Görgey István (görgői és toporczi idősb),
Görgey István (görgői és toporczi idősb),
G. Arthur testvér-öcscse, kir. közjegyző, szül. 1825. febr. 23. Kézsmárkon Szepesmegyében; tanult a lőcsei ág. ev. és a podolini piaristák gymnasiumában; azután az eperjesi ág. ev. kollégiumban, a miskolczi ev. ref. főiskolában, a pozsonyi ág. ev. lyceumban és megint az eperjesi kollégiumban, hol 1841-ben jogot végzett; 1843 tavaszáig a debreczeni kerületi táblánál jurátus és az 1843–44. országgyűlésen Pozsonyban Zsedényi Ede mellett Szepesmegyétől küldött írnok volt. 1844-ben ügyvédi vizsgát tett Pozsonyban és 1845-ben váltó-ügyvédi oklevelet nyert Pesten. 1847 őszéig felváltva szepesmegyei aljegyző és Pesten Zsivora mellett ügyvéd-segéd, 1847–48-ban pedig Bécsben Kiss Lajos udvari ágens első segéde volt. A márcziusi forradalmat Bécsben élte át; azután Pestre jött ügyvédnek; a szabadságharcz kitörésekor azonban mint közember a Földváry pesti I. önkéntes zászlóaljba lépett. Később mint nemzetőri hadnagy, utóbb honvéd főhadnagy és százados G. Arthur tábornok segédtisztje s 1849. jún. és júl. az 51. honvéd-zászlóalj ideiglenes parancsnoka volt. 1850-ben Kassán besorozták; útközben Sziléziában hagymázba esett; máj. beosztották az 57. sz. Haynau-sorgyalogezredbe közlegénynek, honnét 1853-ban 500 frt váltságdíjjal elbocsátották. Azontúl ügyvédeskedett Budapesten; 1874 óta pedig Budapest-belvárosi kir. közjegyző.
Költeményeket írt a Honderűbe, a Pákh Albert által szerkesztett Szépirodalmi Lapokba (1853), Arany Koszorújába, a Budapesti Szemlébe s a Fővárosi Lapokba; politikai s történelmi czikkeket a régi P. Naplóba, a Bud. Szemlébe (XL. 1884. Miért nem Bécsnek? Miért Budára? 1886. Az 1849. júl. 2. komáromi csata, 1891. Kossuth és Görgey, 1892. tót népdal), a Hazánkba (XI. 1889. Görgey Arthurról).
Munkái:
1. Die Aviticität und sonstige Besitzverhältnisse, geordnet durch das Allerhöchste Patent vom 29. Nov. 1852. Pest, 1853. (Tóth Lőrincz után ford.)
2. A moóri csata. Történetkritikai tanulmány. Irta P. Pest, 1867.
3. 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. Bpest, 1885. 1887–88. Három kötet. (Ism. P. Napló 1884. 349. sz. 1888. 57. sz., Fővárosi Lapok 1884. 305. sz. 1888. 82–84. sz., Függetlenség 1884. 350. sz., Egyetértés 1888. 57. sz., Nemzet 1888. 10., 14. sz., Budapesti Szemle LIV., LV. 1888. Hunfalvy Pál).
Álneve s jegyei: Toporczy, G. I. és G-i I-n. Nevét 1848 óta ő is Görgeinek írja.
Petrik Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884–85.
M. Könyvészet 1886–88. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
