Erőss Gyula,
Erőss Gyula,
orvosdoktor, szül. 1855. máj. 20. Dombón Somogymegyében; középiskoláit a csurgói és soproni gymnasiumban végezte; 1873-ban Budapesten orvoshallgató s 1879-ben orvosdoktor lett. Ugyanezen év őszén kezdte meg gyermekorvosi szaktanulmányait a budapesti szegény-gyermekkórházban, hol id. Bókai János igazgató-tanár vezetése alatt négy évig működött mint segédorvos. A kórházból 1883. őszén kilépett és az orvosi kartól nyert ösztöndíjjal egy évi külföldi tanulmányútra indult; bejárta Közép-Európa gyermekkórházait és lelenczházait s már ez időben kezdte meg az ujszülött gyermekekre vonatkozó kutatásait. 1884 őszén mint gyakorló gyermekorvos telepedett le Budapesten és folytatta egyszersmind tudományos vizsgálatait az egyetemi I. szülészeti klinikán. 1885-ben mint egyik szakértő vett részt az országos lelenczház fölállítására irányuló munkálatokban, miket a belügyminiszter kezdedményezett, de akkor költségek hiánya miatt sikerre nem vezettek. 1886 óta a budapesti általános poliklinikán a beteg gyermekek osztályának vezetője, 1887 óta a gyermekgyógyászatból egyetemi magántanár.
Természettudományi kutató munkásságát 1876-ban, mint harmadéves orvosnövendék kezdte meg Balogh Kálmán tanár vezetése alatt. Szakszerű irodalmi tevékenysége a gyermekgyógyászat terén 1880-ban kezdődik s 1884 óta főleg az ujszülött gyermekekre irányúl.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1876. Kisérletek a lakások levegőjét szenyező és szervetlen anyagokról, górcsői vizsgálat alapján, 1879. Az illó mustárolaj hatása az állati szervezetre, 1880. Ritka choreaeset, Adat a gége bujakóros megbetegedéséhez gyermekeknél, 1882. Kisérletek a rothadásnál és erjedésnél szereplő szervezetekkel, Közlemények a szegény gyermekkórházból, 1883. A köldökzsinor-sérvekről, A gyermekek szinlelt betegségeiről, 1884. Az Addison-kór gyermekeknél, Jegyzetek a prágai lelenczház kórodáján, úti jegyzetek Közép-Európa gyermek-gyógyintézeteiről, 1886. Vizsgálatok koraszülött gyermekek hőmérséki viszonyai a mesterséges fölmelegítés indicatióira vonatkozólag, A lelenczügy történeti fejlődése és mai állása, 1893. Az ujszülöttek betegségi viszonyai a budapesti m. k. tud. egyetem I. szülészeti klinikáján, A gyerekhalandóság viszonyai az élet négy első hetében); a Kisdednevelésben (1882. A ragályos betegségek és az iskola) a Nemzetben (1884. Dr. Bókai János nekrologja), a Gyógyászatban (1887–89. A gyermekgyógyászat terén kifejtett munkálkodás kiválóbb eredményei 1887–89-ben, 1890. Összehasonlító vizsgálatok az antipyrin, chinin és langyos fürdők hatására vonatkozólag lázas ujszülötteknél, 1891. Adat a leányujszülöttek ivarszervi vérzéseinek pathologiájához, Adatok az ujszülöttek örökölt bujakóros tüneményeinek fejlődését kisérő lázakhoz, A gyermekgyógyászat haladása, A köldök betegségei által közvetített infectio viszonyai); a Mentők Lapjában (1890. Mért tűrik a gyermekek rosszúl az ópiumot), a Klinikai Füzetekben (1891. Koraszülött gyermekek ápolásáról.) Ugyanezen czikkek a külföldi szakfolyóiratokban is megjelentek, u. m. a Jahrbuch für Kinderheilkunde-ban (N. F. XV. 1879–80., 1882., 1884–86., 1890. 1893.), az Archiv für Kinderheilkunde-ban (XIII. 1891.) és az Archiv für Gynäkologie (XLI. 1891., 1893.)
Munkái:
1. A külső hőmérsék befolyása a csecsemők szervezetére. Bpest, 1884. (Értekezések a természettud. köréből XIV. 5. sz.)
2. Vizsgálatok ujszülött gyermekek rendes hőmérséki viszonyaira vonatkozólag. U. ott, 1885. (Ért. a term t. kör XV. 12. sz.)
3. A gyakorlati orvostan haladása. U. ott, 1890. (Többekkel együtt.)
Akadémiai Értesítő 1884. 150. 1885. 158. 1886. 167. l.
M. Könyvészet 1890. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
