Hermann György Mihály Gottlieb,
Hermann György Mihály Gottlieb,
városi tanácsos, H. György város-gazda (Stadthann) és Scheipner Sára fia, szül. 1737. szept 29. Brassóban (elődje H. Mihály Stájerországban született és 1602. Muránynak egyidejig parancsnoka volt; Brandenburgí Katalinnal, Bethlen Gábor fejedelem kiséretével 1629. jött Erdélybe a 1616-ban városbirónak választották Brassóban; 1653. márcz. 2. Rákóczy György fejedelem által nemesi rangra emeltetett.) H. a brassói gymnáziumban tanult; miután 1756-ban Brassóban a pestis kiütött és külföldre nem nyerhetett útlevelet, Seeberg báró meghivására 1759. a szebeni szász directorium-oeconomicumnál nyert irnoki állást és ezen állásában maradt 1762-ig, a directorium feloszlatásáig; ezen év végén a brassói tanácsban titkári hivatalt foglalt el és a jogi tudományokban gyakorolta magát atyja mellett, ki 1763. jún. 24. meghalt; így maradt ő özvegy anyjának és testvéreinek egyedüli gyámola. 1764-ben levéltárnok és 1768. allodialis perceptor lett; rendbehozta a városi levéltárt. 1772-ben főjegyzőnek nevezték ki. 1783 végén városi tanácsosnak választották. 1784 elején az allodialis számadások megvizsgálására küldetett ki Nagy-Szebenbe, honnét öt hónap múlva a Brassó városi számadások megvizsgálására hivatott vissza. Azon év okt. városi kapitánynak (Stadthann) választották meg. Az erdélyi kir. táblának Szebenben 1786. máj. 1. történt fölállításakor, oda felebbezési tanácsossá neveztetett ki; azonban, miután 1790. ápr. 30. ezen kir. táblát megszüntették, II. Leopold kir. tanácsosi ranggal tüntette ki; visszatért Brassóba s ápr. 23. ismét város-gazdának, 1795. és ujólag 1786-ban városbirájának választották. Miután ezen választások felsőbb helyen nem nyertek megerősítést, 1790-től a város részéről több kiküldetésben részesült, így a brassói kerület által a szebeni szász nemzeti gyűlésre s az erdélyi országgyűlésre Kolozsvárra küldetett követül; ezen minőségben a reá bízott országos és szász nemzeti ügyeket közmegelégedésre kidolgozta. 1791. aug. 17., midőn követtársával Mylius János Jakabbal hazatért, útjában egy erdőben rablók támadták meg és mindenökből kifosztották, otthon pedig egyetlen leányát halva találta a ravatalon. Mindezen csapások sem lankaszták hivatalbeli buzgalmát, míg végre árulkodás következtébén 1799. júl. 29. hivatalától megfosztották, sőt vagyonát is zár alá vették. Csak évek multán sikerült neki ártatlanságát bebizonyítani s 1806. júl. 1. legfelsőbb helyről 500 frt nyugdíjban részesült, későn azonban, mert 1804 óta elmeháborodás jelei mutatkoztak nála, míg nem 1807. júl. 31. megszabadítá a halál szenvedéseitől.
Munkái:
1. De Decimis Parochorum Saxonicorum decanatus Barcensis et processu desuper cum fisco regio agitato. Cibinii, 1784.
2. Uebersicht der Grundverfassungen der sächsischen Nation in Siebenbürgen. Wien, 1792.
3. Die Grundverfassungen der Sachsen in Siebenbürgen und ihre Schicksale. Ein Beitrag zur Geschichte der Deutschen ausser Deutschland. Offenbach, 1792. (Ism. Marienburg, Geographie Siebenbürgens I. 90., II. 292. l. Kézirati másolata 1795-ből a m. n. múzeumban, 4rét, 100 lap. Ezen munka az ausztriai birodalomban betiltatott, azért oly ritka Erdélyben; 2. jegyzetekkel és felvilágosításokkal ellátott kiadása Nagy-Szebenben 1839-ben jelent meg.)
4. Das alte und neue Kronstadt. Ein Beitrag zur Geschichte Siebenbürgens im 18. Jahrhundert, bearbeitet von Oscar Meltzl. (1688–1800.) Hermannstadt. 1883–87. Két kötet. (Ism. Századok. 1884.)
