Hatala Péter,
Hatala Péter,
theologiai doktor, egyetemi rendes tanár, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1832. febr. 17. Tót-Megyeren Nyitramegyében, hol atyja Károlyi István gróf gazdatisztje volt; a gymnasiumot Szombathelyen kezdte s a felsőbb osztályokat és a bölcseletet Pesten hallgatta; az 1848. szabadságharcz alatt a honvédek közé lépett és mint tüzér szolgált a világosi katasztrófáig; ekkor fogságba került, honnét kiszabadulván, a papi pályát választotta s az esztergomi főegyházmegye növendékpapjai közé vétette föl magát, honnét aztán a pesti egyetemre a theologia hallgatására küldetett. 1855. márcz. 14. Esztergom főegyházmegyei áldozópappá szenteltetett föl. Néhány évig káplán volt Nyergesujfalun és Hédervárott. 1856-ban theologiai doktorrá avatták. 1857–60-ban mint hittérítő járt Palesztinában. Innét visszatérvén, 1861-ben tanár lett az esztergomi papnevelőintézetben. 1866 óta a pesti egyetemen a sémi nyelvek tanára. 1872–73-ban rector is volt. 1869–70-ben a római egyetemes zsinat alatt hosszabb ideig tartózkodott a pápai városban, hol alkalma nyilt az ott napirenden levő kérdéseket közvetlen közelből tanulmányozni s e tanulmányok a későbbi római határozatok után irányadók lettek előtte. A kath. congressuson az esztergomi papság egyik képviselője volt és a kisebbség elveit osztotta. 1874-ben a r. kath. vallást elhagyta s az unitárius vallásra tért.
Költeménye jelent meg a pesti kegyesrendiek gymnasiumában a költészetet tanulók Zsengemutatványaiban (Pest, 1847.) Czikkei a Religióban (1857. I. Tudósítások az ausztriai zarándokokról, II. Jeruzsalem, 1858. Szent föld, 1859. I. Beitdsalla, 1861. Tábor hegyén, A bold. szűz Máriának sírja a Jozafat-völgyben), a Népnevelők Közlönyében (1857. A kath. néptanító és a vallás szelleme), a M. Sionban (1863–65. Négy év a szentföldön, tanulmány és tapasztalás után, 14 közlemény, 1864. Magyar keresztesek 1217–1218., 1866. Pécsváradi Gábor, szent Ferencz-rendi szerzetesnek utazása a szentföldön 1514ben), az Egyházi Lapokban (1867. Az izraeliták utolsó napjai Egyptomban, Az Úr Jézus születési barlangja Bethlehemben, Püspökválasztás a kereszténység első századaiban, 1868. Hogyan értelmezendő az egyháznak, a szent írás isteni eredetéről szóló dogmája. 1869. Jákob jövendölése), a Kath. Néplapban (1869. A sionhegyi apáczák árvaháza Jeruzsálemben), a Havi Szemlében (1869. Az ős evangelium, 1878–79, A mesék ős hazája, 1880. A zsidók Palesztinában, Afrikából), egyházpolitikai czikkek a Honban (1873–75.) és a Neues Pester Journalban (1873–74.), a M. Tanügyben (II. 1873. A lelkészek képzése Poroszországban), a Magyarország és a Nagyvilágban (1875. Keleti képek), a Petőfi Társaság Lapjában (1877. Zohairnak, az Abi-Szolme fiának Moallakat, kaszidetje, arabból prózában ford., irodalomtörténeti bevezetéssel, 1878. Adós és hitelező, kalmár és vevő az arab beduin költészetben, prózában ford.), az Otthonban (1875. A Messiás országa), az Életképekben (1876. Oktatás a Kaduri könyvéből a jogtudományról, fordítás arabból, A királyok kincstára, ford. arabból), az Egyetemes Philol. Közlönyben (1877. A pún szöveg Plautus Poenulusában, 1886. A zsoltárkönyv), a Koszorúban (1879. Az iszlam és a civilisatió, Jésus az iszlam szerint, 1880. Nők az iszlamban, 1881–82, Názáretbe és Lorettóba, Mekkába, A moszlim szentek, 1883. A szentsír templomában), a Keresztény Magvetőben (1881-től), a lőcsei Albumban (1882. Beitdsálától Hebronig), az Új Községi Közlönyben (1883. Közigazgatás ázsiai Törökországban), a M. Salonban (II. 1884–85. Rómából, IV. 1890–91. Négy év a szentföldön), az Ország-Világban (1885. Budavár ostrománál), a Hétben (1891. A nagy hét Jeruzsálemben), az Érsekujvár és Vidékében és egyéb vidéki lapokban (Bethlehemben).
Munkái:
1. Theses ex universa theologia quas in c. r. scientiarum universitate pestiensi publice defendendas suscepit. Pestini, 1856.
2. Vezérlapok a szent földre, vagyis tapasztalásból merített tanácsok az út kezdetére, folytatására s bevégzésére, az útba eső jelesebb helyek, nevezetességek s a szent helyek leírásával a magyar zarándokok kedveért. Pest, 1857.
3. Az ó- és újszövetségi szentirás, a Vulgata szerint, figyelemmel az eredeti szövegre, Díszkiadás 230 külön képpel és díszrajzokkal. Pest, 1869. (Kiadta Riedl Szendével.)
4. A moral viszonya a valláshoz. Rectori beszéd. Pest, 1874.
5. Az én hitvallásom. Bpest, 1875.
6. Arab nyelvtan, olvasókönyv és szótár, tekintettel a főbb sémi nyelvágakra és az élő nyelvre. Bpest, 1877.
7. Mohammed élete és tana. Bpest, 1878.
Szerkesztette Budapesten az Egyházi Lapok cz. havi füzeteket 1867. máj.-1868. jan. (Bodnár Zsigmonddal együtt), a Szabad Egyház cz. politikai napilapot 1869. júl. 15-től 1872. jún. 29-ig (Prileszky Tádéval) és ennek folytatását a Szabad Sajtót 1872. júl. 2-tól decz. 31-ig gróf Csáky Gyulával és 1873. jan. 1-től márcz. 29-ig, mikor megszünt, Rózsaági Antallal, a Katholikus Reform cz. egyházi s tanügyi hetilapot szerkesztette s kiadta 1873. ápr. 6-tól júl. 30-ig.
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Marastoni József 1873., nyomt. Beck Ferdinand Budapesten.
Nővilág 1857. 36. sz.
Hazánk és a Külföld 1872. 32. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1872. 33. sz. arczk.
Figyelő 1876. 5. sz. (Bodnár Zsigmond és Irodalmi Dolgozatai. Bpest, 1877.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Zelliger, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 62. l.
M. Sion 1890. 259.
M. Salon XV. 1891. arczk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
