Herczeg Ferencz, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Herczeg Ferencz,

hirlapíró, a Kisfaludy- és a Petőfi-társaság tagja, szül. 1863. szept. 22. Verseczen Temesmegyében. Ősei sziléziai katholikus emigránsok voltak, a kiket a hét éves háború idejében Mária Terézia király telepített a délvidékre, a hol selyemgyárakat és több gyógyszertárt alapítottak. Atyja Herzog Ferencz József verseczi polgármester volt és a legelőkelőbb sváb polgárok közé tartozott, a kik az omladinista ráczokkal szemben germán erővel védelmezték a nehéz időkben a magyar állameszmét. H. német nevelést kapott, magyarúl csak akkor tanult, mikor a verseczi községi iskolából elvitték a temesvári piaristákhoz (1874–76); onnét Szegedre (1876–78), majd Fehértemplomba ment (1878) és itt végezte 1881-ben a gymnasiumot. Katonai pályára volt kedve, de szülei kivánságára a budapesti egyetemen jogot végzett (1881–84) és mint ügyvédjelölt Temesváron, majd Budapesten működött. 1887-ben Verseczen kardpárbaja volt egy katonatiszttel, a ki sebesülés következtében a párbaj szinhelyén meghalt; 1889-ben e miatt négy havi államfogságot töltött Váczon, és ekkor, mivel a jogi pályához különben sem volt kedve, megírta Fenn és lenn cz. regényét, azzal az elhatározással, hogy annak a sikerétől teszi függővé, hogy író lesz-e. A regény megnyerte a Singer és Wolfner által kitűzött 1000 frankos regény-pályázat díját. 1891. márcz. 12. Egy kard-affaire cz. tárczája figyelmet keltvén, Rákosi Jenő mint állandó tárczaírót a Budapesti Hirlaphoz szerződtette; azóta kisebb dolgozatai mind e lapban jelennek meg először. 1891-ben a Petőfi-társaság, 1893-ban pedig a Kisfaludy-társaság megválasztotta tagjának.

Irodalmi hajlamai gyermekkorában jelentkeztek: német verseket irogatott és iskolatársai számára lapot szerkesztett. Első kisérletei 1886-ban jelentek meg németül; első magyar elbeszélését a Pesti Hirlap adta ki 1887-ben. Később a Hétbe dolgozott. Elbeszélései és rajzai vannak a M. Szalonban (XVI. 1891–92. Farsangi álom, XVII. 1892. elb. és rajz, XX. 1893. Jókai Mórnál), a Budapesti Hirlapban (1892. 31. sz. Olga, székfoglaló a Petőfi-társaság jan. 24. nagygyűlésén, 1894. Törvény előtt sat.), a Vasárnapi Ujságban (1893. elb.), a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (Uj F. XXVIII. Két ember, székfoglaló 1894. febr. 11.)

Munkái:

1. Fenn és lenn. Regény. Bpest, 1890. Két kötet. (Egyetemes Regénytár V. 11., 12. Ism. A Hét 22. sz. 3. kiadás. Bpest, 1895.)

2. Mutamur. Huszonkét elbeszélés. Bpest, 1892. 2. kiadás. Bpest, 1893. 26 elbeszélés; Ism. 1892. Pesti Napló 111. sz., Nemzet 124., 128. sz., Budap. Hirlap 141. sz., Budapesti Szemle, M. Geniusz.)

3. A Gyurkovics leányok. Bpest, 1893. (Ism. Nemzet 89. sz., Ország-Világ 14. sz., Bud. Szemle; azon évben hét ezer példányban jelent meg, 1895-ben a 9. ezer.)

4. A dolovai nábob leánya, vígj. öt felv. Bpest, 1894. (Először adatott a nemzeti szinházban 1893. márcz. 10.; az első évben 25 előadást ért. Ism. Egyetértés 1893. 70. sz., P. Napló 75. sz. sat.)

5. Simon Zsuzsa. Regény. Bpest, 1894. Két kötet. (Egyetemes Regénytár IX. 1., 2. Ism. Nemzet 1893. 285. sz., Főv. L. 285. sz., Egyetértés 302. sz., Élet, M. Geniusz, Magyar Ujság 290. sz., Pester Lloyd 294. sz.. Budapesti Szemle 1894. sat.)

6. Napnyugati mesék. Bpest, 1894. (A láp virága, Sziriusz, Báró Rebusz, Donna Sol. Ism. Főv. L. 1895. 1. sz., Vasárnapi Ujság 47. sz.)

7. A Gyurkovics fiúk. Bpest, 1895. (Kilenczezer példányban.)

8. Három testőr, bohózat 3 felv. Bpest, 1895. (Először a nemzeti szinházban 1894. márcz. 2.)

Szerkeszti az Uj Időket, 1894. decz. 16. óta.

Álneve: Katang.

Temesvári s fehértemplomi gymnasiumi Értesítők 1876–1881.

M. Könyvészet 1890., 1893.

A Hét 1892. 5., 9, sz. arczk. (Kóbor Tamás.)

Nemzet 1893. 71. sz. (Kozma Andor.)

Corvina 1894. 7. sz., 32. sz., 1895. 8. sz.

Pallas Nagy Lexikona IX. 97. l.