Gondol Dániel, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Gondol Dániel,

nyug. miniszteri titkár és a m. tudom akadémia levelező tagja, G. Dániel nemes származású ev. ref. lelkész és Debreczeni Zsófia fia. Születési helyét nem tudhattam ki. Atyja 1816–22-ig Balaton-Kis-Szőllősön, 1822–33-ig Balaton-Henyén, 1833-tól Mohán volt lelkész és 1842-ben már nem élt, mert az anyja ekkor mint özvegy Pápán lakott. G. D. Pápán tanult. Mint nagyobb tanuló Kerkapoly Károlyt, a későbbi minisztert gondozta, a mi nehéz dolog volt, mert K. kétszer is haza szökött. A reverenda-harczban a reverenda-ellenes theologusok vezetője volt. Tarczy tanár ajánlatára jutott Bécsbe a Huszár fiúk mellé nevelőnek. Magyar grammatikájának elkészítésére itt szánta el magát; ennek alaktani részét Pápán el is fogadták tankönyvűl. 1845. nov. 22. Fáy András ajánlatára a m. tudom. akadémia levelező tagjai közé választotta; ekkor a m. kir. udvari kanczelláriánál a kiadó hivatalban udvari járulnok és hites jegyző volt Bécsben; 1847-ben fogalmazó gyakornok ugyanott. Midőn 1848-ban a magyar miniszterium megalakult, fogalmazó lett a belügyminiszteriumban. A szabadságharcz után menekülőként vonta meg magát Baracskán Fejérmegyében Tuba Dániel elvált özvegyénél Csontos Klárinál, kinek fiát nevelte. Később Pestre költözött, azonban visszatért Baracskára s az özvegyet nőül vette; e miatt a Csontos családdal pörbe keveredett, úgy hogy távoznia kellett e vidékről, mire Pesten 1867-ben a m. kir. pénzügyminiszteriumban hivatalt vállalt és 1869-ben titkár lett; 1880. nyugalomba lépett, Erdélybe költözött és Alvinczen Alsó-Fehérmegyében virilista gazda lett, hol 1891. máj. 7. meghalt 76 éves korában. 1858-ban egy új formájú s igen czélszerű ekét talált fel.

Költeménynyel lépett föl a sárospataki Parthenonban (1834., 1837.), majd a Kisfaludy-társaság által 1840-ben kitűzött 15 arany jutalmat nyerte el értekezésével: Regény és dráma párhuzamban (Kisfaludy Társaság Évlapjai II. 54–220. l.), ugyanott jelent meg (IV. 308–317. l.) A Sophocles szinművei cselekvény tekintetében; írt még az Athenaeumba (1843. II. Kifejlet, engesztelődés Sophocles drámáiban); gazdasági czikkei a Falusi Gazdában (1858. Magtakaró eke, Gazdasági tudósítás Baracskáról sat.), a M. Gazdában (1859. Ugarrendszer, Biztosítsunk-e jégeső ellen vagy ne? Hús- és tej-termelés, Takarmánykeverés, 1861. Az angol Shorthorn marha, Keleti marhavész és marhabiztosítás), a Gazdasági Füzetekben (1862. Takarmány és marhák létszáma közti arány), a Gazdasági Lapokban (1867. Takarmány- és húsárszabás, Falusi hang a Czilchert és Geist-féle fogadásban, 1868. Kirándulás Érdre.)

Munkái:

1. Regény és dráma párhuzamban. Pest, 1841.

2. Twist Olivér. Boz (Dickens) után angolból ford. Pest, 1843. Három kötet. (Külföldi Regénytár, kiadta a Kisfaludy-Társaság VIII–XI. 2. kiadás. Pest, 1872. Családi Könyvtár, 3. k. M. Nemzet Családi Könyvtára 32–35 és IX. Bpest, 1883.)

3. Elemi számtan kezdő gyermekek számára. Emerson amerikai tudós munkája szerint, mely északamerikai egyesült államokban iskolai kézi könyvűl fogadtatott el. Ford. Pest, 1844.

4. Magyar nyelvtan. Bécs, 1845. (I. és II. iskolások számára). Két füzet.

5. Az utolsó mohikán. Regény Cooper után angolból ford. Pest, 1846. (Uj Külföldi Regénytár, kiadta a Kisfaludy-Társaság IX. X. 2. kiadás. Bpest, 1873. Családi Könytár).

6. Takarmány- és hús-árszabás. Pest, 1867.

Fordított szinművei: Romeo és Julia, szomorújáték 5 felv. Shakspere után ford. (először adták Pesten a nemzeti szinházban 1844. ápr. 17., azután többször 1868-ig az ő fordításában; A windsori víg nők, vígj. 3 felv. Shakspere után angolból ford. Pesten a nemzeti szinházban adták először: A windsori csalfa hölgyek czímmel 1854. decz. 18. Szigligeti Ede színre alkalmazása szerint; Tell Vilmos dráma 5 felv. Schiller után németből ford.; Homer fordításával is foglalkozott, ez azonban töredékesen maradt. Irt egy eredeti vigjátékot is a Férj szelidítő cz. 3 felv., mely 1847. jan. 8. előadatott a pesti nemzeti szinházban Turkevi álnévvel, de megbukott.

Levelei Erdélyi Jánoshoz Bécs 1845–46-tól, összesen hét darab, az Erdélyi-Tárban, dr. Erdélyi Pál birtokában.

M. tudós társaság Névkönyve 1848-ra. 74. l.

Nemzeti Szinházi Zsebkönyv 1848-ra XXVII. l.

Hölgyfutár 1858. 237. sz.

Vasárnapi Ujság 1865. 17. sz.

Szinnyei Könyvészete.

Greguss Ágost, Shakspere Pályája. Bpest, 1880. 413. 415. l.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Protestáns Szemle 1889. 118. l.

Nemzet 1891. 133. sz.

Kis Ernő tanár, Raksányi Károly és Szombath János ev. ref. lelkészek szives közlése.