Györgyényi Ignácz,
Györgyényi Ignácz,
egri kanonok, szül. Nagybányán (Szatmárm.) 1809. júl. 15.; szülővárosában és Szatmárt végezte középiskoláit. 1824-ben az egri papnevelő-intézetbe lépett, hol bölcseletet és hittudományt hallgatott. Tanulmányainak befejeztével (1830) az érseki irodában nyert alkalmazást. 1832-ben misés pappá szenteltetett föl és Miskolczra ment segédlelkésznek, honnét később Rakamazra helyeztetett át és ettől kezdve 50 évig lakott Szabolcsban; 1835-ben berczeli, 1843. tiszalöki s 1847-ben kisvárdai lelkésznek nevezték ki, 1859-ben kerületi esperes, 1865. szabolcsi főesperes, 1868. prépost, 1875-ben pedig kanonokká lett s Egerbe költözött. Körülbelől 20 ezer forintot fordított jótékony czélokra; 1883-ban az általa létesített betegápoló intézetet Egerben fölszentelték; ezért a városi képviselőtestület 1890-ben díszpolgárává választotta s életnagyságú arczképét 1891. okt. 22. díszközgyűlésben leplezte le. Meghalt 1891. decz. 20. Egerben.
Czikkeket és leveleket írt 1845 óta, körűlbelől 35-öt, a lapokba, különösen többet a Religióba s egyet Kisvárda cz. a M. Sionba (1867.)
Munkája: Lelkipásztori elméletek és gyakorlatok, melyekkel... mint plébános, üres óráiban foglalkozott és melyek a Religio és Nevelésben és más lapokban 1845-ik évtől kezdve szórványosan megjelentek. Saját élvezetére összeszedte s kiadta a szerző. Eger, 1887. (2. bőv. kiadás. Eger, 1888.)
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 174.
Borsodm. Lapok 1889. 69. sz.
Ország-Világ 1890. 32. sz. arczk.
Egri Egyházmegyei Közlöny 1892. 1. sz.
Koncz Ákos, Egri Egyházm. Papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 97. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
