Hanusz István, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Hanusz István,

főreáliskolai igazgató s tisztetbeli esperes, szül. 1840. decz. 21. Váczon Pestmegyében; középiskoláit 1852–1860-ig szülőhelyén, Pesten és Szegeden végezte; 1864-ig a hittudományokat hallgatta Váczon; aug. 26. áldozópappá szenteltetett föl és öt hónapig káplán volt Verőczén és Tápió-Bicskén. 1865. márcz. hitoktató s helyettes tanár lett a kun-félegyházi kath. algymnasiumban. 1867. jún. a földrajzból és történelemből a pesti egyetemen tanképesítést nyert. 1871. júl. a kecskeméti állami reáliskolához, mely 1878 óta 8 osztályúvá egészíttetett ki, neveztetett ki rendes tanárnak, hol leginkább földrajzt és növénytant tanított. 1882. szept. püspöke tiszteletbeli esperessé nevezte ki. 1886. szept. óta a kecskeméti főreáliskola igazgatója. Alapító tagja a kir. m. természettudományi társulatnak és a magyar földrajzi társaságnak.

Czikkei többnyire földrajzi, természetrajzi s tanügyi tárgyúak és a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Idők tanúja, M. Állam, Szépirodalmi Kert (1864 től hat czikk), Tanodai Lapok (1865), Természettudományi Közlöny (1871-től 28 cz.), Kecskemétvidéki Közlöny (1873. 2 cz.), Kecskemét (1874-től 56 cz.), M. Korona (1878. 160–162. sz. A hesperidák aranyalmája), Gazdasági Lapok és M. Föld (1879–82. 11 cz.), Földrajzi Közlemények (1879 óta 242 czikk, 1879–80. Deltaképződés, Éghajlati változások, 1880–84. Magyarország politikai földrajza, Régi földrajz, Városok népszaporodása, A föld őstörténete, A földrajzi tanulmányok jelen iránya, A hazai földrajz multjából, 1885. Tájképi szépségek hazánkból, 1886. Európa népességének egyenlőtlen szaporodása, Halász Mihály, 1887. A magyar puszták növényzetének létküzdelme, Községek születése az Alföldön, 1888. A nagy magyar Alföld sósflorája és talaja, 1889. Világbirodalmak alakulás-kérdése, 1893. Amerikában szerepelt honfitársaink, 1894. Földrajzi népregék sat.), M. Gea (1880–81. 4 cz.), Természettudományi Füzetek (1880-tól 38 cz.), M. Hirnök (1882. 4 cz.), Bars (1882-től 30 cz.), Közoktatás (1882–88. 25 cz.), Gazette de Hongrie (1883), Budapesti Hirlap (1883–91. 10 cz.), M. Salon (1884), Revue Geographique Internationale (1885), Félegyházi Hirlap (1885-–91. 5 cz.), Remény (1886), Váczi Közlöny (1886–93. 2 cz.), M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (1887-től 4 cz.), Szepesi Lapok (1887–89. 2 cz.), Der Naturforscher (1887), Országos középisk. tanáregylet Közlönye (1888–89. 4. cz.), Egyetértés (1888-tól 5 cz.), Házi Szárnyasaink (1888), Szabolcsi Szabadsajtó (1888), Képes Családi Lapok (1888), M. Háziasszonyok Naptára (1889), Kecskemét és Vidéke (1889–91. 44 cz.), Arad és Vidéke (1889), Komáromi Lapok (1889–91. 4 cz.), Turisták Lapja (1889-től 5 cz.), Kecskeméti nagy képes Naptár (1890-től 3 cz.), Szegedi Hiradó (1890), Váczi Hirlap (1890–93. 6 cz.), Budapest (1891). Budapesti Szemle (1891. A földrajzi helyzet szerepe a városok alapításában); Kisfaludy-társaság Évlapjai (1891), Emlékkönyv a k. m. természettud. társulat jubileumára (1892), Kath. Egyházi Közlöny (1892), Egri Népujság (1892), Borászati Lapok (1893. 3 cz.), A kecskeméti Katona József kör Évkönyve (1893. 3 cz.), Erdély (1893). Fővárosi Lapok (1894), Kath. Szemle (1894), Biztosítási Értesítő (1894), Vasárnapi Ujság (1894), Ungarische Rosen-Zeitung (1894), Budapesti Néplap (1894), Hornyik Album (1894), a Rózsa Ujságban (1894–95. A virágok illatozása.)

Munkái:

1. Képek a növényvilágból. Léva, 1887.

2. Az állatok világából. Bpest, 1890.

3. A földközi tenger. Kecskemét. 1891.

4. A nagy magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét. 1895.

Szerkesztette a kecskeméti Lapokat 1886–87-ben és szerkeszti 1887 óta a kecskeméti áll. főreáliskola Értesítőjét.

Szinnyei Repertoriuma. Történelem II. és III. Természettud.

Karcsú, Vácz Története IX. 277. l.

Horváth Ignácz Könyvészete 1887., 1890–91.

Daday, M. Állattani Irodalom II. Bpest, 1891.

Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1891. arczk., 1892.

Corvina 1894. 36. sz. és önéletrajzi adatok.