Herrmann Antal,
Herrmann Antal,
bölcseleti doktor, középiskolai tanár, szül. 1851. júl. 30. Brassóban; itt kezdte a gymnasiumot és végezte Kolozsvártt, hol a r. kath. convictus növendéke volt; bölcseletet a bécsi, kolozsvári s budapesti egyetemeken hallgatott. Budapesten tanári s bölcseletdoktori szigorlatot tett és a gyakorlóiskola növendéke volt. 1871–73-ig a brassói r. kath. főgymnasiumban tanárkodott. 1875–79-ig a pancsovai állami főreáliskolában, majd egy fővárosi polgári iskolában s 1883. ápr.-jún. a fehértemplomi főgymnasiumban; 1883 okt. óta a budai állami paedagogiumban a német nyelv és irodalom tanára. A pancsovai Banater Post főmunkatársa volt 1876–79. és 1881-ben; itt indította meg a hazai németeknek a Schulverein illetéktelen beavatkozása elleni mozgalmát; 1890-ben részt vett az Élet alapításában; 1891-ben társszerkesztője volt a Magyar Tanítóképzőnek. 1886-ban a hazai néprajz művelésének szentelte magát, mire különösen dr. Meltzl Hugó kolozsvári egyetemi tanártól nyert volt ösztönt. Főleg az erdélyi népéletet tannlmányozta; az 1887. év nyarát vándor-czigányok közt töltötte, főkép az igazi czigány-zenét kutatva, számos valódi czigány népdallamot gyűjtött, melyek fontosak a magyar czigányzene kérdésére nézve. H. Wlislockival a hazai czigányok nagy népköltési gyűjteményét állította össze, melynek magyar fordítását a Kisfaludy-társaság kiadásra elfogadta; 1887-ben (főleg dr. Wlislocki Henrik és Katona Lajos közreműködésével) Ethnologische Mittheilungen aus Ungarn cz. tudományos folyóiratot indított meg; a kiadó szerkesztő H. megválasztatott a berlini, bécsi és müncheni anthropologiai társaságok, a nemzetközi folkloretanács stb. tagjának; a nemzetközi czigány-tudóstársaság ügyvivője. 1889-ben Hunfalvy Pállal megalapította a magyarországi néprajzi társaságot, melynek titkára volt; jelenleg alelnöke. Nagyértékű néprajzi könyvtárát e társaságnak ajándékozta. Az erdélyrészi kárpát-egyesület központi választmányának tagja s fővárosi osztályának főtitkári teendőkkel megbízott alelnöke. H. a néprajzi szak előadója a bold. Rudolt trónörökös által kezdeményezett: az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. vállalatnak.
A kolozsvári Magyar Polgárnak 1872–73-ban és a Pesti Naplónak 1881-ben munkatársa volt (brassói levelek, Brassói carneval sat.) Czikkei a Néptanítók Lapjában (1886. Néhány elvi reflexió a nemmagyarajkú felnőtteknek a magyar beszédre való oktatása ügyében), a Figyelőben (XXII. 1887. Szenci Molnár Albert három problematikus művéről); a Vasárnapi Ujságban (1887. Hegedű a czigányok költészetében, 1888 József főherczeg könyve); az Egyetemes Philolog. Közlönyben (1888. Erdélyi czigány népdalok, 1892. Szilágyi-Hajmásiról); a Budapesti Szemlében (XLIX. 1887. Erdélyi szász népdalok, ford., LV. 1888. A Szilágyi és Hajmási cz. népballada és rokonságai); a Brassóban (1888. 73. sz. Bárczasági czigány népdalok. 1887. és 1889. Erdélyi czigány népdalok, 1890. A dimbroviczai rhapszod czigánydalai); az Erdélyi Hiradóban (1888. 292. sz. Tudomány és hazafiság); az Armeniában (1888. A czigányok Örményországban ezelőtt 500 évvel); a Nemzetben (1889. 344. sz. Magyar néprajzi múzeum); a Kolozsvárban (1889. 197. sz. Czigány dalok. 298. sz. Az erdélyi czigányság; anyaszeretet az erdélyi sátoros czigányoknál); a Journal of the gypsy lore society-ben (1889. I. Transylvanian gypsy songs. 1891 Hungarian and walachian gypsy rhymes, Two gypsy songs from New-Pest); a Felső nép- és polgáriskolai Közlönyben (1889. A polgáriskolai tanárok irodalmi működéséről); a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (XXIV. 1890 Ujabb adalékok a Szilágyi- és Hajmási-féle thémához); a Kalotaszegben, melynek 1890–91-ben főmunkatársa volt, (1890. Az egeresi czigányok dalaiból, Kalotaszegi czigány népdalok); az Ethnographiában (1890–91 A finn-ugor népek víz-özön mondásai, A néprajzi múzeum elhelyezéséről, A harangok szava és még valami, A milleniumi nemzeti kiállítás és néprajz, 1893. A czigányok megtelepítéséről, A köröm a néphitben, A vándorczigányok rovásjelei); az Egyetértésben (1891. 30. sz. József főherczeg czigánya, Sztojka Ferenczről); a Hunfalvy-Albumban (1891. Hunfalvy mint ethnographus); az Életben (1891. A magyar nép psychologiájához, 1892. Hazai népvizsgáló irodalom, Bolgár népének Mátyás királyról); a Képes Családi Lapokban (1893. A hegy a magyarok néphitében); az Erdélyben, melynek főmunkatársa (1894. Néprajzi kataszter, Erdély szóban és képben); a Váczi Közlönyben (1893. 22. sz. A váczi czigányok 1775-ben); az Ethnologische Mittheilungenben (1893. Kartenspielglauben aus Ungarn, Aus dem Dobsinaer Volksglauben, Besprechungsformeln aus dem XVI. Jahrhundert, Volkslieder bosnisch-türkischer Wanderzigeuner) sat.
Munkái:
1. Gedichte. Klausenburg, 1871.
2. Opitz Márton Erdélyben Bpest. 1876.
3. Lessing «Nathan»-ja Magyarországon. Fehértemplom, 1883. (Különnyomat a Fehértemplomi állami főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Délmagyarországi Lapok 149. sz.)
4. Beiträge zur Vergleichung der Volkspoesie. Bpest, 1888.
5. Német olvasókönyv és nyelvtan polgári iskolák számára. Bpest, 1889–91. Három rész. (I. rész 2. kiadás. Bpest, 1893. Ism. Nemzeti Nőnevelés 1889. és Egyet. Philol. Közlöny 1889. 1891.)
6. Alternativák a rumén ethnologiához. Bpest, 1890. (Ism. Századok.)
7. Grundzüge der deutschen Sprachlehre. Bpest, 1891.
8. A hegyek kultusza Erdély népeinél. Kolozsvár, 1893.
Szerkesztette a Nemere cz. politikai lapot 1872. aug. 11-től 1873. végeig Brassóban; az Ethnologische Mittheilungen aus Ungarn cz. szakfolyóiratot, melyet 1887-ben alapított és 1893 óta József főherczeg védnöksége s közreműködése mellett szerkeszt Budapesten, (egyszersmind a nemzetközi czigány tudós-társaságnak is közlönye); az Ethnographia cz. folyóiratot 1891. januártól 1892. júniusig Katona Lajossal együtt szintén Budapesten.
Jegye: H. A.
Kiszlingstein Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete 1891.
M. Könyvészet 1893.
Pallas Nagy Lexikona IX. 126. l. (Wlislocky Henrik.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
