Havas József,
Havas József,
jogi doktor, kir. udvari tanácsos és egyetemi tanár, H. János és Fodor Julianna fia, szül. 1796. jan. 20. Valaszkán Zólyommegyében; tanulmányait Beszterczebányán kezdte s a bölcseletet Pesten végezte; azután kispap lett és a bécsi Pázmáneumba küldték, de nemsokára elhagyta a papi pályát. A pesti egyetemen 1819-ben jogi doktori s 1820. ügyvédi oklevelet nyert. 1821-ben a pesti egyetemen a természetjog tanárának neveztetett ki; 1823–27-ig a római s úrbéri jogot adta elő. 1824. Pest városának második és 1826-ban rendes ügyészének, később főjegyzőjének választatott; 1829. tiszteletbeli, majd rendes tanácsos lett (ekkor a tanárságot elhagyta). Az egyetem jogi karában 1827. és a következő három évben dékán volt. Később Pest város főbirája s országgyűlési követe lett. Innét a m. kir. helytartósághoz került, hol helytartósági tanácsos és a tanulmányi osztály főnöke volt. Kőbányai birtokán jeles szőlőmívelést, méhészetet és selymészetet űzött; ugyanitt kitünő tehenészete is volt. A m. gazdasági egyesületben az értekezések sorát a méhtenyésztésről 1843-ban ő kezdette meg. 1845. június 5. ugyanott a kertészeti szakosztály elnökévé választották és ezen választást 1848-ban ismét megujították. Közreműködött Széchenyi István gróffal a pesti nemzeti casino fejlesztésén és annak egy ízben igazgatója is volt. Részt vett Fähr Vilmos svájczi gépészmérnökkel a pesti hengermalom alakításában; kiváló tevékenységet fejtett ki a pesti czukorfinomító gyár körül, melynek bukása vagyonában is mintegy 80,000 frtnyi kárt okozott. Részese volt a pesti gépgyárnak, melyből azután a fegyvergyár alakult. Közreműködésével alakult a pesti magyar kereskedelmi bank is, melynek 1843. jún. 8. igazgató tagjává, 1852-ben pedig igazgatósági elnökévé választatott. 1848-ban Széchenyi István gróf miniszteriumában osztályfőnök volt. 1849. jan. Windischgrätz herczeg tábornagy Budapestnek és a világosi fegyverletétel után ő felségétől a budai kerület kir. biztosának neveztetett ki. 1854-ben a szőlőmívelés, borászat és selyemtenyésztés érdekében beutazta Német-, Franczia- és Olaszországot. Ez utazásának gyakorlati eredménye a Sashegyen telepített szép szőlő volt; kőbányai birtokán pedig cognac-gyárat állított fel. 1857-ben a m. gazdasági egyesület újra alakíttatván, nov. 16. választmányi tagjává, 1858. február 8-án a szőlőmívelési, borkezelési s technologiai, 1868-ban pedig a kertészeti szakosztályának elnökévé választatott. A hatvanas években mint igazgatósági tag a salgótarjáni kőszénbányatársulat, a losonczi vasúttársaság és az országos iparegyesület megalakításában vett tevékeny részt. Meghalt 1878. febr. 10. Budapesten. Az országos m. gazdasági egyesületben nevét egy általa tett alapítvány örökítette meg.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1831. II. Gondolatok a bűntörvény okfejéről és annak gyakorlati hasznáról), a M. Gazdában (1842. Fák ültetése), a Gazdasági Lapokban (1850. Bortermesztésünk közel jövője, 1851. Mit tehet a kormány a magyarországi bortermelés előmozdítására, a státus-gazdaság igényeinek megfelelőleg, 1852. A magyar bortermelés ügyében, Levelek Bécsből, Selyemtenyésztés ügyében, 1853. Borcsarnok ügyében, Bortermesztés a Hegyalján, 1854. Czukorrépa-termelés, Egy levél a hegyaljai bortermelés ügyében, Eszközlései a pesti Kőbányában. 1856. Érmellék, 1857. Borok a bécsi kiállításon, A szüret és újbor körüli eljárásom, 1858–59. A hegyaljai borügy, Mit kell az elsatnyúlt szőlővel tenni? 1860. Közteleki selyemfonoda és gubóbeváltás árai, A baranyai szőlőhegyek), a Pesti Naplóban (1857. 199–201., 203., 205., 206. sz. Szüret és új-bor körüli eljárásom) sat. A szent István-társulati Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Sermo de recto usu temporis, quem ad senatum populumque academicum regiae scient. universitatis Hung., dum V. Idus Nov. 1828. anni schol. initium faceret, praelusionis instar prolocutus est. Budae.
2. Im allerhöchsten Auftrage Sr. Majestät des Kaisers und Königs Franz Joseph des I. Pest, 1849. (Proclamatio, melyben tudtul adja kir. biztossá történt kineveztetését, ívrét egy lap.)
3. Utazás Német-, Franczia- és Olaszország nevezetesebb vidékein. Pest, 1855. (Ism. M. Sajtó 1856. 52. sz.)
Kéziratban: Dissertatio inaug. juridica de eo: quantum circa irrogandas delictis poenas arbitrio judicis criminum a legislatore deferri expediat? Pestini (1819.) a m. n. múzeumban 4rét 23 lap.
Status Praesens Regiae Literarum Universitatis Ungaricae. Budae, 1830. 10. l.
Fejér, Historia Academiae 148.
Szinnyei Könyvészete.
Galgóczy Károly, Emlékkönyv. Bpest, 1883. III. 136. l.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
