Gonda László,
Gonda László,
országgyűlési képviselő, szül. 1831. jan. 17. Olasz-Liszkán Zemplénmegyében köznemes szülőktől; a sárospataki, majd a miskolczi gymnasiumban tanult. A szabadságharczban gyenge testalkata miatt nem vehetett részt; ez idő alatt mint magánnevelő, önképzésére s különösen idegen nyelvek elsajátítására fordította idejét. A harcz lezajlása után a debreczeni kollegiumba ment jogot és theologiát tanulni. Midőn tanulópályáját, a jurátosságot és köztanítóságot bevégezte, hogy a német nyelvet alaposan elsajátíthassa, Szepesmegyébe ment. Innét visszajövén a papi vizsgát letette s a debreczeni ev. ref. egyházban azonnal mint segédlelkészt alkalmazták. Az 1855–1856. iskolai évben a máramaros-szigeti gymnasiumba választották meg tanárnak. Midőn Békés városa 1861. megalakítá reálgymnasiumát, meghívta őt igazgató-tanárnak. Ez időtől fogva egészen a tanügynek élt és az intézet fölvirágzásán fáradozott. Békésen 1862. okt. olvasótársaságot hozott létre, melynek másod-elnöke volt és estélyein felolvasásokat tartott. Az országos-köznevelési egyesületnek is buzgó tagja volt. Érdemeinek elismeréseül Békés városa 1869. márcz. 16. megválasztotta országgyűlési képviselőnek; mindvégig a 48-as párt elveihez ragaszkodott, és a 48-as körnek jegyzője is volt. Meghalt 1872. márcz. 5. Pesten.
Czikkei megjelentek a Protestáns Népkönyvtárban (1857), a Sárospataki Füzetekben (1860–61., 1863. A természettudományok fejlődése a theologiára vonatkozással, 1864. A természettudomány és theologia, Oroszország vallási türelmetlensége, 1865. 1867. sat.), a Sárospataki Naptárban (1860–61.), a Protestáns Egyházi és Isk. Lapban (1860), az Egyházi Kincstárban, néha Kentron névvel is; irt az aradi Alföldbe (1864–65.), az Uj Korszakba (1865. Ó- és ujkorszak, Közoktatásügyünk viselt dolgai, Iskolai Kormányzat sat.), a Kertész Gazdába (1868. A gazdászat abc-je, Egy faiskola története), végre irt publicistikai czikkeket a Magyar Ujságba s a 48-as párt többi közlönyeibe névvel és névtelenűl.
Munkái:
1. Kalászok az ó-szövetségi sz. költészet mezőin. Herder szerint. Pest, 1861.
2. Igazgatói jelentés a békési ref. reálgymnasium állásáról. Békés-Gyula, 1864.
3. Kéretlen szavazat a békési pap-választáshoz. Békés-Gyula, 1866.
4. Iskola és egyház. Tanító és pap levelei. I. füzet. Békés-Gyula, 1868.
5. Egy baj a sok közűl. Békés-Gyula, 1866.
6. Gróf Széchenyi István napjaink történelmében Pest, 1868. (Névtelenűl).
7. Hazai közművelődésünk ügye. Pest, 1870.
8. Mi köze van a mezei gazdászatnak a műveltséghez? Pest, 1871.
9. Rák-könyvecske. Az okossággal ellenkező gyermek-növelésnek példái, melyeket mi ne kövessünk. Salzmann G. K. után átdolgozta. Bpest, 1873.
Szerkesztette Pesten az Évnegyedi Szemlét a magyar társadalom, politika s közművelődés köréből 1867–68-ban, négy füzetben és az Irodalmi Szemlét, az Uj Korszak 1. és 2. évnegyedéhez 1868-ban, két füzetben és az országos köznevelési egyesület hivatalos havi közlönyét a Haladást Schvarcz Gyula mellett névtelenűl 1871–72-ben.
Több munkája maradt kéziratban, a philosophiai és természetbölcselet köréből, melyeket leginkább angol szerzők nyomán irt; továbbá külföldi utazásáról (Trieszt, Velencze) szóló naplója; az 1869–72. országgyűlésről vezetett jegyzetei; Előkészület a magyar protestáns lelkipásztori műveltséghez cz. több kötetes műve sat.
Levelei (ismeretlenhez) Békés, 1862. decz. 28. (az olvasó-társaságokról, gyűjteményemben), Erdélyi Jánoshoz, Békés, 1864–1865-ből négy az Erdélyi Tárban, dr. Erdélyi Pál birtokában.
Budapesti Közlöny 1869. 63. sz. 1872. 54. sz.
M. Ujság 1872. 53. 55. sz.
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
