tanítónő, szavaló (recitator) és a magyar irodalom ismertetője, szül. 1862. márcz. 11. Tordán Erdélyben; korán árvaságra jutván, először a nagyszebeni apáczáknál tanult, 1881-ben a kolozsvári áll. tanítónőképző intézetben nyert el. isk. tanítónői oklevelet; 1881–84-ben Budapesten Zirzen Janka keze alatt végezte tanulmányait és polgári iskolai tanítónői oklevelet nyert; de hajlamainál fogva először szinésznő akart lenni, be is iratkozott a színi iskolába, de anyagi helyzete nem engedte, hogy a kiképzés egész idejét itt tölthesse s ezért tanítónői állást vállalt és három évig Nagyváradon működött mint a polgári iskola tanítónője. Azonban elhagyta ezen pályát és Bécsbe utazott, hol Levinsky udvari szinész növendéke lett és most mint szavaló (recitator) keresi kenyerét. Több télen működött már Németországban mint a magyar irodalom ismertetője. Előadásainak és szavalatainak tárgya kizárólag a magyar irodalom termékeinek és a magyar társaséletnek ismertetése. Működésének főhelye Berlin, de több ízben lépett föl Kölnben, Majna-Frankfurtban, Düsseldorfban, Mannheimban, Elberfelden, Hannoverában, Nürnbergben, Pforzheimban sat. A legtöbb helyt először általános ismertetést ad a magyar irodalomról s azután hírneves költőinknek egy-egy kiváló darabját szavalja el, mindenkor bemutatván egyet magyar nyelven is, hogy a magyar szó hangzását is megismerjék. T. nagy gonddal folytatta magyar irodalmi tanulmányait; a mások fordításait jóformán mind könyv nélkül tudja s így is adja elő, soha sem olvas; e mellett maga is sikerrel fordított le egyes költeményeket Aranytól, Gyulaitól, Tompától és Szász Károlytól. A téli hónapokat, midőn előadást nem tart, Berlinben tölti, hol állandó lakása van; de időközben gyakran jő vissza rokonaihoz Magyarországba. 1891 nyarán Budapesten időzvén, a Zirzen-féle intézetben mutatta be szavaló tehetségét; nov. 19. pedig nyilvánosan is föllépett a tanítónők egyletének, a Mária-Dorothea-egylet javára. Magyarország több városában is bemutatta magát és előadásokat tartott.
Munkája: Blüthen der ungarischen Dichtkunst. Eine auch zum Vortrag geeignete Auswahl der schönsten ungarischen Gedichte, mit einer Uebersicht der ungarischen Literatur. Berlin és Barmen, 1890. (Budapesten nyomatott. Jegyzetekkel.)