Kézirati munkái: Diarium rerum memorabilium in R. civitate Coronensi alibique circa negotia ejusdem civitatis gestarum, aut aliqua saltem ratione eam attinentium, inchoatum anno d. 1730. (1764-ig terjed és két részből áll; 1764–1800-ig H. nem írt diariumot; maradt azonban egy munkája ezen czímmel: Tagebuch vom 1. Jänner 1801. anzufangen, das merkwürdigste von den Altagsgeschichten von Kronstadt, vornemlich aber meine eigenen in meinem Lebenslauf nur bis 1799 fortgeführten Lebensumstände umfassend, mely az 1805. évvel végződik); Historische Nachrichten von der im Jahr 1755–57 im Burzenland grassirten Pestilenzialischen Seuche, 1757; Index privilegiorum, instrumentorumque publicorum, ut et literarum quarundam missilium regum principumque Transsilvaniae priscorom ad Brassovienses exoratarum, inque archivo publico civitatis Coronensis existentium confectus die 5. Aug. 1765.; Observationes quaedam circa Jura Saxonum in Transilvania et Fori Productorii ex documentis in archivo Coron. reperibilibus, collatis juris naturae principiis excerptae d. 18. Martii 1771.; Deductio historica de censu St. Martini, ex antiquioribus documentis in archivo Coronensi adsertis excerpta. A. 1771.; HistorischeVerfassnng der sächsischen Nation in Siebenbürgen, aus denen im Kronstädter Archive vorfindigen Dokumenten, in wie weit solche zur Beleuchtung der allgemeinen National-Geschichte dienen. Ausgearbeitet 1774. (első kidolgozása a Grundverfassung cz munkának); Brevis deductio controversiarum publici Coronensis cum Bolgárszegiensibus; Gedächtnissschrift, welche im J. 1781. in den Knopf des Kronstädter Rathhausthurmes gelegt wurde; Uebersicht der Constitutionum Approbatarum nnd Compilatarum 1787; Anmerkungen zu einem nach der Restauration im J. 1890 vom Hermannstädter Senator Conrad gemachten Entwurf zu den in oder ausserhalb dem Landtag von der Sächs. Nation einzureichenden Postulatis in 40 Punkten 1790.; Anmerkungen zu dreiverschiedenen durch die Gubernialräthe Michael v. Fronius und v. Sachsenheim ausgearbeiteten Schriften die Geschichte und Verfassung der Siebenbürger Sachsen betreffend 1790. und 1791.; Bemerkungen über die von der L. Universität den sächsischen Publicis pro opinione mitgetheilten Gegenstände 1790.; Unio in Transsylvania ex antiquis monumentis delineata 1790.; Abhandlung über das Andreanische Privilegium (Ism. Marienburg, Geogr. von Siebenbürgen II. 291. és Siebenb. Quartalschrift VII. 319.); Ausführliche Widerlegung der im Namen der Wallachischen Nation in Siebenbürgen unter dem Landtag 1791 Sr. k. k. Majestät unterlegten und sodann den 18. Mai 1791 den Landständen herübergegebenen Klag- und Bittschrift (kivonata a közlő jegyzeteivel a Blätter für Geist sat. 1842. 227–275. l.); Deduktion des den Kronstädtern zugekommenen, aber seit 1766 aufgehörten Stapelrechtes 1791. (16 oklevéllel és más mellékletekkel); Plan zu einer Regulirung sämmtlicher siebenbürgisch-sächsischer Zünfte 1792. (bő kivonatát közli Trausch; Anmerkungen über Engels Recension der Schlötzerischen kritischen Sammlungen zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen; Wahre Geschichte von Siebenbürgen vom J. 1661 anzufangen, beschrieben von Michael Cserei von Nagy-Ajta in seinem Exil zu Kronstadt im J. 1709. Aus dem Ungar. übersetzt 1799. (nagy ívrét 572 lap. előszóval a fordítótól); Mein Lebenslauf verfasst den 21. August 1800.; Genealogie der angesehensten Familien in Kronstadt, ausgearb. im J. 1803.
Kézirata után közölve: Verhältniss der Stadt Kronstadt gegen die umliegenden Dörfer (Siebenbürg. Quartalschr. VII. 1881. 247–255, és 285–298. l.); Vom Entstehen der Stadt Kronstadt (u. ott, 299–320. l.); Ueber die Gerichtsbarkeit der ersten Kronstädter (Siebenbürg. Provinzialblätter I. 1805. 23-–54. l.).
Annalen der Literatur... Wien, I810. IV. 531. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexicon II. 129. l.
Petrik Bibliogr.
Horváth Ignácz Könyvészete. 1883., 1887.
A brassói állami főreáliskolának Értesitője 1888. (Mika Sándor.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
