Hajnik János,
Hajnik János,
jószágigazgató, szül. 1811. jún. 22. Váczon (Pestm.) középsorsú nemes szülőktől; középiskoláit szülővárosában, a jogot a pesti egyetemen végezte s egy évi patvaria után 1831-ben az ügyvédi vizsgát letette; de csakhamar oda vágyott, hova valódi hivatásának elősejtelme ösztönzé, s a mezőgazdaság terére lépett át; 1832-től Károlyi Lajos gróf tót-megyeri uradalmában, a jeles Klauzál Imre vezérlete alatt, szenvedélylyel látott új pályájának gyakorlati s elméleti tanulmányai után és nem sok idő mulva mint önálló tiszt, 1839. a rohonczi intézet előadó tanára s mint a juhászat körűl kitünő ismeretekkel biró intéző ismertetett. 1848-ban Sina György báró érdi uradalma kormányát vette át, s csakhamar magára vonta a közfigyelmet fáradhatatlan szorgalmával s czélszerű javításaival. Innét ment Czenkre 1852-ben a nagyhírű Széchenyi István gróf eddig is széphírű gazdaságába, hol már teljesen önállóan nyúlhatván a keze alatti terjedelmes jószágok kormányzatához, majdnem hihetetlen gyorsasággal veté meg alapját egy oly gazdaságnak, mely kevés év mulva egyike lett hazánk legnevezetesebb gazdaságainak. A czenki ekéknek, vetőgépeknek és egyéb gazdasági szereknek ő teremtett roppant kelendőséget; ő volt az, ki első sorban és nyomatékkal szólalt fel a gépek alkalmazása mellett. A Czenken most is fennálló czukorgyár keletkezéséhez hozzájárult és egy gazdasági gépgyárat állított fel, mely annyiban különös fölemlítést érdemel, mert abban nemcsak Magyarországon, hanem az egész birodalomban a legelső Garrett-féle sorvetőgépet szerkesztették, a mely az 1853. bécsi kiállításon az első díjat kapta; de legnagyobb hírű lett a czenki eke, mely angol minta szerint módosítva, a Zugmaier-féle eke utánzata. 1865-ben az akkoriban a belga bank tulajdonában levő gödöllői uradalom vezetését vette át, melyet ezen uradalmak felosztása s eladásaig megtartott. 1868. magyar kir. jószágigazgatóvá nevezték ki Temesvárra, mely állásában 1875-ig maradt; ekkor e hivatal feloszlattatván, mint kataszteri felügyelőt Pécsre helyezték át. Meghalt 1887. jún. 25. Czegléd-Berczelen.
Czikkei a Rohonczi Közleményekben (1840. Egy-két szó a gyökeres növények termesztésének hasznairól), a Gazdasági Lapokban (1850–51. Nyilt levél az amerikai szénagyűjtő gereblyét és vontatót illetőleg, Nyilt levél némely gazdasági eszközök és gépek s a takarmány-kezelés ügyében. 1852. Nyilt levél a kettős ekék hasznosságáról, 1853–54. Néhány szó a czenki birtok jelen állapotáról. Gazdasági eszközök és gépek ügyében. Néhány szó a trágyáról általában, különösen a mesterséges trágya fontosságáról, 1855. Nézetek a vetések fogasolásáról, Czenkről is néhány szó a gabna sormívelése érdekében, 1856. Gazdasági állapotok Nagy-Czenken, 1862., 1864–65. Reflexiók Sopronból, Czenki utóhangok, Gödöllői hangok, 1867. A sopronmegyei czukorgyártásnak fokonkénti emelkedése és ennek következtében az ott általánosan emelkedett közjólét és vagyoni gyarapodás, A czukoriparnak hazánkbani fejlődését és jelen állapotát érdeklő levelek, 1868. Még néhány szó a répatermelés költségeiről és ennek néhány módozatairól, Általános eszmék a szellemi és anyagi tőkék hatása felől, tekintettel gazdászati s népességi viszonyainkra, Arad-Temesvár környéke, tekintettel az ottani általános gazdászati viszonyokra és egy-két szó a bérrendszerről, Észrevételek a fogyasztási adó körüli reformok iránt, Nézetek a czukoriparnak hazánkbani gyorsabb fejlődését gátló egynémely akadályok tárgyában, 1872. Gazdasági levelek külföldről, 1873. Gyakorlati útmutatások az okszerű gazdasági üzlet szempontjából a Bánság számára, A Köztelek alapköve letételének emlékére, A rozsda s az ausztráliai buza, Nyilt levél a buzanemesítés tárgyában, A vetőmag nemesítése, 1874. Az 1874. termésről), a Falusi Gazdában (1856. dr. Stöckhard tanár úrhoz sat.), a M. Sajtóban (1856. 18. sz. Visszapillantás 1855-re), a P. Naplóban (1867. 266. sz. Nehány szó tájékozásúl a hazai czukorgyári mozgalmak érdekében). az Erdészeti és Gazdasági Lapokban (1867. A czukorrépa termeléséről), a Gyakorlati Mezőgazdában (1873. Az ausztráliai buza, 1874. Figyelemreméltó szavak), a Földmívelési Érdekeinkben (1873. Gazdasági irányeszmék, Örvendetes kórjelenségek, 1874.), a Reformban (1873. 165–168. Széchenyi István gróf életéből) sat.
Munkái:
1. Praktische Anleitungen zu einem rationellen Wirthschaftsbetrieb im Banat. Temesvár, 1873. (Különnyomat a Neue Temesvarer Zeitungból. Mint temesvári jószágigazgató, tekintettel a délmagyarországi lakosság igényeihez adta ki ezen füzetet, melyet számos példányban osztott ki a kis gazdák között.)
2. Gazdasági és nemzetgazdasági dolgozatok. Bpest, 1875. (Fontosabb czikkeinek gyűjteménye).
Arczképe: kőnyomat Anreiter fest. után kőre rajzolta Dauthage Bécsben, névaláírásával, és Molnár J. rajza s Rohn A. nyomt. Pesten 1858.
Vasárnapi Ujság 1857. 4. sz. arczk.
Molnár József, A jelesebb magyar gazdák és gazdaírók arczképcsarnoka, szövege Hunfalvy Jánostól. Pest, 1858.
Szinnyei Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona VIII. 531. (Balás Árpád).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
