Gaal Jenő,

Full text search

Gaal Jenő,
jog- és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos, szül. 1846. szept. 14. Puszta-Gerendáson Békésmegyében; középiskoláit Békés-Csabán, Selmeczbányán és Pozsonyban végezte; a jogot a pesti egyetemen s Bécsben hallgatta s 1871-ben jog- és államtudományi doktori oklevelet nyert. Ekkor hosszabb tanulmányi útra kelt és Bécsben az egyetemet, a polytechnikumot és kereskedelmi akadémiát látogatta s különösen kereskedelmi s nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Közbejött betegsége miatt útját nem folytathatván, Aradmegyébe jött vissza, hol atyja 1859 óta gazdálkodott a pécskai járásban. Ekkor történt, hogy Aradon a kereskedelmi s iparkamara állíttatott fel. Ez idő tájt G. Aradon tartózkodott, hol eleinte Aradmegye törvényszékénél, majd később a közigazgatásnál és végül egy pénzintézetnél tiszteletbeli állásokban és mellékesen a szakirodalommal foglalkozott. 1872. márcz. az aradi kereskedelmi s iparkamara titkárává választatott, az aradi gazdasági egyesület alelnöke lett, azonkívül tevékeny részt vett mint bizottsági tag a megye s mint tiszteletbeli főjegyző a város képviseletének tanácskozásaiban. 1873 és 74-ben nagyobb utazást tett a bankkérdés, közgazdaság, mezeigazdaság, ipar- és kereskedelem tanulmányozása végett Németországban, Belgiumban, Francziaországban, Svájczban és Angolországban, hol két hónapot töltött. 1878-ban a pécskai kerületben mérsékelt ellenzéki programmal, 1881-ben a világosi, 1884-ben és 1892-ben a nemzeti párt programmja alapján ismét a pécskaiban választatott meg országgyűlési képviselőnek; tagja volt a pénzügyi s gazdasági bizottságnak. Az 1885. országos kiállítás alkalmával rendezett nemzetközi gazdasági congressuson mint titkár szerepelt. 1893-ban a m. kir. kereskedelemügyi miniszteriumban tanácsos lett és a műegyetem a nemzeti gazdaságtan tanárának hívta meg, hol okt. 18. tartotta székfoglalóját; nov. közepén pedig az iparoktatási tanács tagjává neveztetett ki. A Pannonia viszonbiztosító társaság felügyelő bizottságának is tagja.
Czikkeket irt a bank- és valuta kérdésről, Kerkapoly pénzügyminiszter nagy vasuti tervéről és egyéb politikai s napi kérdésekről az aradi s budapesti hirlapokba, így a Pesti Naplóba, M. Hirlapba sat. mérleg jegy vagy Alfréd névvel, de leginkább névtelenűl.
Munkái:
1. Jelentés az aradi kereskedelmi és iparkamara 1872-től 1874-ig és 1876-tól 1884-ig. Arad, 1875. 1877. és 1879. sat.
2. Az aradi kereskedelmi és iparkamara kerületének, vagyis Arad-, Békés-, Csanád-, Hunyad- és Zaránd megyék közgazdasági leirása. Arad, 1876.
3. Programmbeszéde a pécskai kerületben. Arad, 1878.
4. A román kereskedelmi szerződésről. Arad, 1884.
5. A mezőgazdasági válság. Előadói munkálat az 1885. okt. Budapesten tartandó gazdasági congressus alkalmával. Bpest, 1885. (Németűl és francziáúl is megjelent. Bpest, 1885).
6. A világgazdaság és a culturai egység fejlődéséről. Arad, 1886.
7. Az alföldi munkásmozgalom, Bpest, 1891.
8. Békésmegye monographiája. Bpest, 1892. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)
Szerkesztette az aradi gazdasági egylet Évkönyveit 1876-tól 1883-ig.
Munkatársa a Pallas Nagy-Lexikonának.
M. Könyv-Szemle 1876. 93. 245. 1878. XXI. 1879. XXXVII.
Lakatos Ottó, Arad története III. 53. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887. 1891–92.
Sturm, Országgyűlési Almanach 1892–97-re 223. l.
M. Hirlap 1893. 289. sz.
Egyetértés 1893. 318. sz. és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT