Guzmics (László) Izidor,
Guzmics (László) Izidor,
theologiai doktor, bakonybéli apát és a m. tudom. akadémia tiszt. tagja, G. István molnár és Budai Anna fia, szül. 1786. ápr. 7. a Jánosfa (Sopronm.) községhez tartozó vámoscsaládi malomban; anyai nagybátyja Budai József szentgyörgyvölgyi plébános nevelte; a gymnasiumot Kőszegen, Szombathelyt és Sopronban 1805-ben végezte; ezalatt a német nyelvet is megtanulta. Soproni tanára Horváth Pál, a későbbi tihanyi apát, megkedveltette vele a latin classicusokat, különösen Ovidius elegiáit, melyek G. kedélyén mélyebb nyomokat hagytak magok után. 1805. okt. 5. a szent Benedek rendbe lépett; 1806. aug. 30. elhagyta a szerzetet és gazdatiszti pályára készült; nov. 6. ismét a rend tagja lett és 1807-ben kezdé a latin nyelvtan ismétlése mellett Pannonhalmán a görög nyelvet is tanulni; tanítója Tóth Farkas ex-jezsuita volt, ki megkedveltette vele a hellen nyelvet és irodalmat; ez évben hallgatta a logikát is, 1808-ban pedig Győrött a physikából vett leczkéket. Még ez év szept. 14. letevé a szerzetesi fogadalmat; 1809–10-ben a győri főgymnasiumban alkalmazták kezdő tanárúl. 1811-ben még mint növendék Pannonhalmára tétetett át, hol a rend novicziusaival a középiskolai tanulmányokat ismétlé. 1812-ben a pesti központi papnevelőbe küldték, hol négy évet töltött a hittudományok hallgatásában. E hely G. irodalmi pályájára döntő hatással volt, hol különösen Tumpacher József egyetemi tanár nagy befolyással hatott tudományára és jellemére. Pesten bővebben megismerkedett a német irodalommal; itt kedvelé meg nagyobb mérvben a hazai irodalmat is. Mint növendék 1814-ben több rokon szellemű társával tudományos egyesületbe állott; együtt dolgoztak eredetieket és fordításokat; írt egy regényt (Miteusz), Bilkei Pap Ferenczczel egy vígjátékot, mely azonban nem jelent meg, részt vett a Nemzeti Plutarkus írásában és Hübner Lexikona fordításában. 1815. aug. 23. áldozópappá szenteltetett és visszatért Pannonhalmára, hol mint az alap- és ágazatos hittan tanára működött. Megkezdé írói pályáját, Báthori Gábor pesti ev. ref. superintendenssel folytatott polemiáját, kifejté a magyar haza katholikus és mindkét protestáns felekezete közti vallási unió eszméit. 1829-ben a pesti egyetem hittudományi kara Guzmicsnak mint theologusnak érdemeit azzal jutalmazá, hogy theologiai doktornak választotta. A magyar tudom. akadémia alapszabályainak kidolgozására 1828. márcz. elején ő is meghivatott és egy hónapot töltött Pesten és részt vett a nádori bizottság ülésein; 1830. nov. 17. pedig vidéki rendes tagjává választatott. 1831-ben jelen volt az akadémiának február 14–24. első nagygyűlésén és részt vett az operatumok készítésében is; okt. 22. az akadémia elnöke hittudományi műszavak gyűjtésére hívta fel őt, ezeken kívül még nyelvtudományi műszavakat is adott be; a Nagyszótár előmunkálataiban részt vett a magyar-görög szavak egybehasonlító adattárával; a jutalmazandó művek bírálójául is gyakrabban kineveztetett. Nagy olvasottsága és tudománya, főleg pedig azon körülmény, hogy G. nyelvészeti s költészeti elveire nézve teljesen Kazinczy iskolájához csatlakozott, egyre szorosabbá fűzte Kazinczyval baráti viszonyukat. Kazinczy 1831. ápr. 9. meglátogatta Pannonhalmán, hol társaságában négy napot töltött. 1832. bakonybéli apáttá neveztetett ki, hova szept. 4. költözött, hol szerzetes társait magyar írókká képezni igyekezett. Bakonybélben népiskolát építtetett s 1837-ben zene- és énekiskolát alapított. 1838. szept. 7-én a m. tudom. akadémia tiszteleti taggá választotta. Meghalt 1839. szept. 1. Bakonybélben.
Költeményeket, elbeszéléseket, drámákat írt a Szépliteraturai Ajándékba (1821–1825.), a Hasznos Mulatságokba (1821., 1824., 1826., 1829.), az Aurorába (1823., 1826–27.), a Felsőmagyarországi Minervába (1825–27., 1831. Kazinczy emléke), az Uraniába (1828. Etelka Kréta szigetén, melodráma, 1829. elb., 1830. Árpád Pannonia hegyén, hazafiúi dr., 1831. Meteusz, vagy a barátság diadalma, hősi dr., 1832. Vak Béla kinyilta, énekes dr., 1833. Imre és András, vagy a királyi szó hatalma, hősi dr., 1834,), a Regélőbe (1833–34., 1837.), az Athenaeumba (1838., 1840.), a Budapesti Árvizkönyvbe (IV. 1840.); értekezései s czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1817. VI. Miért irják magukat a pannonhegyi Benediktinusok Congregationis Cassinensis, alias s. Justinae de Padua? X. Mint kelljen az idegen neveket s művész szavakat honni literaturánkban irni?, XII. Mentő irás a Proseuticon vizsgáltatása ellen. 1818. VIII. A magyar nyelv főtörvényeiről, 1820. Idylle, poetikai értekezés, 1822. VIII. Az emberi nyelv hármas befolyása, az ember emberesitésébe, nemzetiesítésébe és hazafiusitásába, 1823. X. Istenesség annyi-e mint religió? 1825. V. Gondolatok az emberi nyelvnek, különösen a magyarnak némely tulajdonairól, 1826. VIII. Révai Miklós igaza a magyar igehajtogatás harmadik formájára nézve, 1827. VII. Philosophiai levelek a gondviselésről, 1829. III. A magyar nyelvtudomány rövid foglalatja, 1830. II. Révai, 1833. X. A terem szó legalaposabb értelme, 1836. V. Jutalmazások és dicsőitések), a Hasznos Mulatságokban (1818. 152. l. Mit kell tartanunk a h-ról a hangmértékre nézve?, 1829. Hazafiúi áldozat, könyvism.), az Egyházi Értekezések és Tudósításokban (1820. polemikus czikkek), a F. M. Minervában (1826. III. A mult század fáradozásai a kritikában Herder előadása szerént ford., IV. Kalligena a szépség anya, ford. Herder után, 1827. II. Nemezisz a költőknél és képművészeknél, Az élet nem fő java embernek), Muzarionban (1829. IV. Felelet Szontagh megjegyzéseire, 1833. I. Életirás és könyvism.), az Egyházi Folyóirásban (1832. A Németalföldi theologiai rendszerekről, 1834. A papi nőtlenség), M. tud. társ. Évkönyveiben (I–IV. 1833–1840. Hellen tanulmányok, Emlékbeszéd Horváth János fölött), a Tudomány Tárban (1835. Nyelvünk ujabb fordulatairól, 1838. Uj F. III. A költészi, különösen a szinművészi nyelv, 1840. VII. Philosophiai nyelv), a Jelenkorban (1835. 74. sz. Virág Benedek emléke), a Közhasznú Emberek Tárában (Dominikanusok, Franciscánusok és rövid életrajzok), a Figyelmezőben (1837. Könyvism.), az Athenaeumban (1838. II. Képző erő) és a Figyelőben (1876. 8. sz. Naplójegyzetei 1825-ből), az Aigner Figyelőjében (I. 1876. 380. l. Lehoczky Tivadar a saját gyűjteményében levő eredeti kéziratból közlé: Ismertetés a tihanyi codexről. II. A magyar nyelv ügye az 1825. országgyűlésen, G. Naplójából).
Levelei Horvát Istvánhoz. Pannonhalma, 1821. márcz. 8., 1821. máj. 20., jún. 28., 1822. decz. 26., 1826. febr. 21., nov. 4., 1828. febr. 5., 1829. márcz. 9., 1830. jan. 25., 1832. febr. 25., Bakonybél, 1833. júl. 21., nov. 25., 1836. máj. 19. (a m. n. múzeum kézirattárában), Ponori Thewrewk Józsefhez, Pannonhalma, 1832. márcz. 19. (Századunk 1845. 33. sz.)
Szerkesztette és kiadta a Vallási és Egyházi Tárt 1832–36. hét füzet és Új folyam VIII–XIV. füzet, Pozsony és Pest, 1835–1837. (ebben több czikkein kívül Tumpacher József, Rudnay Sándor és Koller József életrajza); kiadták a Költészeti Képek cz. gyűjteményt B. G. V. (Beely, Guzmics és Vaszary Egyed. Pest, 1837–38. Két évfolyam. Ebben több költeménye van).
Kéziratban maradt munkáit fölsorolja Zoltvány L. Irén, Guzmics Izidor életrajzában.
Munkái:
1. Meteusz hunn fejedelem, egy honni történeten épült rege. Pest, 1814. (Két koszorús Delinke I. Névtelenűl).
2. Főt. Horváth Pál tihanyi-, és Taucher Ágoston bakonybéli apát uraknak apátságokba lett béiktatásokra. Győr, 1817. (Költemény. Névtelenűl).
3. A buzgó kereszténységnek számára készített énekek. Győr, 1818. (Esztergom, 1835 és 1842).
4. A katholika anyaszentegyház hitbeli tanítása, a magyarországi protestansokhoz. Pest, 1822.
5. A keresztényeknek vallásbeli egyesülésekről írt levelek, az evangeliumi keresztény tolerantziának védelmezőjéhez. Pest, 1822.
6. A keresztényeknek vallásbeli egyesülésekről. I. Lehet-e? van-e? Ha lehet és van, melyik az egyedül idvezítő ekklesia? támasztott kérdésekre adott felelet. II. A kath. anyaszentegyház hitbeli tanítása felvilágosítva a Magyarországi protestánsokhoz. Pest, 1822.
