Giesswein Sándor,
Giesswein Sándor,
theologiai doktor és püspöki titkár, szül. 1856. febr. 4. Tatában Komárommegyében; középiskolai tanulmányait a tatai algymnasiumban végezte 1869-ben, midőn a győri papnevelőbe vétetett föl és 1873-ig a győri gymnasiumban tanult, azontúl a bécsi Pazmaneumban egy évig; a budapesti papnevelőben 1874-től 1877-ig a theologiát hallgatta. 1880. jún. 12. theologiai doktorrá avatták. 1877. júl. 12. Győrött Zalka János püspök által alszerpappá szenteltetett föl és egyházmegyei igtatónak neveztetett ki. 1878. júl. 9. áldozópappá szenteltetett föl; azután Kismartonban segédlelkész volt 1881. szept.-ig. 1881–83-ig a győri kir. kath. tanítóképzőnél a természettudományok, mértan és német nyelv tanára volt. 1883. júl. püspöki szertartónak, 1885. aug. szentszéki jegyzőnek, 1892. ápr. püspöki titkárnak és decz. szent-széki ülnöknek neveztetett ki. Utazott Ausztriában és déli Németországban; 1887-ben részt vett a római zarándoklatban. 1889 nyarán pedig Svájczban, Franczia- s Angolországban utazott.
Értekezései s egyéb czikkei a Katholikus Theologiai Folyóiratban (1884. Az emberi nem kora a biblia adatai és az úgynevezett történelemelőtti leletek nyomán), a Religióban (1887. Mózes törvénye az egyptologia világánál, A kritikáról a kritikusnak), a Compte Rendu du Congrès Scientifiques International des Catoliques-ben (Paris, 1891. La Reductibilité des Langues au point de vue morphologique), a M. Sionban (1891. Ellenkezik-e a nyelvek sokfélesége az emberi nem egységes származásával, 1893. Az ural-altáji nyelvek fontossága az összehasonlító nyelvészet szempontjából), a Bölcseleti folyóiratban (1892. Beszéd és gondolkozás, különös tekintettel Müller Miksa nyelvbölcseletére), az Ethnographiában (1892. A hienczokról), a Győri Közlönyben (1892. Karácsonyi sz. Béke az embereknek a földön, vezérczikk, 1893. 11–13. sz. Az ABC története), a Hittudományi Folyóiratban (1893. Izrael ősi vallása), a győri Közvéleményben (1893. 3. sz. Miért alakítottunk mi katholikus kört? ugyanez a M. Állam 86. sz., hol a 221. sz. a Külföldi kritikákról irt). Egyházi beszédei a bécsi Blätter für Kanzelberedsamkeit (1880–81.) és a Neue Weckstimmenben (1886.); továbbá a győri Borromaeusban (1886 óta).
Munkái:
1. Causae et evolutio Schismatis Graecorum. Dissertatio inauguralis. Sopronii, 1880.
2. Mizraim és Assur tanusága. Az ó szövetségi szent iratok hitelessége és isteni sugalmaztatása az aegyptologia világításában. Győr, 1887–88. Két kötet. (A budapesti egyetem hittani kara által a Horváth-féle jutalommal kitüntetett pályamunka. Ism. Irodalmi Szemle, Religió, M. Sion, Kath. Szemle, M. Állam 1888. 142. sz.)
3. Budhismus és Keresténység. Vallástudományi tanulmány. Esztergom, 1889. (Különnyomat a M. Sionból).
4. Az ó-egyptomi halottak könyve. Bpest, 1890. (Különnyomat a Hittudom. Folyóiratból. Ism. Egyet. Philol. Közlöny, Kath. Egyházi Közlöny).
5. Az összehasonlító nyelvészet fő problémái. Győr, 1890. (Ism. Egy. Phil. Közlöny, Religio, M. Sion, Irod. Szemle, Kath. Szemle, Havi Közlöny, M. Állam 123., 144. sz., Bölcseleti Folyóirat 1891. Ugyanezen munka megjelent németűl is. Freiburg. 1892. Ism. Egyet. Philologiai Közlöny).
Kéziratban: A t-n és l typusú demonstrativ gyöknek az ural-altáji nyelvekben az ő különféle functiójuk szerint vonatkozással az indogermán és hamito-semi nyelvek hasonló elemeire.
Részt vett a Zalka János győri püspök 25 éves püspöki jubileumára kiadott Emlékkönyv (Bpest, 1892.) szerkesztésében.
M. Könyvészet 1888.
M. Sion 1891. 234. l.
Schematismus Jaurinensis 1892. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
