Futtaky Gyula,
Futtaky Gyula,
hirlapiró, szül. 1850. decz. 26. Uj-Futtakon Bácsmegyében, hol atyja Wilhelm Ignácz jó módú kereskedő volt. Bende Imre akkor uj-futtaki plébános, mostani nyitrai püspök pártfogása mellett tanult; a gymnasium három osztályát Ujvidéken a szerb. gymnasiumban végezte; de miután a magyar nyelvet nagyon fogyatékosan tudta, atyja Kalocsára adta, hol zsidó létére a jezsuiták nem akarták bevenni az iskolába; azonban Sennyey Pál báró meghagyásából mégis bevették a IV. osztályba; a VIII. osztályra Pestre jött a piaristákhoz és 1868-ban tette le az érettségi vizsgát. 1869-ben atyja meghalt, anyját és kisebb két testvérét kellett segítenie; ezért nevelő lett egy vidéki családnál, majd Braun kereskedelmi iskolájának növendékei mellett.
Már ekkor kezdett irni a Berecz Természetébe. 1870 elején lépett be Visi Imrével együtt Rákosi Jenő Reformjához mint korrektor; itt mint országgyűlési tudósító is működött; azután átment a Pesti Naplóhoz. Egyidejűleg megismerkedett a politikai körökkel, Deák Ferencz személyesen vezette be a Deák-körbe. Az akkor még nagyon fejletlen politikai hirszerzéssel foglalkozott és hireit a P. Naplónak és a Pester Lloydnak szolgáltatta. 1873. jan. 1. belépett a Pester Correspondenz szerkesztőségébe, melyet azonban csakhamar elhagyott és folytatta hirszerzési szolgálatát. Miután szerbül és horvátul tudott, közben lement Karlóczára s az akkor ott működött szerb congressus tanácskozásairól az összes lapoknak ő küldötte a hireket, sőt a Miletics és társainak titkos conspiratiójáról is értesítette a sajtót. Azután Zágrábba utazott és az ottani mozgalmas tartománygyűlés tárgyalásairól és titokban folytatott összeesküvésekről küldött sokszorosított tudósításokat. 1874 elején mint a P. Napló s a P. Lloyd állandó tudósítója, az akkor készülődő fuzió ellen irt több czikket. A Bittó-kormány alatt 1875 elején kénytelen volt a fuzió szükségét hangsúlyozni a P. Naplóban; a fuzionális tárgyalásokról, nap nap után irt a nevezett lapba s a Pester Lloydba czikkeket, melyek nagy feltünést keltettek. 1875. decz. 18. megindította a még most is fennálló hirközvetítő intézményt, a Budapester Correspondenzet, mely a bel- s külföldi sajtónak állandóan politikai hireket szolgáltat, magyar és német kiadásban; azonkívül a reportagenak addig nálunk egészen ismeretlen mérvű s tartalmú termékeivel látja el lapját. Az orosz-török háborúról, a berlini congressusról, a boszniai occupatióról, a magyar delegatio összes tárgyalásairól, különösen annak zárt bizottságairól, a magyar és osztrák kormány közt évről-évre folyt tárgyalásairól, hadseregünk évi hadgyakorlatairól (melyeket a czeglédivel ő kezdett meg) szóló tudósításai a világ majdnem összes lapjaiban lenyomattak. Az ehhez szükséges katonai tudományokban is képezte magát. 1873-ban Gizella főherczegnő menyegzői ünnepélyéről, a bécsi kiállításról, különböző udvari bálokról irt tudósításokat, melyek a következő összes reggeli lapokban közöltettek. E közben tanulmánya tárgyává tette a főrangú családok genealogiáját, a magyar családok czímereit és a nők ruházatát. A 70-es években számos czikke jelent meg neve alatt és kezdő betűkkel, különösen a berlini lapokban, a szászok állítólagos sérelmei ellen, a valuta szabályozás kérdéséről sat.; ez utóbbi tárgyról a Pesti Hirlapba hosszú tanulmányt irt, mely a törvényhozás elé terjesztett javaslatokra is hatott.
Czikkei a M. Szalonban (X. XI. 1889. Királyunk a hadgyakorlaton, A trónörökös egy pohárköszöntője, A magyar czímer) sat.
Munkája: Magyarország czímere. A m. kir. miniszterelnökség által hitelesített színnyomatú czímer képekkel. Bpest, 1891.
M. Salon VIII. 1887–88. arczk. XVIII. 1892–93. arczk.
M. Könyvészet 1891. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