7. A vallási egyesülés ideájának és a róm. kath. és protest. keresztények között fenálló uniónak visgáltatása. Győr, 1824.
8. Theokritosz maradványi. Győr, 1824.
9. A róm. kath. és protest. keresztények között fenálló uniónak másodszori visgáltatása. Győr, 1826.
10. Theologia christiana fundamentalis. Győr, 1828.
11. Theologia dogmatica. Posonii, 1828–29. Három kötet.
12. Örömvers, melyet nagy mélt. Erdődy gróf Pálffy Fidelis urnak Vöröskeő örökösének, midőn ns. Pozsony vármegyének főispányi hivatalába bévezettetett, mély tisztelettel nyujtott pozsonyi kir. főgymnasium. Posonii, 1828.
13. A boldog atya. Erkölcsi dráma 3 felv. Az ifjúság számára kevés változással az Uraniaból kiadta Szeder Fábián. Esztergom, 1829.
14. A magyar Athenéon öt énekben. Pozsony, 1830. (A m. tud. akadémia megalapítása).
15. Pannonia századjai. Győr, 1830.
16. A kelő nap. Győr, 1830. Mind a kettő Kovács T. főapát beigtatására).
17. Révai Miklós pályája saját leveleiből, töredékűl ajánlva Horvát Istvánnak. Pest, 1830. (Külön kiadás a Tudom. Gyűjteményből. Kézirata a m. n. múzeumi kézirattárban).
18. Esthajnal. Főtiszt. Horváth Pál tihanyi apát urnak mint ötven éves áldozónak. Győr, 1830.
19. A teremtés. Egyházi karének 3 részben. Musikára téve Haydn József által. Győr, (1831.)
20. A kelő nap. Nagys. főtiszt. Kováts Tamás pannonhegyi főapát úrnak, főapátságába lett beigtatása alkalmával. Hely n., (1830).
21. Zsoltárok. Pest, 1832.
22. Jób. Pest, 1836.
23. A vándorcsillag. Mélt. és főt. Sztankovics János bozoni vál. püspöknek a győri káptalanból a vácziba átköltözése alkalmával bucsúvételül tisztelői. Pest, 1837.
24. O herczegségének főmélt. és ft. Kopácsy Jüzsefnek Magyarország és egyház nevezett prímásának hódoló tisztelettel nyujtja az egyházi tár intézete. Esztergom, 1839. (Megjelent az Egyházi Tárban is).
25. Prédikátor. Esztergom, 1839. (A 20., 21. és 24. sz. névtelenűl).
26. Ödipusz a király. Szophoklesz színműve, Iphigenia Auliszban Eüripidesz színműve. Hellenből ford. Pest, 1840. (Hellen classicusok, kiadja a m. tudom. akadémia I.)
27. Guzmics Izidor és Kazinczy Ferencz közti levelezés 1822-től 1831 ig. Közli Gulyás Elek. Esztergom, 1860. (Ism. Athenaeum 1873. 14–17. Lánczy Gyula).
28. Adatok az 1825-ki országgyűlés történetéhez. Közli Vaszary Kolos. Győr, 1883. (Értesítő a pannonhalmi szent Benedekrendi győri főgymnasiumról 1883. Különnyomatban is. 1–26. l. a közlő magyarázó bevezetése, 27–272. l. G. naplója).
29. Adatok az 1830-iki országgyűlés történetéhez. Közli Vaszary Kolos. Győr, 1885. (Értesítő a győri főgymn. 1885. Különnyomatban is. 1–20. l. a közlő magyarázó bevezetése. 21–162. l. G. naplója.)
Arczképe: rézmetszet, rajzolta Barabás, metszette Perlaszka Pesten (az Egyházi Tár 1839. XIV. köt. decz. füzetében és a M. tud. társaság Évkönyvei V. kötetében 1842).
M. tud. társ. Névkönyve 1839. 132., 1840. 183. l. (Munkálatai). 196. l. (Nekr. Toldytól).
Egyházi Tár 1839. II. arczk. (Bridel Fidél).
M. tud. társ. Évkönyve V. 1842. 196. l. (Emlékbeszéd Czuczortól) arczk., 218. l. (Nekr. Toldytól).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I.
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 108. l.
Esztergomi gymnasium Értesítője 1857. (Sebők Árkád).
M. Sajtó 1857. 93. sz. (Végórái).
Idők Tanúja 1860. 193–210. sz. (Levelezése Kazinczy Ferenczczel).
Egyetemes M. Encyclopaedia IX. 70. l.
Toldy, M. Nemzeti Irod. Története 1865.
Egyházi Lapok 1867–68. (Bita Dezső).
Szinnyei Repertóriuma. Tört. I.
Figyelő V. (Szeder Fábián levelei G.-hoz.) VII., X., XVII., XVIII., XX. (Császár Feencz levelei G.-hoz).
Scriptores Ord. S. Benedicti.
Zoltvány L. Irén, Guzmics Izidor életrajza. Bpest, 1884.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Állam 1860. 48. sz. (Tihanyi-codex).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
