium Értesítőjét 1871-től 1891-ig.
Álnevei: Mitácsi (Tanodai Lapok 1859.), Tusnádi (Alföld 1862., Arad 1863., Kolozsvári Közlöny 1863–65.), Hargitaaljai (Hargita 1872.); jegyei; I. F. J., Spó., és b (különböző lapokban és folyóiratokban.)
Munkálatok, Pest, 1883. XLVI. 364., 421. l.
Petrik Könyvészete 1885.
Országos Tanáregylet Közlönye XX. 1886–87. 693. l. (Jubileuma.)
M. Sion 1890. 552. l.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
