Goldis János (papi nevén József),
Goldis János (papi nevén József),
görög kel. szert. püspökhelyettes, szül. 1836. febr. 25. Székudvaron Aradmegyében; a gymnasiumot és a theologiát Aradon, a jogot Debreczenben és a philologiát a budapesti egyetemen végezte. 1864-ben megyei aljegyzőnek, 1867-ben főjegyzőnek választatott meg. Több évig a rumén népművelődési egylet titkára, később második igazgatója volt. 1869-ben Saguna András érsek-metropolita rábeszélésére a politikai pályát elhagyta s felvette a szerzetes-papi rendet és ez időtől fogva mint püspöki titkár, theologiai tanár és előadó szentszéki ülnök működött 1873-ig. Ő hozta be az aradi papnevelő intézetbe s kezdte tanítani a kánon-jogot; a papnövendékek közreműködésével szerkesztette a Sperantia cz. egyházi lapot 1871-től 1872. júliusig és saját felelősségére a Lumina cz. egyházi s iskolai lapot 1873. májustól 1874. márciusig. Az 1883–84. iskolai év kezdetén Trefort Ágoston miniszter által az aradi kir. főgymnasiumhoz a rumén nyelv és irodalom rendes tanárává neveztetett ki. Egyházi állása szerint gör. kel. püspöki protosyncel, az egyházi tanácsban állandó szentszéki ülnök és helyettes elnök, az arad-egyházmegyei zsinatnak és a rumén egyházi nemzeti congressusnak tagja, 1882-ben a román t. akadémiának lev. tagja lett, 1892 óta nagyváradi gör. kel. püspökhelyettes.
A rumén irodalommal korán kezdett foglalkozni; már 1858-ban az aradi rumén ifjúság által kiadott Muguri cz. könyv szerkesztésében vett részt; írt csaknem folytonosan a rumén lapokba közérdekű czikkeket és tudományos értekezéseket; Szemere Bertalannak a halálbüntetés ellen 1843. aug. 15. elmondott országgyűlési beszédét ruménre fordította; írt 1867–69-ben a Bécsben megjelent Albinaba, Grachus névvel. Szórványosan megjelentek egyházi s alkalmi beszédei.
Munkái:
1. A román nyelv latinsága. Arad, 1880. (Különnyomat az Alföldből; németűl is megjelent).
2. Plevnánál. (Grivicza bevétele). Drámolette 1 felv. Sion György után ruménból ford. Arad, 1883.
3. Jehova. Carmen Sylva után ford. Arad, 1884.
Magyar nyelvtant is adott ki rumén nyelven; a rumén papnevelő intézetek és gymnasiumok használatára szónoklattant írt és Történeti vázlatot Románia közreműködéséről az 1877–78. orosz-török háborúban. (Utóbbi a Nagyvárad 1893. karácsonyi mellékletében is megjelent). Carmen Sylva munkáiból lefordította még a Puiu, Peles meséi-t sat. (az aradi Alföldben 1883–84.). Rudolf trónörökösnek Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben cz. vállalatában közreműködött, úgy szintén a Kölcsey-egyesület megbizásából Aradmegye és Arad város monographiájának szerkesztésében is.
Lakatos Ottó, Arad Története III. 54., 108., 109., 111. l.
Aradi Képes Naptár 1887. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
