Hubay Jenő,
Hubay Jenő,
hegedűművész és zeneszerző, Huber Károly, a nemzeti szinház karnagyának ifjabbik fia, szül. 1858-ban Budapesten; atyjától tanult és már 11 éves korában magára vonta a zenevilág figyelmét. 1871-ben Berlinbe ment és ott négy évig képezte magát Joachim József vezetése alatt. 1876. részt vett az első szegedi országos dal- és zeneünnepély nagy hangversenyében. 1878. indult el európai körutjára; a magyar közoktatásügyi miniszterium támogatása mellett és Liszt Ferencz ajánlóleveleivel Párisba ment, hogy Vieuxtempst keresse fel. Az 1880. tavaszt Londonban töltötte. Ugyanazon év nyarán Algeriába utazott a haldokló Vieuxtemps óhajtására, ki zenei hagyatékának rendezését és kiadását is ő reá bizta. 1881-ben a belga király őt nevezte ki a brüsseli conservatorium hegedű-tanárává. Ez időben 33-nál több zeneműve jelent meg. Atyja halála után 1885-ben a budapesti zeneakadémia tanárának hivták meg. Ugyanez évben a nemzeti zenedében is elfogadta a legfelsőbb hegedűkiművelési tanári széket. 1894-ben elvette Czebrián Róza grófnőt, ki több szöveget írt férje szerzeményeihez.
A m. kir. operaházban színre került Alienor cz. drámai operája. Akadémiai tanártársával, Popper Dáviddal megalapítá vonósnégyes társulatát. Legújabb operáit: A kremonai hegedűst 1894. nov. 10. és A falu rosszát 1896. márczius 20. adták először a budapesti operában.
Czikkei a M. Salonban (VI. 1886–87. Zichy Géza grófról); a Fővárosi Lapokban (1888. Petőfi befolyása a magyar zenére; átvette a Petőfi Muzeum és az Erdélyi Hiradó 155. sz.); a M. Hirlapban (1891. 276. sz. Hogyan ismerkedtem meg Massenettel.)
Ország-Világ 1886. 17. sz. arczk. (Szokolay Kornél.)
M. Könyvészet 1891.
Pallas Nagy Lexikona IX. 436. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
