Enyedi Lukács,

Full text search

Enyedi Lukács,
pénzügyminiszteri miniszt. tanácsos, szül. 1845. márcz. 17. r. kath. szölőktől; tanulmányait Budapesten, Schnepfenthalban és Bécsben végezte; atyja a kereskedői pályára szánta, melyre azonban kedve s hajlama nem volt; attól tehát megvált és főleg közgazdasági tanulmányoknak szentelte magát. 1878-ban Budapestről (hol 1875-től lakott) hazament Szegedre s megalapította az első napilapot, a Szegedi Naplót ellenzéki iránynyal. Társadalmi s politikai szereplését Szeged köztörvényhatósági életében különösen 1880-ban kezdette meg, midőn szept. Eisenstädter családi nevét is Enyedire változtatta. A város reconstructiójában mint a pénzügyi s szinügyi bizottságok s a később Szegeden alkotott középítészeti tanács tagja, tevékeny részt vett. 1884. jún. 13. a tápéi kerület (Csongrádm.) megválasztotta országgyűlési képviselőjének és a házban pénzügyi s közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1890. jan. 22. pénzügyminiszteriumi osztálytanácsossá, 1893. febr. min. tanácsos lett.
Nemzetgazdasági czikkeket irt a P. Naplóba (1878. a német kereskedelmi szerződésre vonatkozó két czikke E. L. jegygyel stb.), a Gottschall által szerk. Unsere Zeitba (1878. tanulmányt a magyarok leszármazásáról), a Nemzetgazdasági Szemlébe (1878. A demokratia viszonya a nemzetgazdaságtanhoz, 1889. A munkás biztosításokról, A valutakérdésről), az Arad és Vidékébe (1886. Negyedik rendről), a M. Szalonba (1886. Kiegyezés Ausztriával), a Pallas-Lexikonának is munkatársa.
Munkája: A jelenkori socialismus. Bpest, 1878. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.)
Szerkesztette a Szegedi Naplót 1878. júl. 28-tól 1888. szept. 1-ig.
M. Könyvészet 1878.
Szegedi Napló 1880. 209. sz.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Képviselőház. Bpest, 1886. 45. l.
M. Salon VI. 1886. 145. l. arczk. VIII. 1888. arczk.
Szegedi Hiradó 1890. 357. sz. és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT