Fehér Ipoly Kálmán, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Fehér Ipoly Kálmán,

pannonhalmi szent-Benedek-rendi főapát, kir. tanácsos és az orsz. közoktatási tanács elnöke, szül. 1842. ápr. 11. Visken Hontmegyében, hol atyja kasznár volt; a gymnasiumot Komáromban kezdte s Győrött folytatta; 1858-ban a pannonhalmi szent-Benedek-rendbe lépett és ennek lyceumában Pannonhalmán fejezte be gymnasiumi s hittani tanulmányait és 1865. szept. 24. áldozópappá szenteltetett föl. 1864-ben a főapátsági lyceumban a magyar történelem tanszékére alkalmazták, hol mint tanár 1874-ig működött, mely évben jul. 31. az esztergomi főgymnasium igazgatójává neveztetett ki; 1869. okt. 6. tanári vizsgát tett. F. regenerálta az intézet szellemét és a modern paedagogia követelményeinek megfelelőleg a virágzás korára emelte. 1881-ben ő felsége a Ferencz József rend lovagjává, 1882-ben pedig a közoktatásügyi kormány ajánlatára a szegedi tankerület kir. főigazgatójává nevezte ki. A kormány megbizásából 1888-ban és 1889. őszén hoszszabb tanulmány-utat tett Bajorországban és keleten, különösen Szerbiában és Bulgáriában; egy terjedelmes tanulmányt is irt a Közoktatási Szemlében Bulgária közoktatásügyéről és Szerbia középiskoláiról; ez utóbbi a Letopisz folyóiratban és külön füzetben szerbül is megjelent; a szerb kormánytól pedig a Száva-rendet nyerte. Részt vett ezenkivül az összes tanügyi mozgalmakban. A közoktatásügyi tanács legujabban keresztül vitt reformjában, az egységes középiskola kérdésében s más tanügyi mozgalmakban, nem csak szóval, de tollal is élénk részt vett. 1892. márcz. 18. a szent Benedek-rend megválasztotta pannonhalmi főapátjává, 1893 óta a közoktatási tanács elnöke.

Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1865. A fényképészet népszerű ismertetése, 1874. Viczay Heder, hedervári gróf), a Hazánk és a Külföldben (1867. Szent István palástja, Alvilági képek), a Gyógyszerészi Hetilapban (1867. Műszavaink ügyében), a M. Természettudományi Társulat Közlönyében (VII. 1867. A szél hatása kéményeinkre, hat ábrával), Magyarország és Erdély Képekben (1867. Pannonhalma), Az idők Tanujában (1867. 23. sz. Naplótöredék Pázmándi Horváth Endrétől a Magyar tudós-társaság alakulása idejéből, jegyzetekkel), a Hétfői Lapban (1868. Nehány szó a népszerű felolvasások érdekében), a M. Orvosok és Természettudósok Munkálataiban (XIII. 1869. Az alchemia szerepe a természettudományok fejlődése történetében 1875. Poggendorf kettős megosztási villanygépe), a Természettudományi Közlönyben (I. 1869. Mi a láng és honnan veszi világító erejét?), a Havi Szemlében (1869. A Természettudományi társulat és Közlönye), a Középtanodai Tanáregylet Közlönyében (1875. Gramme delej-villamgépe), az Esztergomi Közlönyben (1887. szept. Az éjszaki jegestengeren a Capella födélzetén, 1887. jul. 28.), a Győri Közlönyben (1872. Borászatunk érdekében, 1874. Az utolsó Hédervári).

Programmértekezései: A főgymnasiumi segélyző egylet alakulása, Az esztergomi uj főgymnasium építése (Esztergomi r. k. főgymnasium Értesítője 1877., 1879., 1880.).

Munkái:

1. Felsőbb mennyiségtan elemei, Petzwal Ottó nagyobb műve és előadásai nyomán. Esztergom, 1871. (Kőnyomat.)

2. Természettani műszótár. Pannonhalma, 1871. (Kőnyomat.)

3. Kisérleti természettan. Az ujabb elméletek alapján szerkesztett kézikönyv, középtanodák felsőbb osztályai számára. Budapest, 1871–73. (Első rész. Erőműtan. Hőtan. Második rész. 3 füzetben. Rezgéstan. Fénytan. Sugárzó hő. 2. jav. kiadás 1876. 3. jav. k. 1878. 4. jav. k. 1882. 5. jav. k. 1886. 6. jav. k. 1888. Budapest.)

4. A vegytan alapvonalai, a főgymnasiumi ifjúság használatára. Dr. Kruesz Kr. után teljesen átdolgozta s az ujabb elméletek alapjára fektette. Pest, 1872. (2. kiadás, 1874. 3. jav. k. 1879. Bpest.)

5. A vegytan rövid vázlata. Az ujabb elméletek alapján szerk. kézikönyv algymnasiumok számára. Bpest, 1872. (2. jav. kiadás 1875. 3. k. 1878. Bpest.)

6. Győr, Pannonhalma, Hédervár. Vázlatos rajz e helyek érdekességeiről. Győr, 1874.

7. Győr megye és város egyetemes leirása. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1874-ben Győr városában tartott XVII. nagygyűlésének emlékül nyújtja mélt. és főt. dr. Kruesz Krizosztom, a pannonhalmi sz. Benedek-rend főapátja. Szerkeszté... Győr, 1874.

8. Győr megye régészeti térképével. (Ism. Uj M. Sion 698. l.)

9. A bajor középiskolák szervezete és eljárása. Győr, 1888.

Szerkesztette a Napi Közlönyt a magyar orvosok és természetvizsgálóknak Győrött 1874. évi aug. 19–27-ig tartott XVII. nagygyűléséről (Dr. Siklósy s dr. Buzinkay titkárok közreműködésével F. I. titkár; A m. orvosok és természetvizsgálók... XVII. nagygyűlésének történeti vázlata s munkálatai, Bpest, 1875. cz. munkában). Az Egyetemes M. Encyclopaediában F. I. jegygyel van 30 természettani czikke és 3 czikk Pannonhalma és a szent Benedek-rendiek története köréből.

Kéziratban: Természettani műszótár.

Arczképe: kőnyomat Schillingtől Bécsben 1875. (Vereby, Honpolgárok könyvében.)

Vereby Soma, Honpolgárok Könyve X. 1875.

Szinnyei Könyvészete.

Figyelő VI. 73. l.

Scriptores Ord. S. Benedicti 86.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1876. 1878, 1882.

Zelliger, Esztergom-vármegyei Irók, Bpest, 1888. 42. l.

Vasárnapi Ujság 1892. 13. sz. arczk.

Sturm, Országgyűlési Almanach 1892–93. Bpest, 1892.

Győri Hirlap 1892. 27. sz. (Vargyas Endre.)