Havas Sándor (gömöri),
Havas Sándor (gömöri),
a m. kir. kereskedelmi miniszterium nyug. államtitkára, szül. 1822. máj. 5. Felső-Micsinyén Zólyommegyében; tanult Egerben és Pesten, hol ügyvédi oklevelet nyert. 1844-ben lépett a hivatalos pályára, midőn Pest városa megválasztotta tiszteletbeli aljegyzőnek; 1845-től mint titkár Vay Miklós báró, a helytartótanács alelnöke mellett működött. 1848-ban Széchenyi miniszteriumában osztálytanácsos lett. A szabdságharczban mint önkéntes harczolt a ráczok és Simonics ellen; ezért a hadi törvényszék elé állíttatott, de fölmentették. 1851-ben Békés- és Csanádmegyék titkára, majd Püspök-Ladányban szolgabiró s később Szabolcs- és Biharmegyék első megyei biztosa s Borsodmegyében megyefőnök volt. Ezen időben azzal szerzett magának érdemeket, hogy az ev. ref. egyházi gyűlést, minden tilalom és üldözés ellenére, lehetővé tette. Innét a helytartótanácshoz osztatott be, hol 1862-ben valóságos osztálytanácsos, az alkotmányos aerában pedig a belügyminiszteriumban osztálytanácsos lett; később ugyanazon minőségben a honvédelmi miniszteriumba helyeztetett át. Ezen időben merült föl az az eszme, hogy a hadsereg élelmezése és fölszerelése tőkepénzesek consortiumának adassék ki; H. mint a miniszterium kiküldötte, Bécsben ezen tervet meghiusította. Később a kereskedelmi miniszteriumban lett államtitkár s mint ilyen 1875. ápr. 4. nyugdíjaztatott. A Budapest városi erdészeti s kültelki bizottmánynak elnöke s az egyetemen a közigaztási jog magántanára volt. Az ő indítványára történtek az aquincumi ásatások és az e czélra kiküldött bizottságnak elnöke s a kivitel erélyes terjesztője s végrehajtója volt. Ezenkívül a Mátyás-templom építési bizottság elnöke s a képzőművészeti társulat alapító s igazgatósági tagjaként is szerepelt. A budai hegyek szépítése s különösen az útvonalak megállapítása körül nagy érdemeket szerzett. Meghalt 1894. nov. 2. Budapesten.
Sokat foglalkozott a magyar őstörténettel, különösen az avarok és szlávok korára vonatkozólag. Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1858. Vidravadászat, Vidravadászat a Sárréten, 1861. 1–7. sz. Vadászrajzok, 1863. Vadászrajz a budai hegyekből, 1868. Vadászrajz a pilisi hegyekből, Vadászrajzok a mohácsi Margita szigetből), az Erd. és Gazd. Lapokban (1867. A fanyest), az Archaeologiai Értesítőben (Uj F. II. 1882–83. Az ó-budai hajdan a bold. szüz Máriáról nevezett Fehéregyház és Árpád sírja, Jelentés a krisztinavárosi római sírról, V. 1885. Az ó-budai hajdani Fehéregyháza holfekvéséről, VI. 1886. Az ó-budai hajdani Fehéregyház keresésére irányzott legújabb ásatások eredménye, János festő sírköve, VII. 1887. A budai vár falai és bástyáinak leásatása, VIII. 1888. A fővárosi régészeti ásatások és Salamon Ferencz, IX. 1889. Ujabb leletek és helyrajzi adatok Aquincumból), a Budapesti Szemlében (LVII. LVIII. 1889. Palacky Ferencz és a magyarok.)
Munkái:
1. A képzőművészet Magyarországon. Pest. 1868.
2. A szent korona országainak állam-szervezete és közigazgatása. Bécs. 1869. (Statistikai Előadások VII.)
3. Quelques mots sur la statistique militaire. Memoire redigé en vue du IXème congres international de statistique. Bpest, 1874.
4. Budapest régiségei. A főváros területén talált műemlékek és történelmi nevezetességű helyek leírása. A fővárosi közgyűlés 1889. évi 506. sz. határozata alapján szakférfiak közreműködésével. Bpest, 1891–93. (III. kötet. Budapest multja és a királyi várlak Ó-Budán. IV. k. Visszapillantás az 1889–92. évek eredményeire, A főváros budai részének topographiája.)
Szerkesztette a Pulszky Ferencz Albumát (Bpest, 1885. Többek közreműködésével.)
Budapesti Közlöny 1875. 82. sz.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1893.
Vasárnapi Ujság 1894. 45. sz. (Nekr.)
Pester Lloyd 1894. 254. sz. Abendblatt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
