Illyés Endre

Full text search

Illyés Endre
ev. ref. lelkész, I. István ref. lelkész és Farkas Judit fia, született 1862. július 6. Fehér-Gyarmaton; 1872 őszén a kis-ujszállási gymnasiumba ment és ott végezte a hat osztályt. Nagybátyja I. Bálint ev. ref. lelkész és költő ébresztette föl benne az irodalom iránti fogékonyságot. Az iglói főgymnasiumban végezte be középiskolai tanulmányait 1879 őszén Debreczenbe ment theologiára s 1884-ben végzett. Egy évig esküdt diák volt és a II. elemiosztályt tanította; azután egy évig senior és segédtanár; 1886 őszén pedig a berlini egyetemre ment, hol két félévet töltött. Theologiai pályáján az ifjúsági egyleteknek munkás tagja volt és latin munkájával pályadíjat is nyert. 1887 őszén debreczeni segédlelkész lett Némethy Lajos mellett. Innét választották M.-Berénybe lelkésznek és állomását 1890. febr. 2. elfoglalta; ott működik jelenleg is.
Költeményt írt a Tavasz cz. debreczeni önképzőkör kiadványába; több közérdekű czikke, különösen 1890 óta, a debreczeni s budapesti prot. lapokban jelent meg.
Munkája: Ünnepi, alkalmi és közönséges egyházi beszédek. Gyoma, 1893.
Dombi Lajos szives közlése (önéletrajzi adatok után.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT