Illyés István

Full text search

Illyés István
bölcseleti doktor, nagyprépost és cz. püspök, I. András erdélyi püspök testvéröcscse, szül. 1650 decz. végén Csik-Szent-Györgyön; az I. és II. latin osztályt a csiki szent ferencziek alatt, a III. Ungvárt, a IV. és V. osztályt 1668-ban Szepesen, a többi gymn. osztályt Pozsonyban, 1671-től mint az Emericanum növendéke végezte; a theologiát 1672-től Bécsben hallgatta. Már mint bölcseleti doktor 1674-ben Rómába ment a sz. Apollináris collegiumba; itt folytatta theologiai tanulmányait és 1677. febr. 14. fölszenteltetett. Hazájába visszatérvén, 1678. júl. 31. a nádszegi plébániára neveztetett ki, hol öt évet töltött. 1684. jan. a püspöki plébániára küldetett, de már máj. Pozsonyba kényszerült menni. 1685-ben Nagyszombatba hivatott meg a jog előadására; innét 1686. nov. 29. visszament a püspöki plébániára. 1688. márcz. 14. esztergomi kanonok lett és egyszersmind somorjai plébános. 1689. aug. 11. honti, 1690. márcz. 4. zólomyi főesperes, 1691. ápr. 22. szent Tamásról nevezett prépost, 1691. júl. 24. B. Sz. szent Jóbról nev. apát, 1708. nov. 30. esztergomi nagyprépost majd végszendrői püspök lett. Meghalt 1711-ben.
Munkái:
Lelki Tej. Avagy Catechismus. Az az, A keresztyéni Tudománnak Első és az üdvösségre szükségesb részeiről való Tanítások. Mellyeket Nevezetes Autorokból, és főképpen a Római Catechismusból, egy formába szedett; hasznos kérdésekkel és feleletekkel magyarázott. Nagy-Szombat, 1686. (2. kiadás. U. ott, 1697.)
Soltári Énekek A Magyar Anyaszentegyház vigasztalására és Halottas Énekek A Szomorú Temetések alkalmatosságára. Hozzá-adatván rövideden. A jól meg-haláshoz való készület. U. ott, 1693. Három rész (Mind három rész külön czímmel. 2. kiadás, U. ott, 1749. Buda, 1781.; további kiadásai: 1809., 1847. és 1860. U. ott és Bpest, 1894.)
Készület A jól meg-haláshoz, Szép oktatásokkal, biztatásokkal, főfő jósagos cselekedetek gyakorlásával, Imádságokkal, és Istenhez-való fohászkodásokkal, felkészíttetett; és először Francziául, azután Olaszúl, és Deákúl bévebben: Most pedig ... Magyarul rövidebben, és némely változással, s néhol hozzá-adással is, ki-bocsáttatott: a halandók, és halálos betegségben vonakodók vigasztalására, segedelmére: és az őket vigasztalók üdvösséges foglalatosságára. Nagy-Szombat, 1693. (Az I. Soltári Énekeihez mellékelt nagy-szombati 1693. kiadástól külömböző önálló kiadás.)
Catecheses Doctrinae Christianae, seu compendiosa Christiani hominis, in rebus Fidei, Morum, & Controversiarum Institutio. Scripturarum Divinarum testimonijs, Sanctorum Patrum Sententijs, Sanctorumque Canonum & Conciliorum Authoritatibus solidata. Atque in hanc docendi, & e Cathedra dicendi Methodum Studio & Opera ... Hungarico primum idiomate concinnata; jam vero Latinitate donata, passimque aucta. Tyrnaviae, 1701.
Sertum Sanctorum. A Dicsöült Szentek Dicséretinek jó illatu virágiból kötött koszorú. Az-az Ünnep napokra készíttetett Prédikácziók,. Mellyeket Előnyelvi prédikálása után rendbevett, hellyesleg bévitett, és írásban kiadott. U. ott, 1708. Két rész.
Fasciculus Miscellaneus. Az-az, Némelly ünnepi solennitásokra, s egyéb ollykor adatott külömbféle alkalmatosságokra, készíttetett, es kötéskébe foglaltatot Egynéhány Prédikácziók. Mellyeket Elő nyelvi prédikálása után rendbevett, helylyesleg bévitett, és írásban ki-adott. U. ott, 1710. (2. kiadás, U. ott, 1725.)
Menybe Vitetet Boldogságos Szűz Maria Congregatziojának, Melly Nagy-Szombat...Parochialis Ecclesiájában... mind a két Nemből-való, és minden allapot-béli, Krisztus Hivei átitatosságának öregbülésére... 1615-ben fundáltatott... eredete: Regulái: Búcsú. Hozzáadatván A Hitnek vallás-tétele a bé-vételkor: és egynéhány áitatos Imádságok, és Litaniák. U. ott, 1710. (Irta latinul 1628. Draskovics György, magyarra fordítva kiadta Jaklin Balázs 1684., most némely változtatásokkal Illyés István.)
Illyés István kronikája. Esztergom 1863. (Kivonatban M. Sion 881. 1. és teljesen u. ott, 1865. 809., 881. 1.)
Kéziratban van az esztergomi főegyházmegye könyvtárában: Liber Rationum Custodialium Ecclesiae Metrop. Strigon. ab A. 1693–1696. 4rét, 1698-ból.
Katona, Historia Critica XXXVII. 697.
Danielik, M. Irók II. 123.
M. Sion 1863. (Szabón József)
Egyetemes M. Encyclopaedia IX. 329.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I., II.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka 194. l.
M. Könyvészet 1894.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT