Gévay Antal (rajkai), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Gévay Antal (rajkai),

bécsi cs. kir. udvari s állami levéltárnok, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1796-ban Komáromban; iskoláinak végeztével Széchenyi Pál gróf házánál nevelő lett és 1827-től fogva Bécsben a cs. udvari könyvtárnál segédőr; 1840-ben a státus főkanczellár által, folyamodas nélkűl, cs. kir. titkos házi, udvari s állami levéltárnokká neveztetett ki. 1831. febr. 17. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta, később a felső-luzsiczai tudom. társaság oklevelével tisztelte meg; Győr- es Komáromvármegyék táblabirája is volt. 1832. aug. 27. levelében a m. tud. akadémiának, míg él, évenként ötven pengő forint befizetésére kötelezte magát. 1842-ben veszélyes gégebaja támadt, nem szólhatott és nem munkálkodhatott, 1845 márcziusában pedig nejét vesztette el s még azon év jun. 9. meghalt Bécsben.

Már a 30-as évek elején a perzsa, török és magyar nyelvek hasonlításában munkálkodott; elhatározta a kevésbbé ismert török-magyar kort a diplomatiai értekezések és követségek emlékeinek kiadásával földeríteni. A magyar történelemre vonatkozó czikkeket és okleveleket közölt a bécsi Liter. Jahrbücherben, a Tudományos Gyűjteményben és a Tudom. Tárban. (1835. V. Az érsekujvári békekötés, magyar nyelv országos divata 1608. márcz. 9. Uj folyam. VIII. 1840. II. Lajos király halála, egy kortárs eltérő előadása, stb.); a bécsi codexet ismertette a Régi M. Nyelvemlékekben (I. Buda, 1838.); az Uj M. Múzeumban (1855. I. Élelmi adó a török részére.)

Munkái:

1. Az 1625. máj. 26. költ gyarmati békekötés czikkelyei. Latinúl, magyarúl és törökűl. Bécs, 1836.

2. Az 1627. szept. 13. költ szőnyi békekötés czikkelyei, latinúl, magyarúl és törökűl. Bécs, 1837. (Mindkettőt ism. a Tudom. Gyűjt. 1838. II. és a Figyelmező II. 9. sz.)

3. Legatio Joannis Hoberdanacz et Sigismundi Weichselberger ad Suleimanum I. imperatorem Turcarum jussu Ferdinandi I.... obita anno 1528. A bécsi cs. kir. házi s udvari levéltárból közli... Bécs, 1837.

4. Urkunden und Actenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungarn und der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhunderte. Aus Archiven und Bibliotheken gesammelt.... Bécs, 1838–41. Három kötet, 11 füzetben. (Miután ezen forrásgyűjteménynek első 3 füzetéből csak hét példány kelt el, melyre évenként egész fizetését szánta, német czímet függesztett a 90 füzetre tervezett munka elé).

5. A budai pasák. Bécs, 1841. (Ism. Athenaeum II. 4. sz. Ugyanez németűl is. Térképpel: A budai pasaság 1650-ben Hadzsi Chalfa szerint cz.)

6. Itinerar Kaiser Ferdinanďs I. 1521–1564. Bécs, 1843.

Kéziratban maradt oklevélgyűjteménye a mohácsi veszedelem utáni történetekhez. (Ism. Figyelmező 1840. 31. sz.)

Hazai s Külföldi Tudósítások 1823. II. 19. sz.

Pesti Hirlap 1845. 486. sz.

Mult és Jelen 1845. 49. sz.

M. Tudós-Társaság Évkönyve VIII. (1845–47.) I. 92. l. (Toldy Ferencz.)

M. Tudós-Társaság Névkönyve. 1846. 88. l.

Ujabbkori Ismeretek Tára III. 637.

Egyetemes Encyclopaedia, VIII. 685.

Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom Története és Összes Munkái V.

Petrik Bibliogr.