Gyarmathy Zsigmondné (érsekújvári), Hory Etelka, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Gyarmathy Zsigmondné (érsekújvári), Hory Etelka,

a Petőfi-társaság tagja, szül. 1845 máj. 28. Magyar-Gyerő-Monostoron, hol atyja Hóry Farkas ev. ref. lelkész volt, ki kis leányával korán megismerteté hazánk költőit és megkedvelteté vele az irodalmat. Neje lett Gyarmathy Zsigmondnak, ki földbirtokos s később a kalotaszegi takarékpénztár vezérigazgatója lett. Neje Kalotaszeg vidékének és népének valódi jóltevő nemtője; rajongó szeretettel viseltetik szülőfölde iránt, a mi irodalmi működésén is meglátszik. Megismerkedvén a népnek vele született természetes ügyességével, látta, hogy a nők mily gyönyörűen himeznek, milyen vásznat szőnek. Föltünt neki péld. a fodorvászon, melyhez hasonló sehol másutt nem található. Föltárta ezt a világ előtt, megismertette nem csupán a hazában, de annak határain túl is, így a többi közt Párisban, s ennek köszönhető, hogy Kalotaszeg népe két év alatt 10 ezer forintnál többet vett be szőttes és varrottas iparából. Ezeket bemutatta az országos kiállításon és ő állította ki 1887-ben az iparcsarnok erdélyi bazárjában tíz magyar falu keze munkáját. 1876 óta a Petőfi-társaság tagja.

Legelső munkáját Az erő gyengesége cz. Katinka névvel küldte be a Fővárosi Lapoknak (1874), mely tetszésben részesült; ezóta folyton ír elbeszéléseket, néprajzi czikkeket sat., különösen Kalotaszeg népéről a szépirodalmi s ismeretterjesztő lapokba.

Czikkei a Fővárosi Lapokban (1877. 1881. 247. sz. Emlékezés Sámi Lászlóra, 1888. 226. sz. Vasváry Pál sírja), a Honban (1879. 237. sz. Hóry Farkas. A magyar-gyerő-monostori templomban. Emlékezés az én jó apámra), a M. Polgárban (1882. 168. sz. Haray Viktor élet- és jellemrajza, 1883. A kiknek nincsen szivök, regény, 1886. 81. sz. Vasvári Pál), a Protestáns Közlönyben (1882. Az apa, rajz), a M. Salonban (II. 1884–85. Kis városbban, III. 1885. Kalotaszegről, XII. 1889 90. elbeszélés), a Vasárnapi Ujságban (1887. Kalotaszegről, A magyar nőkhez, 1888. Kalotaszeg művészete, apró képek a varrottas világból, 1889. A kalotaszegi varrottasról és néprege, 1890–94. Faültetés és elbeszélések). Szorgalmas munkatársa a M. Bazárnak, hol a kalotaszegi munkákat ismerteti, sat.

Munkái:

1. A regényes feleség. Regény. Bpest, 1885. (Ism. P. Napló 1884. 291., 292. sz., Ellenzék 235., 236. sz. Budapesti Szemle XLII.)

2. Az ifjú pap. Regény Kalotaszeg vidéki életéből. Bpest 1885. (Ism. Főv. Lapok 264. sz.)

3. A hegyek közűl Bpest, 1886. (Ism. M. Salon V., Nemzet 238. sz., M. Polgár 216. sz.)

4. Beszélyek és apróságok. Bpest, 1887.

5. Monostory Katinka. Regény a szabadságharcz idejéből. Bpest, 1890. (Ism. Ellenzék 1889. 269. sz. és Fővárosi Lapok 1890. 55. sz.)

6. A havasok alján. Elbeszélések a kalotaszegi népéletből. Bpest, 1891. Előszóval ellátta: József főherczeg. (Egyetemes Regénytár VI. 10. Ism. Főv. Lapok 121. A Hét 20. sz.)

Ellenzék 1884. 23. sz., 1885. 239. sz.

M. Polgár 1885. 279. sz.

M. Salon VI. 1886–87. arczk., XII. 1889–90. arczk.

M. Könyvészet 1885–1891.

Athenaeum Nagy Képes Naptára 1886-ra, arczk. (Bognár Vilma).

Vasárnapi Ujság 1887. 25. sz. arczk.

Fővárosi Lapok 1887. 293. sz.

Faylné-Hentaller Mariska, A magyar írónőkről. Bpest, 1889. köny. arczk.

Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk.

M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és névaláírása.

Erdélyi Irók és Művészek Almanachja. Kolozsvár, 1892. arczk.

Aranyosvidék 1893. 42. sz.