Hattyufy Dezső,
Hattyufy Dezső,
bölcseleti doktor, szül. 1851. okt. 28. Rácz-Almáson Fejérmegyében, ág. ev. vallású szülőktől; középiskolai tanulmányait 1862-ben a sárszentlőrinczi algymnasiumban kezdte, a III. és IV. osztályt a pesti ág. ev. gymnasiumban, az V–VIII. osztályt a székesfejérvári zircz-cziszterczi rendű főgymnasiumban végezte 1870-ben. A jogot a pesti egyetemen hallgatta. Közben 1872. szept. 16. Fejérmegye főispánja kinevezte megyei tiszti aljegyzővé, mely állásában, a joggyakorlatot is megkezdve, 1876. máj. 1-ig működött; azután ügyvéd mellett dolgozott. 1877. szept. 28. és 29. ügyvédi vizsgát tett és nov. 12. Fejérmegyéhez tiszti ügyészszé neveztetett ki; decz. 27. pedig rendes aljegyzőnek választatott meg; majd később második aljegyző, árvaszéki ülnök és helyettes elnök lett. 1882. márcz. 4. bölcseleti doktori szigorlatot tett.
Az irodalomban a Hazánk s a Külföldben lépett föl (1869. Egy régi magyar babona, Kreskay József egy ismeretlen magyar jakobinus, Mátyás király serlege, 1871. 6., 8. sz. Zrinyi a költő egy állítólagos magyar költeménye), a Székesfejérvárban (1871. Néhány szó egy alakítandó megyei régiséggyűjtemény ügyében, A szentiványi földüregekről, 10. sz. Kreskay Imréről, A fejérmegyei főispánok története, Szécsényi Pál kalocsai érsek menlevele, Néhány szó a szentiványi lelethez, A fejérmegyei írókról, 1872. Néhány szó múzeumunk ügyében; Fejérmegye régiséggyűjtői, A régi sz.-fejérvári kaputoronyról, a sz.-fejérvári ásatások eredménye, Fekete János gyűjteményének eredménye, Néhány szó a római emlékkő feliratához, A megyei tört. és rég. egylet ügyében, Romjainkról, 1873-tól 1876-ig mint szerkesztő sok vegyes czikket írt a lapba, 1879-ig pedig a lapnak belmunkatársa volt), a Fehérvári Hiradóban (1880-tól); írt még különféle tárgyú czikkeket a Honba, a Nefelejtsbe, a Pesti Naplóba, a M. Ujságba s az Ellenőrbe; a székesfejérvári Vértesaljában (1873. Dunapentele multja, Szigetfő multja); az Arch. Értesítőben (1871–73-ban mint annak belmunkatársa, apróbb közlések), a Figyelőben (1877. Ányos és Virág-reliquiák Szigetfői álnév alatt), a M. Közigazgatásban (1885. Közigazgatásunk irodalma, A megyei árvaszékek a közigazgatás keretében, Zedregi Dr. névvel és könyvism.), a Jogban (1889. Az árvaszékek megszüntetése; az erre vonatkozó vitát a Székesfejérvár és Vidékében folytatta), a Fejérm. tört. és rég. egylet Évkönyvében (1885. A nagyloóki ásatások, melyet a lelt régiségek bemutatásával együtt a budapesti orsz. embertani s rég. társulat ülésén 1881. Budapesten felolvasott.) A budapesti egyetemen kitűzött érmészeti s czímertani kérdésekre (1872. és 1879.) értekezéseivel, az elsővel jutalmat, a másodikkal dicséretet nyert. Hivatalos elfoglaltsága mellett jelenleg is foglalkozik az irodalommal, különösen a helyi lapokba ír társadalmi, közigazgatási, történelmi s régészeti czikkeket.
Munkái:
1. A hazai vármegyék és városok czímerei. Kolozsvár, 1881. (Különnyomat az Erdélyi Muzeumból).
2. Moha község történelmi vázlata. Székesfejérvár, 1883.
3. A pecsétekről. Rövid ismertetés. Székesfejérvár, 1883. (Különnyomat a Tudósítóból.)
4. Buda visszavétele 1686-ban. Székesfejérvár, 1885. (Különnyomat a Székesfejérvári Naptárból.)
5. Fejérvármegye történelmi vázlata. Székesfejérvár, 1894. (Különnyomat a Székesfehérvár és Vidékéből.)
Szerkesztette a Székesfejérvár cz. hetilapot 1873. okt.-1876. decz. egyedül és 1877-től 1879 végeig Boross Mihálylyal együtt; mint a Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi és régészeti egylet titkára, szerkesztette annak Évkönyvét (I. 1885. és II. 1893.)
M. Könyvészet 1881., 1883. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
