Huszár Vilmos,
Huszár Vilmos,
tanárjelölt és hirlapíró, szül. 1872. nov. 15. Munkácson (Beregm.); középiskoláinak első két osztályát az ottani államgymnasiumban végezte; azután szülei Ungvárra költözvén, a III. osztályba ott iratkozott be; a IV.-ből azonban szüleinek szegénysége miatt kénytelen volt kimaradni s nyomdába szegődni. A betűszedést három évig tanulta; aztán az Athenaeumhoz Budapestre került szedőnek, majd a Franklinhoz korrektornak, hol két évig működött. Betűszedési foglalkozása közben minden szabad idejét arra fordította, hogy tovább képezze magát; megtanult francziául, németül, angolul és olaszul. Ezenkívül ministeri engedély mellett a gymnasium IV–VIII. osztályaiból tíz hónap alatt magán- és érettségi vizsgálatot tett. Közben tanítással és hirlapírással tartotta fenn magát. 1892-ben a budapesti egyetemre iratkozott be, a hol bölcseletet, aesthetikát, magyar, franczia s latin nyelvet hallgatott. Közben megtanult spanyolul is; sokat foglalkozott a spanyol irodalommal és általában a román nyelvekkel és irodalmakkal. 1892-től egyideig az Egyetértésnél hirlapíróskodott. majd ugyanazon évben a Pallas Nagy Lexikona belső munkatársa lett; a spanyol nyelv- és irodalom rovatot ő szerkesztette s azonkívül a román (főkép a franczia) nyelv- és irodalom körébe vágó czikkeket írt bele. 1895. aug. a kormány segélyezésével három hónapra Spanyolországba s egy évre Párisba utazott, román nyelvi s irodalmi ismereteinek gyarapítása czéljából.
Czikkei, eredeti s francziából, angolból fordított tárczái, könyvismertetései sat. 1888 óta az Ungban, Szatmárban jelentek meg; a Fővárosi Lapokban (1892 óta spanyolból fordított közlések és eredeti költemények is); M. Géniuszban (1893. Utazás az égben, Flamarion után), Spanyol- és Francziaországi tárczái a Budapesti Hirlapban, Főv. Lapokban és Nemzetben (1895. 293. sz. Zartagozától Madridig) jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikonában főbb czikkei: A franczia irodalom története, Portugal nyelv és irodalom, Provencal nyelv és irodalom, Spanyol nyelv és irodalom.
Munkái:
1. Különös történetek. Alarcon Péter után spanyolból. Bpest, 1895. (Athenaeum Olvasótára, előbb a Főv. Lapokban.)
2. A művészet, vallás és természet Olaszországban. Castelar Emil után spanyolból. Bpest, 1895. (Ism. Vasárnapi Ujság 9. sz.)
3. A modern magyar irodalom. (La literatura Húngara moderna.) Madrid, 1895. (Különnyomat a Pro Patria okt. füzetéből. A magyar eredeti szövegnek spanyol fordításával együtt.)
Kéziratban: b. Eötvös József Karthauzi-ja és a franczia irodalom; Új irány a regényirodalomban a XVIII. század végén és a XIX. elején.
M. Hirlap 1892. 229. sz.
Ung 1892. 33. sz.
Ungvári Közlöny 1892. 31. 229. sz.
Nemzet 1894. okt. 2.
Hazánk 1894. okt. 3.
Külföld 1894. okt. 18. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
