Fülöp Adorján,
Fülöp Adorján,
bölcseleti doktor, gymnasiumi tanár, szül. 1855. decz. 21. Kolozsvárt; a gymnasium I. és II. osztályát Sepsi-Szent-Györgyön, a III. és IV. Kézdi-Vásárhely kantai gymnasiumban, az V–VIII. Kolozsvárt a r. k. főgymnasiumban és az egyetemet u. ott végezte. 1879. jan. tanári vizsgát tett; ez év máj. bölcseleti doktor lett és kineveztetett a brassói r. k. főgymnasiumhoz tanárnak; honnét csakhamar a zentai városi algymnasiumhoz jutott, hol jelenleg is működik. Időközben megszerezte a Stolze-Fenyvessy gyorsirászati rendszerből a tanképesítő oklevelet.
Czikkei az Abafi Figyelőjében (1878. Nyéki Vörös Mátyás, 1880–81. Báró Eötvös jellemzése. Rimai János és Beniczky Péter, 1888. Szász Károly és Szemere Miklós költészete); a gyulafehérvári Közművelődésben (A hipnotizmus mint regénytárgy, Medius Oskar: Unter fremdem Willen alapján, Czuczor hőskölteményei, Rudnyánszky: Mária dalok, Kritikai tanulmány, olaszból és francziából számos kisebb elbeszélés ford.); a Petőfi Társaság Koszorújában (1885 Jókai nőjellemeiről, a Jules Verne-féle irány a magyar irodalomban); a Nyelvőrbe gyűjtött és közölt háromszéki s bácsmegyei tájszókat és szólásmódokat; a Gross-Kikindaer Zeitungban (Vajda Péter életének ismertetése, egynehány szebb rapsodiájának fordításával és magyar népmeséket közölt u. ott németűl); az Erdélyi Muzeumban (1889. Ikerszókról irt tanulmánya); programmértekezései a zentai gymnasium Értesítőjében (1887. Az olvasásról, ism. Egy. Philol. Közlöny 1888., 1891. Arany Toldi-ja a gymnasium IV. osztályában.)
Munkái:
1. Rimay János és Beniczky Péter. Kolozsvár, 1879.
2. Az üvegemberke. Mylius Ottfried után németből. Gyulafehérvár, 1880.
Önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
